CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Emlékbeszédek
Kölcsey Ferenc
Kőrösi Csoma Sándor
gróf Dessewffy József
Vörösmarty Mihály
Kazinczy Ferenc
gróf Széchenyi István
Reguly Antal
Szalay László
gróf Dessewffy Emil
Ünnepi beszédek
Kisfaludy Sándor költészetéről
A magyar tudós társaság másodelnökévé választásakor
A tudományos intézetekről
A magyar költészet és Kisfaludy Sándor hazafiasságáról
Berzsenyi niklai szobrának felavatásakor
A szász honismertető egyesület nagygyűlésén
A magyar írók helyzetéről
A költészet hatásáról
A költészet hivatásáról
A hazai tudományosságról
Irodalmunk nemzeti irányáról
Az országos iparegyesület alakító közgyűlésén
Meghalt írókról
Az országos iparegyesület közgyűlésén
A tudomány befolyásáról az életre
A tudomány és nemzetiség viszonyáról
A tudomány nemzeti hivatásáról
Az akadémia feladatáról
Politikai beszédek
A zsidók polgárosításáról
A szólásszabadságról
Felirati tárgyalás ügyében
A kerületi választmányok ügyében - két beszéd
A büntető törvénykönyvről
A börtönrendszerről - négy beszéd
A magyar nyelv- és nemzetiségről
A kerületi napló kinyomtatásának akadályozásáról
A magyar nyelv- és nemzetiségről
A túrmezei nemesség panasza ügyében - két beszéd
A szabad királyi városok szabályokat alkotó jogáról - három beszéd
A nemesek jogairól
A követek választásáról
A szabad királyi városok képviselői testületének választásáról - két beszéd
Az utasításokról - két beszéd
A bírák függetlenségéről - két beszéd
A városok országgyűlési szavazatáról
A börtönrendszerről
Az országgyűlés évenkénti tartásáról
A botbüntetésről
A vámkérdésről
A büntető eljárásról - három beszéd
A városok országgyűlési szavazatáról
AZ adminisztrátori rendszer ellen
A főispánok bírói hatásköréről
A napirendhez
A házszabályokról
Az olasz kérdésről
A haza védelméről
Az októberi diplomáról és a január 16-i leiratról
Az uralkodó leiratáról
Szalay László képviselői jelölésekor
Palóczy László halálakor
gróf Teleki László koporsójánál
A felirati javaslat ügyében
A nemzetiségi kérdésről - két beszéd
Deák Ferenc üdvözlésekor
Képviselőválasztáskor
Képviselőigazolások ügyében - két beszéd
Felirati javaslat ügyében
Az ínség ügyében
Felirati indítványok ügyében
Dualizmus
A közös viszonyok ügyében
A közös viszonyokról
A kormányhivatalokra kinevezett képviselők újra megválasztatásáról
A horvát ügyben
A hevesi ügyben öt beszéd
Az államadóssági törvényjavaslatról - két beszéd
A dohányjövedéki törvényjavaslatról
A véderőről szóló törvényjavaslat ügyében a közös hadügyminiszterség fölállítása miatt
A nemzetiségi törvényjavaslatról
A képviselői összeférhetetlenségről
Képviselői programbeszéd
Válaszfelirat tárgyalásakor
A napirend ügyében
A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat ügyében
A dalmáciai fölkelésről - két beszéd
A törvényhatóságok rendezéséről
A megyék közigazgatásának intézéséről
Előszó
Eötvös Józsefet elsősorban mint regényírót tartja számon az
irodalomtörténetírás. Megbecsüléssel emlékezik meg emellett természetesen
az állambölcselő és a költő, az államférfi és a politikai publicista
teljesítményéről is. A szónokról azonban hallgatni szokás. A műfajok
hierarchiáját meglehetősen szűkkeblűen értelmező hazai gyakorlat a
szónoklatot általában amúgy is kiiktatja az irodalom köréből, de Eötvös
beszédeit az átlagosnál is jobban sújtja a meg nem érdemelt feledés.
Szónoki műveit összegyűjtve hetven esztendeje adták ki utoljára, behatóbb
elemzésüket nemcsak az összefoglaló irodalomtörténetek mellőzték, de a róla
készült tanulmányok, sőt monográfiák is. Napjaink hazai olvasója így aligha
sejti, hogy benne legnagyobb és - főbb elveit tekintve - máig időszerű
hazai szónokaink egyikét is tisztelhetjük. Az Eötvös-beszédek iránti közöny
az ellenforradalom negyedszázadában alakult ki: azok tartalma, a szabadság,
a jogegyenlőség és főképp a testvériség eszmevilága merőben idegen volt a
Horthy-rendszer szélsőséges nacionalizmusától. A személyi kultusz felfogása
pedig az író európaiságában talált kivetnivalót, s még inkább a beszédek
hangsúlyozott liberalizmusában. E polgári ideológiát sokáig csupán mint a
szocializmus ellentétét szemlélte a marxista irodalomtudomány - hogy nem
csupán ellenpárja, de előzménye, előkészítője, illetve egy kiváltó
katalizátora is volt az utóbbinak, arról jobbára megfeledkezett.
...