Bevezetés

Jelen kutatási zárójelentés 2005 őszén a Közvetett finanszírozási technikák a felnőttképzésben címmel megpályázott kutatás szintézisének igényével készült. A kutatások több éves előzményekre vezethetők vissza, ideértve a felnőttképzési törvény előkészítésének 1999-2001 közötti, a finanszírozási rendszert érintő differenciált, hazai és külföldi szakirodalmi feldolgozást magában foglaló elemzéseit, valamint azokat a szakmai konzultációkat, melyek 2001-ben, majd a törvény bevezetésének az időszakában az adókedvezmények és a normatív finanszírozási rendszer kialakítása során valósultak meg. A sok szálon előzményekkel rendelkező kutatás két lényeges időpontban kínált sajátos szintézisre lehetőséget. Egyfelől azon a nemzetközi szimpóziumon, melyre 2004 novemberében az European Traning Fundation jóvoltából Budapesten került sor Financing Mechanism and Investives in Adult Learning címmel, s ahol a nemzetközi kitekintés jóvoltából újabb lehetőség nyílt a hazai fejlesztési lehetőségek mérlegelésére. Másfelől a 2005 nyarán a Nemzeti Felnőttképzési Intézet felnőttképzési kutatások támogatására kiírt pályázata teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a komoly kutatási előzményekkel rendelkező szakmai elemzések bázisán a szintézisre, illetve a szakmai javaslatok kimunkálására is sor kerüljön. A kutatások célirányos összegzésére a Budapesti Műszaki Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézete, a Pécsi Tudományegyetem Humán- erőforrásfejlesztési Karának közreműködésével vállalkozott.

A kutatási zárótanulmány kidolgozása során áttekintésre került a téma viszonylag szerényebb hazai és jóval gazdagabb nemzetközi irodalma. Referenciaelemzéseinket a hagyományos témafigyelési metóduson túl az internetes irodalomkutatás eszközeivel, valamint a hazai kutatási és szakmai döntés- előkészítéssel foglalkozó szervezetek dokumentációjának vizsgálatával is kiegészítettük. Kutatásaink számára átfogó referenciaértékkel bírtak az OECD 2000-2005 között megjelent szintetizáló kötetetei, melyeket a felnőttképzési finanszírozási elemzések meghatározó forrásainak tekinthetünk. A kutatás tárgya az NFI pályázatban meghatározottak szerint a közvetett finanszírozási technikák felnőttképzési alkalmazása. A kutatók törekvése e téma keretében arra irányult, hogy feltárjuk azokat az intézményi, finanszírozási, jogszabályi, érdekeltségi feltételeket a vállalkozások, illetve a munkavállalók oldaláról, melyek mellett az egyéni tanulási számlák, illetve a kapcsolódó helyettesítési rendszer Magyarországon bevezetésre kerülhet. Ennek érdekében a nemzetközi tapasztalatok, és az eddig megtett hazai intézkedések elemzésével tettünk javaslatot azokra az intézkedésekre, melyek az egyéni tanulási számla rendszerének bevezetési alternatíváit, illetve a helyettesítési rendszer bevezetésének lehetőségeit bővítheti. Az elméleti munkálatok ezen a ponton kiegészültek a gyakorlati alkalmazás lehetőségeinek elemzésével is, ezért megvizsgáltuk a javasolt modellek előnyeit és hátrányait, a bevezetés módozatait, a várható hatásokat. Módszertanilag erre azt a megoldást választottuk, hogy a modellszámítások eredményeit olyan mutatókkal szemléltettük, melyek esetében megkísérelhető a költséghatékonyság vizsgálata.

