 |
ellentéteken alapuló harc, hanem énünkre is. Sőt, a Földön sincs olyan hely, ahol örök béke, nyugalom vagy kiegyensúlyozottság uralna mindent. A gonosznak ezért könnyű a dolga, mert még mindig nem fogjuk fel, hogy a lényeg a pillanat valóságán van. Hiszen a pillanatban formálódik a Földön minden dolog mássá. Kérdezem én, mint ember, aki a föld porát túrja, miért engedtetett meg, hogy ezekre a kérdésekre, amikre hétezer generáció óta keressük a választ, megkaphatjuk-e azt. Talán azért, hogy felfogjuk azt is, hogy a különböző életidő szakaszaiban miért van kiróva ránk teljesen más feladat. Olyan sokszor kifejtettem: azért, hogy összehasonlíthassuk a fejlődés ütemével. Hiszen egy óvodásnak is teljesen más életfeladata van, mint egy egyetemistának. Ezért volt az ősembernek is teljesen más életfeladata, mint nekünk, és nekünk is teljesen más életfeladatunk van, mint a jövő emberének lesz. S ha ehhez hozzáadjuk az idő valóságát, akkor már tudjuk, hogy az idő egy olyan folyamat, ami az anyag kialakulásának kezdetétől a megsemmisüléséig tart. Itt tehát megfejtettük az IDŐ valóságát is, mert az nem más, mint az anyag olyan formája, ami állandó alakulásban van, és mégsem érheti el végső formáját. S ha nincsen anyag, akkor az anyagi forma hiányában idő sincsen. Ezért közelíthetjük meg csak a legmagasabb tudományok irányából a TEREMTŐT, és nem a tudományok nélküli hittel, mert a lényeg az energiákra helyeződött. Ezzel azonban a régi törvények már nem állják meg a helyüket. S mivel az Univerzumon túli Erők nem tartoznak bele az Űrünkben uralkodó idő-tér dimenziójának törvényeibe, ezért mindent új alapokra kell helyezni.
Az sincs úgy, hogy születésünkkel előre megkapjuk apró vagy fontos feladatunkat. A pillanat sokrétűsége egyszerűen magával hozza a tettekkel megvalósított lehetőségeinket, amit aztán életünk idején értelmünkkel alakítgatunk. Mégis eddig a legnagyobb titok az volt, hogy a körte alakú Univerzumunk a leválasztódás után miért lett beleszorítva az idő-tér dimenziójának dobozába. A ma embere már tudja, azért, mert az Űrben létező összes minden csak a múlandóság dimenziójában valósulhatott meg. Sajnos még nem tudjuk bizonyítani azt sem, hogy az Űrben léteznek-e rajtunk kívül még valamiféle lényi formák. De ha léteznek, semmi szín alatt nem szabad földi értelmű elképzeléseinkhez hasonlítani. Mert lehetséges az is, hogy azok nem valamiféle bolygón élnek, hanem ködökben, gázokban, mivel test nélküliek. A tudomány fejlődésével be
|
 |
fog bizonyosodni az is, ahogyan a Naprendszer bolygói a Földdel, s benne minden, amit magukon hordoznak, és amiből összetevődnek, csak a Naprendszer bolygóira érvényes. De mivel csak földi behatároltságban tudunk gondolkodni és fejlődni, az Űrben lévő még ismeretlen, vagy az Univerzumon kívüli más valóságokat még nagyon sokáig nem fogjuk tudni bizonyítani. Akár azt sem, mert még mindig vita tárgya, hogy Világegyetemünk miért és hogyan valósult meg, s léteznek-e másik űrök. Ezen kívül, mivel saját magunkról van szó, hogy a lélek miért ilyen formájú és összetételű testi kelyhet kapott (ez az állatvilágra is vonatkozik), ami a halállal a legundorítóbb módon oszlik szét. Lehet, hogy ez figyelmeztetés akart lenni, hogy rájöhessünk arra, hogy az életünk idején véghezvitt tetteink a mérvadóak. Azért, mert ez a múlandó test nemcsak érzékel minden külső behatást, hanem értelmünket is irányítja. Ha ezt a visszásságot felfogjuk, akkor azt is, hogy azért létezik fájdalom és kellemesség, hogy az Anion töltésű energiák, vagyis a gonosz, testünk gyengeségével kaparintsa meg lelkünket. A ma emberének mind ezt már tudnia kellene. A jövő emberéről nem is beszélve. Hiszen tudományaikkal el kell érniük azt, hogy technikai készülékeikkel kitörjenek az Űrből, az Idő és Tér dimenziójából, az időnélküli energiákba. Ezen kívül a lelket is érzékelhetővé kell tenniük, és azt, hogy a lélek a lábuk ujja hegyétől a fejük búbjáig hogyan hálózza be belülről testük minden milliméterét. Ekkor már nem fognak értelmük labirintusaiban sem keveregni, mint mink, és a tévesen értelmezett hit miatt vallásháborúkba kergetni a népeket. Sőt a TEREMTŐ, Isten és a Sátán valóságára is teljesen más fényt fognak deríteni. Itt újra kihangsúlyozom, ahhoz, hogy a jövő mindezt bebizonyíthassa, türelemre van szükség. Mert nemcsak fel kell nőni azokhoz a ma még elképzelhetetlen tudományokhoz, hanem asszimilálódni is kell hozzá, akár egy újszülöttnek is környezetéhez, amíg felnőtté válik. Olyan sokszor megismétlem, hogy még az ősembernek is asszimilálódni kellett mindenhez, hogy napjainkig érhettünk. Ha ez világossá válik mindenki előtt, akkor nem fognak tömegek értelmetlenül a fejlődés ellen tüntetni. Az idő múlása ellen is hiába tüntetnénk, befolyásolni úgy sem tudjuk, mivel tőlünk függetlenül megy végbe. Akár az a folyamat is, amit még mindig nem tudunk felfogni, hogy mivel Istennek és a Sátánnak lelkünk az éltető eleme, hogyan töltődnek fel velünk. Megvárják-e a természetes idő múlását, vagy pedig kegyetlen,
|
 |
