Tétel adatlapja
CÍMLAP
Lónyay Menyhért
Gróf Széchenyi István és hátrahagyott iratai

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

I. A XIX. század a magyar nemzet regeneratiójának korszaka, Visszatekintés
a jelen század három első negyedére. Következtetés az utolsó negyedre.
Ennélfogva mire kell a nemzetnek törekednie? Gróf Széchenyi István a XIX.
század leghazafiasb nagy férfia. Fellépésével indul meg az általános
mozgalom a nemzet életében. Hátrahagyott iratait Tasnernek hagyja; azoknak
megszerzésével a nemzet erkölcsi emléket emelne Széchenyinek. Iratainak
lajstroma

II. Széchenyi "Függelék Naplómhoz" czimü iratából. Katonai pályája.
Utazásai. Kedélye nagy átalakuláson megy keresztül. Az emberi élet czélja.
Kötelességek. A szellemi tehetségek müvelése. Önmagába merülő gondolkodás.
Nemes tervek, komoly szándékok, öntudatos haladás és tanulmányok.
Naplótöredék Catánából. Széchenyi életveszélyben. Nézetei a vallásról
és a vallásosságról

III. Válság Széchenyi életében. Tapasztalatokkal gazdagon tér vissza
hazájába és öntudatos czélt tűz maga elé. Ismét aktiv szolgálatba lép.
Nyugtalanul viseli a katonaélet kötelékeit. Kivonatok naplójából
1820-1822-ig. Előléptetés nélkül nem kiván tovább szolgálni. Ezrede Debreczen
környékén fekszik. Előszeretete a magyar faj iránt. Elmélkedései a hadsereg
állapota felett, Széchenyi atyja meghal. A császárhoz megy kihallgatásra.
Elégedetlenül tér vissza Nagyczenkre. A diplomacziai pályát ajálják neki.
Uj tevékenység veszi kezdetét, "Lóverseny-társulat" alakitásán fáradozik.
Tervét benyújtja a császárnak. Nézetei honfiairól

IV. Ujabb utazások. Az 1825-iki országgyűlés, Széchenyi a m. tud, akadémiát
alapitja. Pozsonyban az első társas kört alakitja. Metternich Széchenyit
megismerni kivánja. Naplójegyzetek a Metternichchel való találkozásról.
Széchenyit a találkozás nem elégiti ki. A herczeghez irt első levele.
Második találkozása Metternichchel. A herczeghez irt második levele

V. Gróf Széchenyinek a társadalmi téren kifejtett tevékenysége. Alkotásai.
Kitartó és fáradhatlan munkássága. Levele Júliához, melyben fejtegeti az
egyesek hazafiui kötelességeit Magyarország irányában; a közjóért
áldozatokat kell hozni; a magyar jellem árnyoldalai

VI. Széchenyi irodalmi tevékenysége és annak hatása a nemzetre. Sokoldalu
munkássága. Nagy befolyása az akkori nemzedékre, Széchenyinek két jellemző
hasonlata. 1830-41-ig tart nagy tevékenysége, mely által uj életre ébreszti
a nemzetet és uj irányt jelöl neki. 1841 után az agitátió szükségét
megszüntnek tekinti. Az 1843-iki országgyűlés kezdetén Gervayhoz irt levele
és az ahhoz csatolt memoranduma. Naplójegyzetek ezen emlékirat sorsáról

VII. Az 1843-iki országgyűlés alatt, melyre megválasztattam, jövök
Széchenyivel szorosabb érintkezésbe. Ezen országgyülés mnnkássága. Országos
bizottságok. A "Kétgaras". 1847-iki országgyülés kezdetét veszi. Az
1848-iki törvények alkotása. Széchenyi irata ezen időből: "Mi lesz belőlünk
magyarokból?" Széchenyi reményeit veszti a békés haladás iránt. Az 1848-iki
országgyűlés kezdete. Az annak megnyitását megelőző tanácskozás. Egyes
jegyzetek az 1848-iki viszonyokról. Fájdalmas fordulat Széchenyi életében.
Döblingi iratai. Befejezés. Miért irtam ezen ismertetést Széchenyinek
hátrahagyott irataihoz? Felhivás az ország összes kaszinóihoz és mindazon
társulatokhoz, melyeket Széchenyi kezdeményezett, iratainak megszerzése
iránt az akadémia részére. Végszó



Előszó

Midőn a Budapesti Szemle t. szerkesztőjének, Gyulai Pál urnak gróf Széchenyi hátrahagyott iratairól szóló ismertetésemet kiadás végett átadám, azzal a feltétellel tettem, hogy a Budapesti Szemlében való megjelenése után külön lenyomatban is kiadhassam.

Ez ujabb kiadást ajánlom hazánk minden egyesületének, a kaszinóknak, olvasó- és társas-köröknek, melyek bizonyára meg fognak arról emlékezni, hogy a társadalmi téren az egyesületi üdvös tevékenységnek is első megindítója Széchenyi volt.

Ezen munkát megküldöm mindamaz egyesületeknek, melyeknek létezése és székhelye tudomásomra jött, melyeket egyszersmind aláírási ívvel is megkeresek kérve, hogy ez ívre az egyesületek és azok tagjaik, s velök más buzgó, a vidéken lakó honfiak adományaikat följegyezzék, melyekből megszerzendők lesznek gróf Széchenyi István hátrahagyott iratai és már megjelent munkáinak tulajdonjoga. A kéziratok a m. tud. akadémiánál fognak letétetni és a munkák kiadó joga is átmenne a m. tud. akadémiára.

