CÍMLAP
Régiók és gazdaság
Magyarok Szlovákiában 5.
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Tartalom
1. Bevezető
2. A regionális fejlesztéspolitika
2.1. A regionális politika megjelenése
2.2. Dél-Szlovákia a politikai környezet tükrében
2.3. A területfejlesztés regionális intézményrendszere
2.3.1. Regionális és helyi önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek
2.3.2. Eurorégiók - fokozatosan erősödő intézményi szereplők
2.3.3. Civil szféra - a "Nagy Bumm"
2.3.4. Egyéb szereplők
3. A közigazgatás szervezetrendszere
3.1. Az önkormányzatiság megújulása
3.2. Területszervezési dilemma a 21. század elején - a községi reform
4. A helyi önkormányzatok szerepe a regionális fejlesztésben
4.1. Településszerkezet és annak alakulása
4.1.1. Dél-Szlovákia településszerkezete
4.1.2. A városok - innovációs pólusok
4.1.3. Egy mintaértékű város
5. Térségfejlesztési keretek
5.1. A területfejlesztés alapkeretei
5.2. A szlovák-magyar határ az önkormányzati kerületek fejlesztési programjaiban
5.3. Az uniós támogatási programok
6. Régiók a népesség gazdasági szempontú bemutatásának tükrében
6.1. A szlovákiai munkaerőpiac alapmutatói
6.2. A dél-szlovákiai népesség főbb demográfiai mutatói
6.3. A magyar népesség
6.3.1. A képzettségi és gazdasági aktivitási szint
6.3.2. A humán erőforrás társadalmi csoportjai
6.4. A dél-szlovákiai munkaerőpiac ágazati és bérezési mutatói
6.5. A munkaerő migrációja
6.6. A dél-szlovákiai munkanélküliség
6.6.1. Passzív és aktív munkapiaci politika
6.6.2. A munkanélküliség területi összefüggései
7. Makrórégiók a gazdasági átalakulás tükrében
7.1. Pozsony makrórégió
7.1.1. Természeti környezet
7.1.2. Térszerkezet
7.1.3. A régió népességének alapmutatói
7.1.4. A munkaerőpiac helyzete
7.1.5. A településrendszer jellemzői
7.1.6. Gazdasági szervezetek, vállalkozások
7.1.7. Mezőgazdaság
7.1.8. Erdőgazdálkodás
7.1.9. Ipar
7.1.10. Kereskedelem
7.1.11. Idegenforgalom
7.1.12. Közlekedés
7.1.13. A régió gazdasági mutatói
7.2. Nyugat-Szlovákia makrórégió
7.2.1. Természeti környezet
7.2.2. Térszerkezet
7.2.3. A régió népességének alapmutatói
7.2.4. A munkaerőpiac helyzete
7.2.5. Településrendszer alapmutatói
7.2.6. Gazdasági szervezetek, vállalkozások
7.2.7. Mezőgazdaság
7.2.8. Erdőgazdaság
7.2.9. Ipar
7.2.10. Kereskedelem
7.2.11. Idegenforgalom
7.2.12. Közlekedés.
7.2.13. A régió gazdasági mutatói
7.3. Közép-Szlovákia makrórégió
7.3.1. Természeti környezet
7.3.2. Térszerkezet
7.3.3. A régió népességének alapmutatói
7.3.4. A munkaerőpiac helyzete
7.3.5. Településrendszer alapmutatói
7.3.6. Gazdasági szervezetek, vállalkozások
7.3.7. Mezőgazdaság
7.3.8. Erdőgazdálkodás
7.3.9. Ipar
7.3.10. Kereskedelem
7.3.11. Idegenforgalom
7.3.12. Közlekedés
7.3.13. A régió gazdasági mutatói
7.4. Kelet-Szlovákia makrórégió
7.4.1. Természeti környezet
7.4.2. Térszerkezet
7.4.3. A régió népességének alapmutatói
7.4.4. A munkaerőpiac helyzete
7.4.5. Településrendszer alapmutatói
7.4.6. Gazdasági szervezetek, vállalkozások
7.4.7. Mezőgazdaság
7.4.8. Erdőgazdálkodás
7.4.9. Ipar
7.4.10. Kereskedelem
7.4.11. Idegenforgalom
7.4.12. Közlekedés
7.4.13. A régió gazdasági mutatói
8. A dél-szlovákiai régiók versenyképességének néhány vonása
8.1. A dél-szlovákiai régiók vállalkozási környezete
8.2. Külföldi tőkebefektetések, ipari parkok
8.3. Idegenforgalom
8.4. Egy mintaértékű régió
9. A magyar kisebbség által lakott körzetek
9.1. Dunaszerdahelyi körzet
9.2. Galántai körzet
9.3. Szenci körzet
9.4. Komáromi körzet
9.5. Érsekújvári körzet
9.6. Vágsellyei körzet
9.7. Nyitrai körzet
9.8. Lévai körzet
9.9. Párkányi körzet
9.10. Nagykürtösi körzet.
9.11. Losonci körzet
9.12. Rimaszombati körzet
9.13. Rozsnyói körzet
9.14. Kassa környéki körzet
