Bevezetés

...

Széchenyi fogalmazta meg legelőször, három alapvető könyvében, a nemzeti életnek változatos, sok irányú tevékenységében is egységes, teljes szervezetét s irodalmi munkásságával és párhuzamos politikai, gazdasági, művelődési izgatásaival és alkotásaival ő szervezi elsőben ezt az életet közös, az egészet átható czélra. Nincs senki sem államférfiaink, sem íróink között, kinek szelleme a nemzet látókörét annyira tágította volna minden irányban, mint Széchenyi. Azok a szemek, amelyekből az ő riadójára a magyar hosszú álmát kidörzsölte: általa egy hasonlíthatatlanul tágabb, gazdagabb, tanulságosabb, serkentőbb világot láttak, mint a milyen az volt, melyet korábbi tekintetök beért. De maga a nemzet is, erejében és erő-összetételében mássá lett; ha tettleg egy másik, újabb vezérének lángszelleme által, de gondolatban Széchenyivel. Az ő lelkében született, mint a nemzeti erő kifejtésének és érvényesítésének feltétele, az a teljes, a hon minden polgárát magában foglaló nemzet, melynek közös munkája szerezte vissza méltó helyünket a világ népei között; közös ereje és áldozatkészsége védelmezte jogainkat a szabadságharcz csataterein; közös szelleme aratta diadalát Petőfi és Arany költészetében.