CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Első kötet
Az olvasóhoz
Bevezetés
I. Fejezet. Loyola Ignác. - Kalandjai, csudái s hóbortjai. - Első társai. -
A jezsuitarend megalakulása
II. Fejezet. A Jézus társaság első programmja. - Megerősíttetése 1540. -
Letelepedése Portugalban
III. Fejezet. Első megjelenésök s megszökésök Angliából. - Chinában. -
Braziliában. - Japánban. - Téritésmódjuk. - Jasso
IV. Fejezet. A spanyol félszigeten. - Corpus institutorum Societatis Jesu.
- A rend tagjainak osztályozása. - Titkos jezsuiták
V. Fejezet. A rend belszervezete, - kormányzása. - A generális. - A
tridenti zsinaton. - Viszályaik a világi papsággal. - Portugalban
VI. Fejezet. Franciaországban, Németalföldön, Sweiczban, Velencében,
Piemontban. - A párisi és löweni egyetem a jezsuiták ellen. - Lainez
kijátsza a pápát
VII. Fejezet. Jezsuiták kicsapongásai. - Befogadtatásuk Franciaországba -
Sz. Bertalanéj 1572. - Gyilkossági kisérlet IV. Henrik ellen. - A párisi
parlament előtt
VIII. Fejezet. Új gyilkolási kísérlet IV. Henrik ellen. - A jezsuiták vád
alá helyeztetnek s kiüzetnek Franciaországból. - Visszatolakodnak. - IV.
Henrik meggyilkoltatása
IX. Fejezet. Olaszországban. - Németalföldön. - Orániai Vilmos
meggyilkoltatása. - Gyilkossági kisérlet fia ellen. - Kiüzetésök
Második kötet
X. Fejezet. A jezsuiták tönkreteszik Portugalt. - A szerzet "titkos
utasításai." - Jezsuita börtönök. - Kisérlet a rend reformálására
XI. Fejezet. A jezsuiták Lengyel- Svéd- és Oroszországban
XII. Fejezet. Angliában. - Öt jezsuita-összeesküvés. - Kiüzetésök
XIII. Fejezet. Jezsuita összeesküvések Anglia ellen. - A lőporösszeesküvés.
- Bellarmin könyve "a pápai hatalomról." - Két gyilkossági kisérlet I.
Jakab ellen
XIV. Fejezet. A jezsuiták kiüzetése Velencéből. - Ármányaik a köztársaság ellen
XV. Fejezet. Jezsuita összeesküvések Japánban. - Ricci Chinában. - A
jezsuiták mint mandarinok. - A chinai jezsuiták fellázadása a pápa ellen
XVI. Fejezet. Keletindiában. - A jezsuiták mint bramánok - Viszályuk a
pápával. - Az indiai missio botrányai. - A szerzet gazdagsága. - A
jezsuiták mint kereskedők és uzsorások
XVII. Fejezet. A jezsuita állam Paraguayban - Cardennas püspök és Palafox
érsek üldöztetése a jezsuiták által. - Mexikóban. - Abyssiniában
XVIII. Fejezet. Austriában. - Kiüzetésök Csehországból. - Vallásüldözés -
Viszályuk a prágai érsekkel. - A jezsuiták más szerzeteket fosztogatnak. -
A 30 éves háború
XIX. Fejezet. Magyarországban. - Kiüzetésök Erdélyből, 1588. - A jezsuiták
mint az absolutismus előharcosai. - Két jezsuita uralkodó. - Az első
szabadságharc. - Kitiltásuk Magyarországból 1608