9.15. Tőketerebesi körzet
9.16. Nagymihályi körzet
9.17. Kassai körzet
9.18. Pozsonyi körzet
10. Befejezés
Felhasznált irodalom
Melléklet
Függelék
Lampl Zsuzsanna: A kis- és középvállalkozói szféra kialakulása és fejlődése 1989-től napjainkig
Bevezető
A régió és a gazdaság fogalma a mindennapi élet diskurzusainak kulcsszavává vált az elmúlt másfél évtizedben. Sokan és gyakran hivatkoznak régiókra, regionális fejlesztésre, különösen az európai integráció kapcsán, amelynek eredményeképp a "régiók Európájának" részeseivé váltunk 2004. május 1-jén. Mindezt még tovább fokozta a határok "megszűnése" 2007. december 21-én - megsokszorozva a térségek és lakóik "horizontális" kapcsolatainak lehetőségeit.
Az 1948-1989 közötti kommunista diktatúra lényege a központi irányítás volt, a kommunista párt akaratának mindenáron való érvényesítése. Az ország vezetése mellőzte a régiók sajátosságait a gazdasági és társadalmi folyamatok irányításánál, s ez az országban nagyfokú regionális, térszerkezeti egyenlőtlenségekhez vezetett. A diktatúra 1989. november 17-én bekövetkezett bukását követően a fokozatosan kiépülő demokrácia új lehetőségeket hozott, s ezek az ország gazdasági-társadalmi térszerkezetében jelentős változásokat eredményeztek, a korábban évtizedekig fennálló centrum-periféria kapcsolatok átértékelődtek, az egy pont gazdaságot felváltotta a térgazdaság. A legfontosabb társadalomszervező elvvé a többség akaratának érvényesítése vált, amely a fejlesztéseket illetően az önkormányzatiság megerősödésével új eszközöket kapott. A fejlesztési döntéshozatalban kiemelt figyelmet kapott a térszerkezeti folyamatok vizsgálata, a társadalom és a gazdaság térbeli működésének elemzése, a régiók területi pozícióinak értékelése, a fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések összehangolása a területi kohézió megteremtése érdekében. A társadalmi és gazdasági folyamatoknak regionális megközelítésben való vizsgálata napjainkra a fejlesztési döntéshozatalok elengedhetetlen részét képezik.
A régiók külső és belső fejlesztési környezeti feltételeiben végbement változások különösen a határ menti területek pozícióit érintették, mivel ezeket a térségeket évtizedeken keresztül peremterületté minősítették: a központi irányítás ideológiai okok miatt korlátozta fejlesztésüket, mivel ezek a régiók a kommunisták államfelfogásában mindössze az elkülönítésre és a védelemre szolgáltak. A megváltozott politikai körülmények most ezeknek a periferikus régióknak is új lehetőséget nyújtnak, azonban a rendszerváltást követő közel két évtized számos fejlesztéspolitikai kormányzati döntése arról tanúskodik, hogy a nacionalizmus minden politikai és társadalmi rendszerben megtalálja a maga érvényesülési formáját.
Könyvünk a demokrácia születését követő mintegy másfél évtized szlovákiai és dél-szlovákiai gazdasági folyamatait mutatja be regionális megközelítésben, feltárva a több mint 500 ezer fős magyar kisebbség által lakott régiók és települések versenyképességét a szlovákiai, a közép-európai és az európai társadalmi-gazdasági térben, összefoglalja Dél-Szlovákia területfejlesztési környezetének alapelemeit, valamint felvázolja a dél-szlovákiai régiók várható fejlődési irányait. A kötet Függelékét képező tanulmányában Lampl Zsuzsanna bemutatja a vállalkozói szféra alakulását a Fórum Kisebbségkutató Intézetben 1997-től napjainkig végzett szociológiai kutatások eredményein keresztül.
A közreadott ismeretanyag hasznos segédeszközként szolgálhat a regionális fejlesztés szereplői - kormányzati szervezetek/intézmények, önkormányzatok, területfejlesztési szervezetek/intézmények, nonprofit szféra, vállalkozói szféra, kutatóhelyek stb. - számára.