A szakmai javaslatok a közvetett finanszírozási technikákra a nemzetközi megoldások és best practice gyakorlat, valamint a hazai szabályozási környezet összevetésének elemzése alapján, a kockázatok és a SWOT elemzés alkalmazásával készültek. A hazai fejlesztési háttér vizsgálata során felhasználásra kerültek azok a kormányzati feladatok és szakmai stratégiák, melyek e témakörrel közvetlenül kapcsolatba hozhatók. A kutatás szempontjai szerint ugyanakkor kitekintettünk a nemzetközi tapasztalatokra, összehasonlítottuk ezeket a hazai stratégiai célokkal és tervekkel, hogy mérlegelhetővé váljanak a hazai viszonyok közötti korszerűsítési lehetőségek rövid és középtávon. A felnőttképzésre vonatkozó statisztikai elemzés a KSH és az NFI által összeállított adatok segítségével történt, a felnőttképzés finanszírozására vonatkozó megállapítások a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium szakmai anyagai alapján kerültek feldolgozásra. A kutatás első - jelentősebb időt igénylő - szakaszában a nemzetközi tendenciák bemutatására és a hazai szempontok szerinti elemzésre koncentráltunk. Ennek során a Függelékben részletesen is dokumentálásra került anyagban a fókuszált nemzetközi irodalomkutatásra és a szintetizáló OECD és EU dokumentumok másodelemzésére vállalkoztunk. A hazai elméleti és részleges empirikus előzmények kritikai vizsgálata ugyanakkor kiegészült a nemzetközi összehasonlítás módszerével, mely megállapítások alapján kerültek pontosításra a felnőttképzés közvetett finanszírozási rendszerét kiegészítő új, vagy további adaptációt igénylő olyan technikák, mint a képzési számla és utalvány, valamint a helyettesítési rendszer.

Az elméleti analízisre alapozva készültek azok a részletes, taxatív szakmai ajánlások, melyeket az interneten folytatott, saját fejlesztésű interjútechnikával, illetve részlegesen modellszámításokkal is szemléltetünk. A kutatás eme szintetizáló szakaszában került sor vezetői konzultációkra és közvetlen interjúkra jelentős intézmények képviselőivel az államigazgatás és a gazdaság döntési szintjein. Ezt követően, bár az idő rendkívül szűk volt, a megfelelő szintű döntések előkészítése érdekében jogi és pénzügyi következményelemzéseket végeztünk, melyekre lehetséges különböző időtávok szerint szakmai forgatókönyvekkel kiegészíteni, illetve további elméleti szintű, hazai adaptációs hatásvizsgálatokat kezdeményezni.

A kutatási zárójelentés hét fejezetből áll, első részében a felnőttképzés célrendszerének a kutatás szempontjából lényeges összegzését, a hazai speciális jellemzők számbavételét, s a finanszírozási, támogatási rendszer sajátosságainak értékelését tartalmazza. Ezt követően a kutatás a kritikai analízisből kiindulva az oktatás-képzés költséghatékonyságának kérdéskörével az adott téma szempontjából foglalkozik. A záró tanulmány lényeges részét képezi a képzési számla és a helyettesítési rendszer nemzetközi adaptációs elemzése. Vizsgálódásunk a külföldi modellek hazai alkalmazásának elemzésére alapozva a hazai bevezetés realitását kívánja a gyakorlati intézkedések számára lehetővé tenni. Lényeges referencia jelleggel bír a jogszabály változtatások lehetőségeit leíró fejezet, melyet a kutatási javaslatokat következtetések szintjén összegző fejezet zár.

Mivel a kutatási pályázat kiírásában szerepelt, hogy tegyünk konkrét javaslatot a bevezetés érdekében teendő lehetséges kormányzati intézkedésekre, ezért a kutatási záró tanulmányhoz részben önállóan kapcsolódik a Javaslat és megvalósíthatósági elemzés olyan alternatív támogatási technikákra, amelyek a jelenlegi finanszírozási, támogatási rendszernél hatékonyabban, racionálisabban szolgálják a felnőttképzés céljainak megvalósítását "előterjesztés"-szerű anyag, melyet a döntés- előkészítés során fel lehet használni. Ehhez szorosan illeszkedik egy a kutatók által készített SWOT-elemzés, amely elemzi a kockázatokat és a további intézkedések lehetőségeit. Konkrétan azt, hogy a bevezetés milyen feltételekkel, milyen változtatási igényekkel, milyen ütemezésben és milyen lépésekkel hajtható végre.

Külön a döntéshozók számára készített összefoglalónk javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg. Ezek az összeállításaink már a Függelék első részébe kerültek, s e keretben ismertetjük a felhasznált irodalmat és azokat a táblázatokat, melyek a további vizsgálatokhoz, szakértői munkálatokhoz háttér anyagot szolgáltathatnak.

Budapest, 2005. december