XX. Fejezet. Pázmány Péter s Eszterházy Miklós. - A jezsuiták terjeszkedése
a törvény ellenére. - Új szabadságharcok. - A linci béke
Harmadik kötet
XXI. Fejezet. A jezsuiták s a szépnem. - Elméletben és gyakorlatban. -
Pater Ména s más jezsuiták kalandjai. - Girard rektor és Cadière
Katalin története
XXII. Fejezet. Egy jezsuita iró a szerzet bűneiről. - Institutiók. - A
párisi parlament itélete. - Jezsuita erkölcstan. - Probabilismus. - Lelki
tartalék. - A szándék irányzása. - Szabad lopás
XXIII. Fejezet. A gyilkolás szabadsága
XXIV. Fejezet. Franciaországban. - Az egyetem pöre a jezsuiták ellen. -
Erőszakos diadaluk XIII. Lajos kiskorúsága alatt
XXV. Fejezet. A jezsuiták mint eretnekek. - Molina tana az isteni
kegyelemről. - Pörük a Domonkos-rendiekkel. - A vita elejtése
XXVI. Fejezet. A jezsuita erkölcstan botrányai. - Páter Gaska kalandja. -
A jezsuiták s az apácák. - A jezsuitánék. - Demoralisátió a jezsuita
iskolákban
XXVII. Fejezet. Portugalban. - Erőszakoskodásaik. - Összeesküvéseik a haza
ellen. - Uralmi terveik füstbe mennek
Negyedik kötet
XXVIII. Fejezet. A jezsuiták lelki gyakorlatai. - Szeliditett askézis. -
A nők meztelen lelki gyakorlatai jezsuiták előtt és által
XXIX. Fejezet. A szegénység fogadalma. - Egyes példái az örökségzsarolásnak
és tolvajlásnak. - Airault René. - Büren Móric - Marle gróf - Sara Zsófia -
Páter Ximenes - Vinet k. a. - Justidards Marianne - Guy Ambrus s mások
esetei
XXX. Fejezet. A jezsuiták tanrendszere
XXXI. Fejezet. A jansenista vita. - A jezsuiták erkölcstana lelepleztetik.
- XIV. Lajos. - A svéd Krisztina. - V. János Portugalban
XXXII. Fejezet. A spanyol disciplina a portugal udvarnál. - A jezsuiták
Alfonzot megfosztják trónjától. - Mindenhatóságuk Portugalban
XXXIII. Fejezet. Egy jezsuita haditerve Németország meghódítására
XXXIV. Fejezet. A jezsuiták üzelmei Németországban - Protestáns jezsuiták.
- Térítés pénzzel, - asszonyokkal
XXXV. Fejezet. A jezsuiták árulása Bajorországban. - Mérgezési kisérletök
I. Lipót császáron. - Lobkowitzot megbuktatják. - Az osztrák házat
Spanyolországban és Tyrolban elárulják
XXXVI. Fejezet. Magyarországon. - Elterjedésök I. Lipót alatt. - Szerepök a
szabadságharcban. - Magyar átokformula. - Jezsuita térítők. - A jezsuiták
törvényes befogadása 1687. - Visszatérésök Erdélybe. - Árulásuk II. Rákóczy
Ferenc ellen. - Az ónodi gyűlés által kitiltatnak. - A szatmári béke után
XXXVII. Fejezet. A jezsuiták újra elárulják Bajorországot. - A paraguayi
reduktiókat fellázítják Portugal és Spanyolország ellen. - Pombal a pápához
fordul ellenök. - Saldanha bíbornok kiküldetése a társaság megvizsgálására.
