CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
1. Bevezetés
2. Értelmezések
2.1. Tény és szerződés
2.2. Haszon és érdekkalkuláció
3. A hasznosítás módjai
3.1. A nemzeti közösség felbontása
3.2. Nemzeti megkülönböztetés
3.3. A politikai közösség kérdése
4. Támpontok
4.1. A Magyar Köztársaság alkotmányának támpontjai
4.2. Alkotmányos felelősség és kötelesség
4.3. Az állam felelőssége
4.4. A nemzeti sors
4.5. Kikre vonatkozik az alkotmányos felelősség?
4.6. A felelősség hiánya
5. Felelősség és támogatás
5.1. Célok és eszközök
5.2. A magyar kisebbségek felelőssége
5.3. A kisebbség kisebbsége
5.4. A politikai verseny
5.5. Politikai közösség
5.6. A magyarországi nyilvános jelenlét
6. A megvalósítás módjai
6.1. Nemzeti győzelem vagy nemzeti megbékélés
6.2. Politikai kötődés - állampolgári kötődés
6.3. A szimbolikus részvétel és a szimbolikus kirekesztés
6.4. Kiélezett helyzet
6.5. Az állampolgárság
6.6. Gazdasági érdekkötődés
6.7. Menni vagy maradni?
7. Alkotmányos egyetértés
7.1. Az alkotmányos egyetértés alapja - a nemzeti jóakarat elve
7.2. Az egyetértés elemei
7.3. A politikai közösség korlátai
8. Nemzeti megbékélés
8.1. Alkotmányok külön és együtt
8.2. A megvalósítás problémái
8.3. Mi más történhet?
9. Következtetések
Felhasznált irodalom
Fülszöveg
A kettős állampolgárságról tartott népszavazás még láthatóbbá tette a magyarországi politika egyik, a rendszerváltás óta feltörő konfliktusát, azt, hogy a határon túli magyarok vonatkozásában nincs egyetértés a magyarországi politikai erők között. Ugyanakkor a rendszerváltás elején még olyan mértékű egyetértés alakult ki a legjelentősebb politikai irányzatok között, hogy a magyar kisebbségek kérdésköre az ország írott alkotmányába kerülhetett. A magyar kisebbségek ügye ennek ellenére rendszeresen megjelenő mély feszültségeket, megoldatlan konfliktusokat okoz Magyarország politikai életében, jóllehet az ilyen konfliktusoknak leginkább a határon túli magyarok a kárvallottjai, hiszen kisebbségi helyzetük okán nekik volna a legnagyobb szükségük állandóságra és minden jelentős magyarországi politikai erő tartós, egymással összefogó támogatására. Tudjuk, hogy kísérletünk nemcsak a kisebbségben élő magyarok kérdésének magyarországi korlátaiba ütközik, hanem az alkotmányos egyetértés általános gyengülésébe is. Miért helyeznék hát vissza azon értékek közé, amelyek a stabil liberális demokráciában a politikában egyébként versengő felek egyetértésére épülnek, de mostanság a mi posztkommunista világunkban akkor borítja fel a küzdő felek egyike-másika, amikor csak ereje engedi? Erre kíván választ adni a könyv. A válasz lényege tulajdonképpen egyszerű: ügyüknek azért kellene visszakerülnie az egyetértésen nyugvó alkotmányos értékek sorába, mert a jelenlegi körülmények maguk is hozzájárulnak a magyar kisebbségek nemzeti identitásának eróziójához.