Tartalom

Források és rövidítéseik

I. fejezet.
Szepesváralja történetének áttekintése.

Szepesváralja neve, megalakulása, jelentősége. A szászok bevándorlása: minő
körülmények kényszerítették e népet hazájuk elhagyására? Legrégibb telepeik
a Szepességen. A szászok neve, jelleme, foglalkozása. A szászok jogai és
kötelességei, címere. IV. Béla kedvez a jövevény népnek. A szászok mint a
földmívelés és ipar meghonosítói. A szászok küzdelmei a várurakkal. A
Szepesség egyéb lakosai: a szlávok és a magyarok. A mongol invasio. Kun
László kíséretének garázdálkodása Szepeshelyen és környékén. A szászok
kiváltságai V. Istvántól; Károly Róbert megerősíti privilégiumaikat. A
rozgonyi csata következményei. Nagy Lajos és a szászok. Az elzálogosítás.
A husszita mozgalom és következményei. Szepesváralja a törökhódoltság alatt.
A protestantizmus elterjedése a szászok között. Thököly fölkelése; Rákóczi
mozgalmai; a háborúk következményei. Mária Terézia és a város. II. József
reformjai. A josephinismus megnyilvánulása. Elemi csapások. A 48-as évek
izgalmai

II. fejezet.
A szepesváraljai céhek külső története.

A céh fogalma, neve, célja. A szepesváraljai céhek német eredetűek; a német
céhek szervezete. Mi különbség és egyezség áll fenn a német és a hazai
céhek között? Céhfajok: anyacéh, fiókcéh, szövetkezett- és közös céhek.
A céhintézmény meghonosodása a Szepességen. (Anjouk). A posztó-, vászon-,
malomipar; a sörfőzés a XIII. században. Az ipar felvirágzásának okai: a
külkereskedelem, a vásárok, a privilégiumok, a nyugattal való érintkezés
és a természeti viszonyok. A szászok 1370-iki statútuma ipartörténeti
szempontból. Szövőipar és ötvösség Zsigmond korában; a fémipar. Az
elzálogosítás kora, mint az ipar fellendülésének ideje. A vargák céhe 1538.
A mészárosok céhe 1595. A szabók céhe 1550. A cipészek oklevele. A
mészárosok céhe 1613. A szabók 1625-ben új céhlevelet kapnak. A kékfestők
céhe 1705. III. Károly és a céhek. Mária Terézia új alapra fekteti a
céhintézményt. A 16 szepesi város céhei. II. József reformjai. A céhek
eltörlése 1785-ben. A 1790/91-iki országgyűlés a céhekről. I. Ferenc
intézkedései. A céhintézmény a reformkorszakban. A céhek eltörlése 1872:
VIII. t. c.; a szepesváraljai céhek a jelenben

III. fejezet.
A céhek szervezete.

A céhek tisztviselői: a céhmesterek, választásuk ideje, lefolyása; a
céhmester esküje, a céhmester kötelességei; az atyamester; ifjúmesterek
(szolgálómesterek); öregmesterek (esküdtek); műlátómesterek (visitátorok);
céhnótárius. A céhláda: jelentősége, kulcsai, tartalma; jövedelmei: tagsági
díjak, büntetéspénzek, Autleggeld: kiadásai. Az elszámolás, a "céhláda
bizottmány". A céhgyűlések: rendes gyűlések ideje, tárgya; rendkívüli
gyűlések; viselkedés a céh ülésein. Kik bírnak a céh ülésein szavazati
joggal? a jegyzőkönyv, a levelezés. A lakomák, A "műnökszék" felállítása.
A büntetések nemei: viasz, pénzbírságok és egyéb büntetések. A céhek
ellenőrzése; a céhbiztos (comissarius)

IV. fejezet.
A céhek vallás-erkölcsi élete.

Vallási élet. A vallás szerepe a céhek történetében. A josephinismus
elterjedése céheink között. A vasárnapi munkaszünet. Az istentisztelet
kötelező. A céhnap. Úrnapi körmenet. A kántorböjti mise. A céh védőszentje.
A céh ajándékai a templomnak. A céh oltára. A zászló. Erkölcsi élet: az
inas, legény, mester viselkedése; a szülők tisztelete; a káromkodás
tilalmazása; a kockajáték s erkölcstelenség büntetése, A házasság kötelező
volta. Bűnügyek: a lopás, rablás és gyujtogatás büntetése. Becstelen egyén
a céh ülésein nem vehet részt. Jó cselekedetek gyakorlása: a szegények,
árvák pártolása; a betegek istápolása (korház); a halottak eltemetése

V. fejezet.
A szepesváraljai céhek belső élete.

a) Az inas.

