CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Az ütközet
Esik a hó
A dárda
Ballada a néma férfiakról
Géniusz
Találkozás egy fiatalemberrel
Barabbás
A cirkusz
Két hajó
Az ellenség
Beszélgetés egy jó emberrel
Északi szél
A lift feljebb megy
Példázat a halálról
Az égő ház
Novella a delejes halálról
A halál és a favágó
Erzsébet színházba megy
Akták
Reménytelen szerelem
Dódi
A magány
Február
Én és énke
Kacsapecsenye
Festék
A gyémánt
Szemét
Férfibecsület
Az inkarnátor
Röntgenország
Hasműtét
Új Iliász
Tibor
Skarlát
Hajdusek
Fülszöveg
Indulása idején Karinthy Frigyes a mindenséget akarta meghódítani. Egyszerre lett volna szikrázó tollú humorista, a lélek mélységeit feltérképező drámaíró, személyisége legbelsejét megmutató költő és természettudós. A tervezett - elérhetetlen - sokarcúságot leginkább novellistaként valósította meg. Novelláinak egy része lírai vallomás. Egyik legszebb lebeszélésében harmincéves önmagát, a sikeres írót szembesíti egykori énjével, az író valódi sikereit a kamasz gyönyörű terveivel. Máskor a tudós álarcában lép elénk. Továbbgondolja, továbbképzeli, amit kora tudománya igazolt, feltételezett, s hol játékosan, hol a filozófus éleslátásával mutat rá a tudományos fejlődés emberi következményeire. Néhány novellájában álmait, vízióit veti papírra; ezek a szorongató látomások a fenyegetettség, az egyedüllét érzését fejezi ki, az emberség harcát az embertelenséggel - a világban, a háborúban és a lélekben. A pontos lélekrajzok, a ragyogóan tiszta példázatok, a borzongató játékot tudománnyal, fantáziával, a drámát komikummal vegyítő stílusremeklések a magyar novellairodalom maradandó kincsei.