CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Gondolatok
Jankovics Marcell: Ötvenhatok
Makovecz Imre: 1456;1956
Bőzsöny Ferenc: 1956. november 3. este 8 óra
Török József: Isten homokórája
Kuncz László: Gyémánttengely
Orosz István: 1956, te álom
Szűcs Endre: 1456, 1956
Bozó Lake Norbert: Kettősség
Raksányi Gellért: Van, aki még elolvassa ezt?
Tolcsvay Béla: 1956 - avagy egy tízéves budavári kisfiú megélt "képei"
Szigethy Gábor: És megszólal a harang
Költemények
Arany János: Szibinyáni Jank
Vörösmarty Mihály: A nándori toronyőr
Illyés Gyula: Hunyadi keze
Illyés Gyula: Dugovicsok
Bozó Lake Norbert: Újkori krónikás-beszéd
Sinka István: Üdv néked ifjúság
Jobbágy Károly: Felkelt a nép...
Dutka Ákos: Ember és magyar
Buda Ferenc: Falak könyve
Buda Ferenc: Rend
Buda Ferenc: Tizenöt-húszéves halottak
Buda Ferenc: A vétkeim hatalmasak
Szabó Lőrinc: Meglepetések
Csanádi Imre: Vér
Somlyó György: Budapest, 1956. karácsony
Tamási Lajos: Halottak napja
Nemes Nagy Ágnes: Között
Nemes Nagy Ágnes: Védd meg
Zas Lóránt: Novemberben
Márai Sándor: Mennyből az angyal
Nagy Gáspár: Öröknyár: elmúltam 9 éves
Kiss Benedek: Sötétlik világos
Döbrentei Kornél: Summáját írom...
Jókai Anna: Krónikásének 1956-2006
Megzenésített versek
Nagy László: Varjú-koszorú
Buda Ferenc: Pesten esik a hó
Képes Géza: Hajnali dobajok
Jókai Mór: Nem vagytok halva ti, hősök
Sipos Gyula: Egy orosz katonáról
Buda Ferenc: Mécsesszemű remény
Grandpierre K. Endre: Magyar mesehősök
Nagybáncsai Mátyás: História az Vitéz Hunyadi János vajdáról
Thándor Márk: Megkopott harangszó
Nagy László: Karácsony, fekete glória
Kiss Dénes: Velünk, vagy ellenünk
Döbrentei Kornél: Halottak napi vers
Jővel, légy vélünk, Úristen
Előszó
Már fél évezrede és ötven éve zúgnak a harangok minden délben 1456, a
nándorfehérvári diadal emlékére. Ötven éve, 1956-ban egész Európában
értünk, magyarokért, a magyar forradalomért kondultak meg a harangok.
Győztünk Nándorfehérvárnál, győzött októberben a forradalom - aztán
elözönlötte hazánkat másfél évszázadra a török, újra megszállták
évtizedekre országunkat a szovjetek.
1456-ban és 1956-ban egy kis nép halált megvető bátorsággal szállt szembe
az országunkra - és Európára! - zúduló barbársággal. Hunyadi János és
serege Nándorfehérvárnál, a magyar forradalmárok - gyerekek, ifjak, férfiak
és nők - a főváros utcaköveiből épített barikádokon védték a roppant
túlerővel szemben hazánk - és a keresztény Európa - szabadságát, jövőjét,
szellemét.
Az Európát leigázni szándékozó török szultán és utódai Nándorfehérvárnál
tanulták meg: a keresztény Európa számukra bevehetetlen föld - és erő.
Moszkva világuralmi álmokat dédelgető urai 1956-ban Magyarországon kaptak
halálos sebet: embertelen birodalmuk néhány évtized múlva eltűnt a föld
színéről.
Magyar gondolkodók, költők, művészek, muzsikusok emlékeznek szavakkal,
versekkel, dallamokkal 1456-ra és 1956-ra.
A múltat idézik: megtanítanak figyelni a jövőre.