Az inas neve. A próbaidő. A beszegődés módja és föltételei, ideje, a
fölvétel díja. A kontárnál töltött idő nem számít. A kezesek. A kaució
(óvás-pénz). A tanulási idő tartama. Az inasruha. A napi munkaidő. A
mester-gyerekek kedvezményei, Az inas viselkedése a céhben, az utcán és
mesterével szemben. Az inassal emberségesen kell bánni. A szökött inasok.
A tanuló sorsa mesterének elhalálozása esetén. A próba. A tanulólevél
kiváltása. Az inas felszabadulásának díja; a lakomák tilalma

b) A legény.

A felszabadulás fontossága; a legények szabadsága. A legénycéh: célja, a
gyűlés helye, ideje és feladata. A legények magaviselete a céh ülésein. A
legény felavatása, a keresztelő. Az atyamester. A legények kötelezettségei
atyamesterükkel és családjával szemben. Az öreglegény. A szabók legény céhe
1795-ben új szabályzatot nyer. A legények külön céhet nem képezhetnek.
A vándorlás: minden legény köteles vándorolni; a vándorút megkezdése; a
földesúr engedélye, születési bizonyítvány megszerzése, a tanulólevél.
A legény vándorútján. A szálló (Herberg). A szálló célja; a legény
jelentkezése a szállón és a céhmesternél. A munkakeresés. A legény
fölvétele. A mester első teendője idegenből jött legénnyel szemben. Mit
műveljen a legény, ha vándorlás közben iratait elvesztette? A másolatok
beszerzése. A próbaidő. A legény, ki munkát kap, legalább 3 hónapig
maradjon egy helyen. A legény tartózkodása a szállón. A szállók rendőri
felügyelet alatt állnak. A szálló jegyzőkönyvei. A legény vándorlási
éveinek tartama. A vándorlás célja és hatása. Kivételek a vándorlás alól. A
legények díjazása. A napi munkaidő. A rendesnél hosszabb munkaidő díjazása.
Felmondás. A lázadó és sztrájkoló legények. A korhelyhétfő s egyéb
kihágások. A legény, míg mesterjogot nem nyer, nem házasodhatik. A legények
panaszai. A kihágások büntetése. A kegyelmezés. A legény viselkedése. A
legények ápolása és segélyezése

c) A mester.

Az idegen legények a mesterek közé való fölvétele. A fölvétel föltételei
a) törvényes származás, b) a vándorlás szabályos kitöltése, c) német
nemzetiség, d) a jobbágy fiánál a földesúr engedélye. A folyamodás ideje.
A remeklés: eredete, ideje, a céh a remeklésre engedélyt adni köteles; a
remeklés alól való felmentések és az ezekből eredő visszaélések; a remeklés
módja, ideje, díja, célja; a remekmű minősége; a remek megbírálása, a hibás
remek. A kifogástalan remek. A remeklő viszonya a bíráló bizottsághoz. A
polgárjog megszerzése; a mestertaksa; a mesterlakomák (kismesterasztal,
nagymesterasztal); egy lakoma ára; a mesterlakomák megrendszabályozása.
A házasság kötelező volta. A mesterek közé való kedvezményes fölvételek;
a kedvezmények eredete; a föltételes fölvétel. A fiatal mesterek
(szolgálómesterek), idősebb mesterek. Vidéki mesterek kötelességei. Egyik
mester a másiknak mesterségét nem űzheti, kivételek. Numerus clausus. A
mester a vásáron; idegen árú elárusításának tilalmazása; a vidéki mesterek
is megjelenhetnek a vásáron; a vásáron más munkáját gáncsolni nem szabad.
A céh a becsületes munkát szorgalmazza; a cikkek árát a város szabja meg.
Tömeges munka felosztása. A mester jogai; kötelességei a) inasával, b)
legényével, c) mestertársaival, d) a céhvel, e) a hatósággal szemben.
Kötelességüket elmulasztó mesterek büntetése. A kontárok és himpellérek.
Címtáblák. A mesterek megbetegedése, segélyezése és eltemetése. Az özvegy
sorsa