CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
1. A Szepesség népe.
A Szepesség népességének sűrűsége, száma. - A szaporodás nem kielégítő. -
A stagnálás okai: kivándorlás és sok tanintézet; a német faj nem szapora;
a tótság gyermekhalandósága. - Nemzetiségi számarányok. - A magyarság
számbeli gyarapodása és megoszlása a járásokban. - A magyarság faji
sajátságai nem érvényesülnek a Szepességen. - A lakosság egynegyedrésze
beszél magyarul. - A lakosság vallási megoszlása. - A műveltségi viszonyok
a különböző nemzetiségű lakosoknál eltérő.
2. A szepesi németség.
A szepesi németség nyelvi és faji megoszlása. - Nyelvjárásuk. - A telepek
kiváltságai. - Vallási viszonyok. A szepesi németség feladata. - A németség
térvesztes. - Legerősebb bástyája Késmárk és a késmárki járás tizenegy
német községgel. - A németség erőviszonyai, antropológiai ismertetése
és általános jellemzése. - Foglalkozás: földmívelés, állattenyésztés,
háziipar, kisipar. - Ruházat: népviselet, Rock, Leib, Wamms, Überwurf,
Reckl, Wiest, Schurz, Szerdok (mellény), Pelz, főkötő. - Lakóhely: Városi
és falusi házak. Hosszú csőcsatorna. Zimmer, Alkoven és Stube. Schutthaus.
Házak berendezése egyszerű. - Műtárgyak: (Almerey, Truhe, Himmelbett).
Fényűzőbb bútordarabok és dísztárgyak. - Étkezési szokások. Ételek: Gritz,
Pirogen, Brinzekuchen, Kneidchen, Dschaderche. - Italok. - Családi élet
tisztasága. - Társas élet: Keresztelő, gyermekjáték, fonó, eljegyzés,
lakodalom, temetés, babona. - A Huschwai- és Zmok-(Dzsuk)-ról szóló babona
jelentősége és magyarázata. - A népköltészet termékei és jellege. - A
szepesi német tájszólásban írt jelesebb költők képviselői: Lindner Ernő,
Götz Rudolf, Weber Rudolf, Hensch Aurél dr. (Schmaläune), Krompecher
Kornél, Dr. Alexander Béla, Kövi (Steiner) Imre, Lám Frigyes. A bányavidéki
dialektusban (gründler) írt költői műfajok kiválóbb művelői: Gallus Péter,
Ratzenberger Ferencz, Klein Samu, Kliegl Tivadar. A népies drámairodalom
képviselői: Fest Emília (gründler) és Ehlersné Faix Margit (Garschtvogel
dialektusban).
3. A szepesi tótok.
A tót nép lakóhelye. Az 1910. évi népszámlálás tévedései. - A szepesi
tótság csökkenésének magyarázata. - A tót a városokban mindegyre jobban
tért foglal. - Kis vármegye eltótosodása. - A tótság legerősebb fészke a
szepesváraljai, iglói és lőcsei járások. - A szepesi tót nem tiszta szláv
faj. - Szellemi képessége. - Nyelvtehetsége. - Vallásossága. - Általános
jellemzése. - A szepesi tót dialektusa; vallása; foglalkozása; ruházata;
lakása; étkezése. - Egyházi és családi ünnepek (leánykérés, eljegyzés,
tolvajéjszaka, keresztelés). - Babona. - Népköltészet.
4. A szepesi gorálok.
A gorálok Szepesvármegye északi részének őslakói. - A gorálok túlnyomó
részben a szepesófalvi járásban laknak. - A gorálok lengyel nyelve
módosult. - A gorálok száma. - A gorálkérdés jelentősége. - A "Swiat
Slowianski" izgatásai. - A "Tátravidéki Lengyelek Köre". - A "Gazeta
Podhalanska" cz. lap működése. - A gorálság hivatása magyar nemzeti
szempontból. - Antropológiai tulajdonságok. - A gorálok szellemi képessége,
vallásossága. - Foglalkozás. - A gorálság építkezési modorának sajátságai.
- A Zarembki lényege. - Életmód. - Családi ünnepek (kézfogó, lakodalom,
keresztelő, gyász). Babona.
5. A szepesi ruthének.
A szepesi ruthén nép száma. - Fogyásának okai. - Letelepedésük időpontja és
helyei. - A ruthén nép nem húzódik be a városokba. - Antropológiai
ismertetés. - A szepesi ruthének műveltségi foka alacsony. - A pálinkaivás
degeneráló hatása. - A szepesi ruthén nép jellemzése, vallása és
közerkölcsi állapota. - Foglalkozás. - Ruházat. - Lakás. - Étkezés. -
Családi élet (kézfogó, lakodalom, keresztelő, temetés). - Babona. -
Népköltészet.
6. A szepesi zsidók.
A zsidók a Szepesség újabb lakói. - A zsidók házalásának megszorítása. - A
földesurak a zsidók első szepesi telepítői. - Az első szepesi zsidótelepek.
- Hunfalva a legnevezetesebb zsidótelep. - Hunfalva kereskedelmi és
gazdasági szerepe és jelentősége. - Lengyel zsidók tömeges bevándorlása és
a szepesi hitelviszonyok romlása. - A zsidók száma; osztályozása. - A faji
vonásokat megőrizték a lengyel zsidók. - A zsidók eloszlása. - A zsidók
legtömegesebben Késmárkon és a késmárki és szepesófalvi járásokban laknak.
- Foglalkozásuk. - A hunfalvi orthodox bocheriskola.
Előszó
Tanulmányom a világháború kitörése előtt nyomdakészen volt és az "Országos
Monográfia Társaság" által kiadandó "Szepes vármegye" czímű monográfiának
egyik fejezete gyanánt jelent volna meg. A világháború után bekövetkezett
összeomlás folytán a terv nem válhatott valóra. Azóta Szepes vármegye
lakossága ezeréves hűsége ellenére részint Cseh-Szlovákiához, részint
Lengyelországhoz került a trianoni békeszerződés értelmében. Némi
átdolgozás után mégis szükségesnek tartottam tanulmányom megjelentetését,
hogy ezzel is bizonyíthassam, elsősorban a külföld előtt a szepesi németek
(czipszerek) kultúrfölényét Szepes vármegye többi lakosságával szemben és
azt, hogy a Szepesség, jóllehet a már kettészakított Szepes vármegyének a
cseh-szlovák állam kezére került területét az új megyei (źupa) beosztás
ismét kettészakítja (Gölnicz völgyét Gömörhez és a megye többi részét
Liptó źupához csatolja), az mégis egységes czipszer kultúrterület
marad.
A Szepesség magas és nagymultú műveltsége összekovácsolta azt
szétszakíthatatlan egységes területté és a czipszerek verejtékes
kultúrmunkája révén marad a Szepesség ezentúl is a magyar nemzethez
hű, derék czipszerek tulajdona és elvitázhatatlan öröksége.
Miskolcz, 1921 julius havában.
A szerző.