Minthogy a m. tud. akadémia feladata lesz Széchenyi kiadott és kiadatlan munkáit, naplóit egy gyűjteményben közzé tenni, ez által mindazok, kik e czélt adományaik által előmozdítják maradandó becsü szellemi emléket alkotnak Széchenyi számára.

Nem nagy az összeg, mely e czélra kívántatik: húsz ezer forint. Ugy hiszem, ha egyedül a 20,000 frtnak mielőbbi beszerzése lett volna czélom, arra elég lett volna felszólítást intéznem amaz egy pár száz buzgó hazafihoz, kiknek nevét minden üdvös intézménynél állandóul mint áldozatkész honfiakét feljegyezve találjuk.

De Széchenyi hátrahagyott iratainak ismertetésénél nem ez volt a czélom. Gróf Széchenyi István életét az egész hazának és nemzetnek szánta és mert ő milliók érdekében sikeresen fáradozott, méltán megérdemli a magyar nemzettől, hogy nem néhány százan, hanem a nemzet minden osztályából ezerek járuljanak e szellemi emlék megalapításához abban az évben, mely félszázados évfordulója Széchenyi üdvös működése és a nemzet regenerácziója kezdetének.

Bízván a nemzet kegyeletében és hálaérzetében, mely nemzeti jellemünk fényoldalaihoz tartozik, kötöttem meg f. é. april 26-án özv. Tasner Antalné asszonynyal, és Tasner Géza és Lejtényi György urakkal, - az utóbbival mint néhai Tasner Antal végrendeleti végrehajtójával - az egyességet, mely szerint Tasner Antal 1860 april 20-án kelt végrendeletében nyert meghatalmazásnál fogva a Tasner-örökösök eladák nekem, mint a m. tud. akadémia elnökének gróf Széchenyi Istvánnak minden naplóit, jegyzeteit, kéz- és egyéb iratait, melyeket a megboldogult gróf Széchenyi István 1841-ik évben kelt végrendelete által néhai Tasner Antal urnak, az pedig örököseinek hagyományozott, husz ezer forintért osztrák értékben. Ez árba be van tudva a gróf Széchenyi végrendelete szerint a Tasner-örökösök tulajdonához tartozó Széchenyinek már nyomtatásban megjelent összes műveinek kiadó joga is; az eladó örökösök még azt kötötték ki maguk részére, hogy mindazon ujabb kiadványoknak, melyeket az akadémia megboldogult gróf Széchenyi Istvánnak megjeleni munkáiból, továbbá naplóiból, jegyzeteiből, kéz- vagy egyéb irataiból és levelezéseiből sajtó utján közrebocsátand, a tiszta jövedelem 20 %-a illesse az örökösöket - a tiszta jövedelem alatt értvén azt az összeget, mely a szerkesztés, nyomtatás, elárusítás és könyvkereskedői kezelés költségeinek, szóval minden szükséges készpénzbeli kiadásnak levonása után fenmarad.

Ez egyesség értelme szerint május 10-ik napján az összes iratok ládákba elhelyezve, a Tasner-örökösök és az én pecsétemmel ellátva, térítvény mellett a m. földhitelintézetnél letétettek, oly feltétellel, hogy a letéti jegy a m. tud. akadémia elnökségének átadatván, a földhitelintézet az akadémiának kiszolgáltassa, mihelyt a Tasner-örökösöknek a 20,000 ft. készpénzben kifizettetik.

A 20,000 ft. kifizetésének véghatárnapjául közös megállapodással 1876. január első napja tűzetett ki.

Ha a vételár - mint nem kétlem - egyesek adakozásából begyülend, gróf Széchenyi összes hátrahagyott iratai a nemzet tulajdonává válván, a m. tud. akadémia kézirattárában lesznek őrzendők.

Ha - mint remélni lehet - 20,000 ftnál nagyobb összeg fog egybegyűlni, az esetben a begyűlt felesleg a m. tud. akadémia tulajdonává válik és abból fognak Széchenyinek előbb megjelent és hátrahagyott iratainak kiadó költségei fedeztetni, illetőleg előlegeztetni.

Az aláírási ívek, vagy aláírás nélkül is beküldetni szándékolt összegek elfogadtatnak a m. földhitelintézet pénzügyi osztálya által, mely szíves készséggel ajánlkozott az összegek kezelésére és az aláírási ívek beérkezte után számadás tételre, mely számadás, ugy az aláírások eredménye, időről-időre közzé fog tétetni. Mindazok, kik aláírási íveket kívánnak, legyenek szívesek egyenesen hozzám fordulni.

Bizton hiszem, hogy azok, kik Széchenyi emléke iránt kegyelettel viseltetnek és ismertetésemből meggyőződnek e szellemi kincs nagy fontosságáról, mely nemcsak Széchenyi működésére vet uj világot, hanem hazánk harmincz évi történetének megírásánál is nagy becscsel bir: nem fognak késni a kegyelet adóját leróni ama férfiu irányában, ki megindítá a mozgalmat, melynek áldásait ma a haza minden polgára egyaránt élvezi.

Kelt Budapesten, 1875. pünkösd napján.
Gróf Lónyay Menyhért.


×