- A lissaboni patriárka letiltja őket a gyóntató- és szószékről
XXXVIII. Fejezet. A jezsuiták kereskedése
XXXIX. Fejezet. Portugalban. - Merényletök I. József ellen. - Javaik zár
alá vettetnek. - A papság ellenök fordul. - Alku a pápával. - Az iskolák
kivétetnek kezökből. - Portugalból végkép számüzetnek
XL. Fejezet. Spanyolországban. - Lázadás és összeesküvés III. Károly ellen.
- Számüzetésök 1767. - Cavalchini bibornok a jezsuiták ellen. - Kiüzetésök
több olasz tartományból. - XIII. Kelemen póruljárt átkozódásai
Ötödik kötet
XLI. Fejezet. A maitressek és papok uralkodása Franciaországban. - A
jezsuiták gyilkolási kísérlete XV. Lajos ellen. - Lavalette jezsuita
üzletei és csődje. - Pöre
XLII. Fejezet. A jezsuita constitutiók a párisi parlament előtt. - XV.
Lajos meghiúsult reformkisérlete. - A francia parlamentek elitélik a
jezsuitákat
XLIII. Fejezet. Bajorországban. - III. Miksa tanügyi reformjai. - Az
egyházi tanács véleménye a jezsuitákról
XLIV. Fejezet. Austriában. - Migazzi s a jezsuiták. - Magyarországban a 18.
században
XLV. Fejezet. XIV. Kelemen. - A Jézus-társaság eltörlése. - Az eltörlő breve
XLVI. Fejezet. XIV. Kelemen meggyilkoltatása. - Az eltörlés sikeretlensége.
- A jezsuiták Oroszországban. - A pápa a társaságot Oroszország számára
visszaállítja
XLVII. Fejezet. Jezsuita üzelmek az eltörlés alatt. - A hit atyái. - A
tárasság visszaállítása Nápolyban
XLVIII. Fejezet, A Jézus-társaság visszaállítása. 1814. - Oroszországban. -
Garázdálkodásaik. - Kiüzetésök
XLIX. Fejezet, Spanyolországban. Eltöröltetésök 1820. - Visszahozataluk s
uralkodásuk. - Karlista polgárháború. - A társaság ismét eltöröltetik s
ismét helyreállíttatik
L. Fejezet. Rómában. - Viszályaik a papsággal. - Roothaan generális. - A
társaság új felvirágzása. - Új jezsuita szentek. - Nápolyban. - Uralmok
Sardiniában. - Heldevier követ leányát elrabolják. - A jezsuiták mint
rendőrkémek. - A jótékony intézetek ellen. - Olaszország más tartományaiban.
- Nő-jezsuiták szerzete
LI. Fejezet. Becsempészésök Austriába. - A jezsuiták mint liguriánusok. -
Porosz-, Szász- és Bajorországban. - A protestantismus ellen. - Betolakodásuk
Tirolba
LII. Fejezet. Angliában. - Belgiumban. - Az alkotmány ellen. -
Visszaéléseik az alkotmánynyal. - Hogyan bolondítják az asszonyokat?
Hatodik kötet
LIII. Fejezet. Franciaországban. - A restaurátió alatt. - Missiók. -
Gyónótükör. - Mozgalom a jezsuiták ellen. - Az affiliátió rendszere, vagyis
a titkos jezsuiták. - A jezsuita ministerium. - X. Károly. - A paire-kamra
a társaság ellen. - A jezsuiták megbuktatják a Bourbonokat
LIV. Fejezet. Kiűzetésök a juliusi forradalom által. - Visszalopódznak.
- A jezsuiták harca az egyetem ellen. - A sajtó és a kamrák ellenök. -
Szinleges eltávolításuk. - Az 1848-iki forradalom
IV. Fejezet. Betolakodásuk Sveicba. - Üzelmeik. - A Sonderbund
polgárháborúja. - Kiüzetésök
LVI. Fejezet. Bécsben. - Üzletök az asszonyokkal. - Metternich és a
jezsuiták. - Galíciában. - A birodalom egyéb tartományaiban
LVII. Fejezet. 1848. - A jezsuiták kiüzetnek Franciaországból, Sardiniából,
Nápolyból, Siciliából, az egyházi államból, Bajorországból, Austriából. -
A reactió által visszahozatnak. - Becsempészésök Magyarországba
LVIII. Fejezet. Görögországban. - Amerikában. - Chinában - Kelet-Indiában.
- Algírban
LIX. Fejezet. A forradalom után. - A jezsuiták uralma az egyházban. -
Kiüzetésök Németországból 1872. - A jezsuitakérdés Magyarországon
Függelék.
