Bevezetés

Az 1947. évi XXXIII. törvény megszületésének 60. évfordulója alkalmából az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága, valamint a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara tudományos konferenciát rendezett 2007. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának Jakobinus Termében.

1947. ÉVI XXXIII. TÖRVÉNY a bevett és az elismert vallásfelekezetek között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről

1. § A törvényből vagy más jogszabályból eredő mindazokat a különbségeket, amelyek a bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek jogállása között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennállanak, meg kell szüntetni.

2. § Az 1895. évi XLIII. törvénycikknek a törvényesen elismert vallásfelekezetté alakulás feltételeire vonatkozó 7., 8. és 18. §-a továbbra is hatályban marad.

3. § Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.

Az állam és az egyházak kapcsolatának magyarországi történetében kevéssé ismert, ám annál nagyobb jelentősége van a bevett és elismert vallásfelekezetek között az elismert vallásfelekezetek hátrányára fennálló különbségek megszüntetéséről szóló 1947. évi XXXIII. törvény megszületésének. Nem sokkal a második világháború után keletkezett ez a jogszabály, mely merőben új helyzetet teremtett a magyarországi egyházak, vallásfelekezetek jogállását illetően. Az egyházakra vonatkozó addigi jogszabályok értelmében a Magyarországon létező vallásfelekezetek jogi státusz szerint három kategóriába voltak sorolva: bevett, elismert és tűrt felekezetek. Ez a koordinációs rendszer a második világháborút követően nem volt fenntartható, hiszen a vallás szabad gyakorlásához fűződő állampolgári jog tekintetében különbséget eredményezett polgár és polgár között azáltal, hogy bizonyos felekezeteknek többletjogaik voltak, míg mások hátrányos helyzetbe kerültek.

Az 1947. évi XXXIII. törvény azáltal, hogy a bevett és az elismert felekezetek jogi státusza közötti különbségeket megszüntette, fontos szerepet játszott abban a folyamatban, amely az egyházaknak Magyarországon az 1990. évi IV. törvény által deklarált és megvalósított teljes egyenjogúságához vezetett. Annak ellenére igaz ez, hogy az 1947. évi XXXIII. törvény igen ellentmondásos időszakban keletkezett, és a történelem megakadályozta, hogy polgári demokratikus közegben fejtse ki hatását.

2007-ben időszerűnek tartottuk, hogy az egyenjogúság, a törvény előtti egyenlőség, a tolerancia gondolatát népszerűsítsük az egyházak, vallások vonatkozásában is, és erre kiváló alkalmat nyújtott a Magyarország jog-, egyház- és köztörténetében is szerepet játszó 1947. évi XXXIII. törvény megszületésének évfordulója.

Dr. Csepregi András, Dr. Köbel Szilvia, Dr. Fazekas Csaba