Előszó

Az itt következő előszóban csak azon nézetek megvilágitására terjeszkedem, mik munkám irása közben vezéreltek.

A tartalom és rendszerre nézve kell mindenekelőtt elfoglalt álláspontomat körvonaloznom. Sok szaktudós ugy nyilatkozik, hogy a bányászati (földtani, földismei, ásványtani, kohászati stb.) alapismeretek vázlatos, de rendszeres előadása bányajogi munkában nincs helyén, hanem ha épen attól tart az iró, hogy a bányajog érdemleges tárgyalása közben az olvasó nem érti meg, tegyen magyarázó jegyzeteket az ily czikkek alá. Azonban könnyen belátható, hogy az ily (gyakran előforduló) magyarázó jegyzetek közlése folytán a szükséges bányászati alapismeretek mégis becsúsznak, mint ez Schneidernek legujabb kiadásu bányajogában tapasztalható; ha pedig ez alapismeretek részére nagyobb tért akar engedni az iró, akkor - nézetem szerint - czélszerübb azokat összefüggő egészben, mint elkülönitett jegyzetekben közölni, mert az utóbbi mód által az olvasó sohasem fog hű képet szerezni azon termelési ágról, melynek viszonyait a bányajog szabályozza. Ki csak montanisták számára ir bányajogot, az követheti Zerrennert vagy Achenbachot, de az, ki azt óhajtja, hogy munkája a bányaügyekben járatlan jogászközönség számára is használható vezérfonalul szolgáljon, az igyekezzék érthető lenni, s ha a bányajog megértésére a bányászati alapismeretek közlése szükséges, az iró helyesen cselekszik, ha a közlésnél a felfogást leginkább elősegitő módot követi.

Ily felfogástól vezéreltetve, a szükséges bányászati alapismereteket - rövid rendszerbe foglalva - a segédtanok között közöltem, s a bányajog érdemleges tárgyalása alkalmával ott, hol azt szükségesnek láttam, ismételt vonatkozást tettem; e részhez felvilágositó rajzok vannak csatolva, mik (némelyek szerint) szintén sértik a jogtudományi munka méltóságát, de - a felfogást tetemesen könnyitik.

Ami a tartalmat egyebekben illeti, azon meggyőződésben voltam, hogy a fennálló jogrendszer egyszerű közlése a jogtudomány ezen ágának fejlesztésére mi hatással sem volna, - ez okból minden fontosabb jogintézményt a franczia, szász és porosz bányajogokban fennálló rendelkezésekkel hasonlitottam egybe, s ezen összehasonlitó észlelet után - hazai viszonyaink figyelembevételével - a jogintézmény czélszerüsége vagy helytelensége felett véleményemet birálatilag indokolva minden alkalommal elmondám. Talán sok helyütt hibáztam? de az önálló itélkedés a jogtudományi irodalom terén még hibái által is használ, mert alkalmat nyujt az igazság kideritésére. Az egyes jogintézményeknek hazai állapotainkhoz való viszonyitására nézve: sok tekintetben becses anyagot találtam a 44-ki bányatörvényjavaslat megbirálása végett kiküldött kincstári bizottság munkálatában; szándékom is volt annak fontosabb részeit az illető helyeken megérinteni, azonban midőn már munkám 2. füzete is sajtó alá került, közzébocsáttatott az uj bányatörvényjavaslat, minek folytán kéziratomnak sajtó alá nem rendezett részén tetemes változást tenni, a bizottsági munkálatokra való vonatkozásokat pedig egészen abbanhagyni kényszerültem. E helyett az ujabb bányajogi irodalom segélyével a külföldi bányatörvényeket és a javaslatot az általános bányatörvénynyel itészetileg összehasonlitgattam.

Az elmélet ily méltatása mellett azonban a gyakorlati felfogás kivánalmainak is eleget óhajtottam tenni; ezért nem kimélve a fáradságot, a nagybányai kir. bányatörvényszék elnökének szivességéből hosszasabb időn át bányaperek tanulmányozásával foglalkoztam, s a bányatörvény gyakorlati alkalmazása, meg az azt szabályozó ujabb rendeletek felől adatokat és gyakorlati észleleteket szereztem. A végitéletekkel ellátott bányaperekből azokat, melyek a törvény pótlása vagy magyarázása tekintetében elvi jelentőségű birói határozatokat tartalmaznak, az illető helyeken közlém; ugyanezt tevém az irománymintákkal s azonfelül a gyakorlati példákra is gondot forditottam.

Egyes kérdések, melyek elméleti érdekességük és gyakorlati fontosságuk miatt a bányajogi irodalomban bőven vannak kifejtve, általam elméletileg és gyakorlatilag részletes tárgyalás, összehasonlitás és birálás alá vétetvén, példák és jogesetekkel megvilágittatván, oly terjedelmet vőnek, mi alig áll arányban a csekélyebb fontosságu kérdéseknek szánt térrel. Igy nyertek aránytalan dimenziót: a bányaregál, a kutatás, az adományozás, a bányatársulatok, a társládák stbiről szóló részek; mentse ki ezt e tárgyak fontossága és érdekessége.

Munkám általában terjedelmes lévén, kényszerülve voltam a mai nap nem igen szokásos exegetikus módszert követni, mivel igy e munka tan- és kézikönyv gyanánt egyaránt használható.

...