I. A jezsuita "aranytanácsok"
II. Egy keresztyén hős
III. A jezsuita generálisok névsora
Bevezetés
A római egyházban már régen, a reformátió kitörése előtt, felébredt volt
az oppositió szelleme. Teljesen vakká s rabbá tenni az emberiséget Rómának
sohsem sikerült. Az egyház csakhamar levetkezve keresztyén jellegét, a
világi hatalom, fényűzés és élvvágy intézete lett, melyben a vallás durva
materialismussá, az Isten tisztelete ízetlen bálványimádássá lett.
A visszaélés és bűn e rendszere ellen, mely a pápasággal együtt növekedett
fel, egymásután felszólaltak egyes felekezetek, zsinatok, uralkodók.
Nem használt. A nép buta, a papság romlott maradt; sőt romlottabb lett
napról-napra. Péter utódai, Krisztus helytartói diadalmas versenytársai lettek
a gyalázatban egy Nerónak, Caligulának, Heliogabalnak. Róma volt tűzhelye,
forrása a kor erkölcsi elaljasodásának, innen áradt szét az egyházi áldás
és az erkölcsi demoralisatió az egész világra. Az emberiség egy-egy helyen
fellázadt a bűnnek világuralma ellen, de kötelességeikről megfeledkezett
uralkodók s az inquisitió mindannyiszor elfojtották a mozgalmat.
A reformátió volt az első szabadság-mozgalom az egyházban, mely maradandó
jótéteményeket hozott az emberiségre. A reformátió az emberiség jobb
részének megbotránkozásából, s azon általánosan érzett öntudatból
keletkezett, hogy a dolgok régi rendje többé fenn nem tartható. A
reformátió Európa népének jelentékeny részét elszakítá a pápaságtól,
kettéosztá az egyház testét s e lefejtett tagokban visszaállitá a gondolat
sokáig elnyomott szabadságát. A reformátió lemondott az egyháznak az
állam felett követelt bitor fennhatóságáról s az egyházat a vallási térre
korlátozta. A pápaság bűneitől visszavezette az embereket az evangéliom
erényeihez, A reformátió a szabadság és erkölcsiség diadala volt.
E szabadság kiirtása életcélja a jezuitismusnak. E szerzet a reformátiót
igyekszik kiirtani ma is, mint háromszáz év előtt, minden következményeivel,
minden vívmányaival együtt, melyekkel az az emberiséget vallásban és
tudományban, politikában és társadalomban megajándékozta. A jezuitismus
nem lépett új eszmével a világ elé, nem mutathat fel positiv vívmányokat.
Célja: megölni az emberi szellem szabadságát, hogy rajta az általa
sugalmazott pápaság segélyével korlátlanul uralkodhassék. A gondolkozást a
vakhittel, a szellem önállóságát az egyház tekintélyével, az ész fegyvereit
az anyagi erő fegyvereivel, a haladást a maradás szellemével törekszik
elnyomni és helyettesíteni. Szabadon gondolkozó emberek közönségét a
római pápa despotismusa alá akarja vetni. Ez célja ma, és ez volt mindig,
1773-ban, ez 1814-ben, ez 1830-ban és 1848-ban. A jezsuitarend reaktiója a
reformátió ellen nem mulékony jelenség; nem emberekhez vagy nemzedékekhez
kötött mozgalom vala: a világosság elleni irtóháború volt az, mely ma
nemcsak a protestantismus, hanem az összes emberiség jobb része ellen
irányul. Közös és örök ellensége minden felvilágosodásnak, minden
haladásnak. És ez állítás nem subjectiv felfogás eredménye, ez a tények
ékesszólása, ez a történet tanúsága.
Ismerjük meg tehát a jezsuiták történetét és okuljunk belőle.