Az ég általános természettörténete és elmélete, avagy kísérleti vázlat a világegyetem mibenlétéről és mechanikai eredetéről a newtoni alapelvek szerint

Előszó

Levél Herzhez

Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből
Első tétel
Második tétel
Harmadik tétel
Negyedik tétel
Ötödik tétel
Hatodik tétel
Hetedik tétel
Nyolcadik tétel
Kilencedik tétel

Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?

Az emberi történelem feltehető kezdete
Megjegyzés
A történelem végzése
Zárómegjegyzés

Tájékozódni a gondolatok között: Mit is jelent ez?

Pölitz-féle metafizikai előadások (1788-89)
Bevezetés - 1. A filozófiáról egyáltalán

A vallás a puszta ész határain belül
Előszó az első kiadáshoz
I. A rossz princípiumnak a jó mellett való lakozásáról, avagy az emberi természetben levő gyökeres rosszról
Megjegyzés
1. A jóra való eredeti adottság az emberi természetben
2. A rosszra való hajlandóság az emberi természetben
3. Az ember természettől rossz
4. A rossz eredete az emberi természetben
Általános megjegyzés. A jóra való eredeti képesség erejébe való visszahelyezése
II. A jó és rossz princípiumnak az ember fölötti uralomért való harcáról
1. A jó princípiumnak az ember fölötti uralomra formált jogigényéről
a) A jó princípium megszemélyesített eszméje
b) Ez eszme objektív realitása
c) Az eszme realitásával kapcsolatos nehézségek és megoldásuk
2. A rossz princípiumnak az ember fölötti uralomra formált jogigényéről és a két princípium egymás elleni harcáról
Általános megjegyzés
III. A jó princípium diadala a rossz fölött és isten országának földi megalapítása
1. rész: Filozófiai elképzelés a jó princípium győzelméről, amely Isten földi országának megalapításával történhetnék
I. Az etikai természeti állapotról
II. Az embernek ki kell lépnie az etikai természeti állapotból, hogy az etikai közösség tagjává váljék
III. Az etikai közösség fogalma Isten etikai törvények alatt élő népének fogalma
IV. Isten népének eszméje (emberi tevékenységgel) csak egyház formájában valósítható meg
V. Minden egyház alkotmánya mindenkor valamilyen történeti (kinyilatkoztatási) hitből származik, melyet egyházi hitnek nevezhetünk és mely a leginkább egy szent íráson alapul
VI. Az egyházi hit legfőbb értelmezője a tiszta vallási hit
VII. Az egyházi hitnek a tiszta vallási hit egyeduralmába való fokozatos átmenete Isten országának közelítését jelenti
2. rész: Történelmi elképzelés a jó princípium földi uralmának fokozatos megalapításáról
Általános megjegyzés
IV. Szolgálat és hamis szolgálat a jó princípium uralma alatt, avagy vallás és papság
1. rész: Isten vallási szolgálatáról általában
I. A keresztény vallás mint természetes vallás
II. A keresztény vallás mint tudományos vallás
2. rész: Isten hamis szolgálata a statutarikus vallásban
1. §. A vallási rögeszme általános szubjektív alapja
2. §. A vallásnak a vallási rögeszmével szembeszegezett morális princípiuma
3. §. A papság mint a jó elv hamis szolgálatának regimentje
4. §. A lelkiismeret vezérfonala hitbeli kérdésekben
Általános megjegyzés

Pályamű a metafizika haladásáról
Előszó
Az első vázlat első részéből
Hogyan szerezhetünk objektív realitást tiszta értelmi és ész fogalmainknak?
AZ ELSŐ VÁZLAT MÁSODIK RÉSZE
Arról, hogy a leibnizi-wolffi korszak óta mit végeztek a metafizika tárgya, azaz végcélja ügyében
A metafizika első stádiuma a fent nevezett idő- és országhatárok között
A metafizika második stádiuma
A metafizika harmadik stádiuma. Gyakorlati-dogmatikus túllépés az érzékfelettihez
Az akadémiai feladat megoldása
I. Milyen haladást tehet a metafizika az érzékfeletti vonatkozásában?
A metafizika továbblépése az érzékfelettihez a leibnizi-wolffi korszak után