CÍMLAP
|
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ |
Tartalom
Kutatási összefoglaló
Bevezetés
I. Az atipikus tanulás két fő formája, a távoktatás és az e-learning
I.1. Távoktatás
I.2. E-learning
I.2.1. Az e-learning fogalma
I.2.2. E-learning megoldási formák
I.2.3. Elektronikus tananyagok
I.2.4. Az e-learning megoldások szereplői
I.2.5. Az e-learning megoldások segítségével elérhető oktatási típusok
I.2.6. Az e-learning és a tudáskezelés
I.3. A blended learning (vegyes tanulás)
II. Az egyes atipikus módszerek hazai helyzetének bemutatása
II.1. Az atipikus foglalkoztatás, mint az atipikus képzéshez szervesen kapcsolódó jelenség
II.1.1. A jelenség
II.1.2. Atipikus foglalkozások
II.1.3. Az atipikus foglalkoztatás Magyarországon
II.2. E-learning Magyarországon
II.2.1. Gazdasági, politikai környezet
II.2.2. Az élethosszig tartó tanulás elterjedtség
II.2.3. Fejlesztések finanszírozása (EU és ezen belül ESZA - ERFA - HEFOP - GVOP, OM, FMM, IHM, GKM stb.)
II.2.4. Az OM oktatási informatikai stratégiája
II.2.5. Infokommunikációs technológiával (IKT) támogatott oktatási módszerek kifejlesztése, adaptálása és elterjesztése
II.3. Az oktatási technológia hatásai
II.3.1. Tananyag- és kiegészítő tudásbázis digitalizáció
II.3.2. Stratégiai célok
II.3.3. Hazai e-learning keretrendszerek, megoldások
II.3.4. Az eEurope magyarországi dimenziója
II.4. A tanulási piac
II.5. A nemformális képzésben való részvétel jellemzői
III. Külföldi atipikus tanulási módszerek
III.1. Az Európai Unióban
III.1.1. Az európai sulinet
III.1.2. Ausztria
III.1.3. Németország
III.1.4. Az "élethosszig tartó tanulás mindenkinek" akcióprogram, 2001
III.1.5. Nagy Britannia
III.1.6. Franciaország
III.2. Az Európai Unión kívül
III.2.1. Ausztrália
III.2.2. Új-Zéland
IV. A távoktatási módszerek (hazai és külföldi) előnyeinek és hátrányainak elemzése, összehasonlítása
IV.1. Az elektronikus távoktatás jellemzői, annak előnyei és hátrányai
V. Az egyes célcsoportok statisztikai elemzése
V.1. Gyermekgondozási ellátásban részesülők statisztikai elemzés
V.2. A tartós munkanélküliek helyzetének statisztikai elemzése
V.3. A 45 éven felüliek helyzetének statisztikai elemzése
V.4. A megváltozott munkaképességűek helyzetének statisztikai elemzése
V.5. Az alacsony iskolai végzettségűek helyzetének statisztikai elemzése
VI. A távoktatásban való részvételi arány az iskolarendszeren kívüli képzéseken belül
VII. Az egyes célcsoportok jelenlegi atipikus tanulási lehetőségeinek bemutatása
VII.1. Az IT-mentor program
VII.2. A kismamaweb
VII.3. Sérült emberek integrált távoktatási kísérlete
VII.4. Távoktatási és távmunka program mozgáskorlátozottaknak
VIII. Következtetések, javaslatok
VIII.1. Javaslatok az atipikus képzési formák fejlesztésére
VIII.2. Javaslatok az atipikus képzési modellek célcsoportokhoz történő hozzárendelésére
VIII.2.1. Megváltozott munkaképességűek
VIII.2.2. Gyermekvállalási támogatásban részesülők
VIII.2.3. 45 éven felüliek
VIII.2.4. Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a cigány lakosság
Irodalomjegyzék
Összefoglaló
Lassan már hazánkban is közhellyé válik az élethosszig tartó tanulás,
anélkül, hogy érdemben befolyásolná a tanítás-tanulás kapcsolatát. Egyetlen
gyakorlati vonzata lelhető fel, a felnőttkori tanulás igényének megjelenése
és elfogadása, legalábbis a munkaerőpiaci szükségleteknek megfelelően.
Lépést kell tartani a gyorsuló változásokkal, ma már nem lehet megelégedni
az ifjúkorunkban megszerzett tudásunkkal, szaktudásunkkal. Vannak, akik a
munkanélküliség felszámolásának egyik lehetőségét látják abban, ha valaki
átképezi magát, amellyel fizetett munkát talál.
A hátrányos helyzetű csoportokba tartozó egyének számára az atipikus
tanulás lehetősége különösen fontos. Miért? Ha egy tanulni vágyó egyén
eleve valamilyen oknál fogva, a hagyományos tanulás szempontjából,
megkülönböztetett társadalmi réteghez tartozik, akkor logikusan
feltételezhető, hogy csak az atipikus tanulási lehetőségekkel lehet az ő
tanulási igényeit kielégíteni. Ebből egyenesen kikövetkeztethető, hogy
valószínűleg a munka világába is csak akkor tud beilleszkedni, ha
biztosítva van számára az atipikus munkavégzés lehetősége. Az atipikus
munka elvégzéséhez is tanulással kell magát alkalmassá tenni. A
tudástársadalomban a legfontosabb termelési tényező maga az ember, még
akkor is, ha esetleg a hátrányos helyzetűek csoportjába sorolható az
egyén. Ezért a gazdasági versenyképesség már elsősorban a humán források
minőségétől függ. Az egész életen át tartó tanulás pedig nem más, mint
a tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása, a
tudástársadalomban való részvételhez szükséges ismeretek és készségek
megszerzése és folyamatos frissítése. Az egész életen át tartó tanulás a
születéstől az idős korig terjedő egységes folyamat, amely magában foglalja
a tanulás összes formáját.
Célja, hogy lehetővé tegye azon ismeretek és készségek elsajátítását,
amelyek segítségével az egyén aktív részese tud lenni a társadalomnak,
képes az életminőségének növelésére, a hatékony probléma-megoldásra, a
csoportmunkára, és rendelkezik azokkal a motivációs készségekkel, amelyek
segítségével megtalálja helyét a munkaerőpiacon is. Ebből azonban még
nem következik az élethosszig tartó tanulás követelménye. A tartós
foglalkoztatás megteremtéséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez a gazdaság
változó igényeinek megfelelően kiképzett, másrészt magasabb általános és
szakmai képzettséggel rendelkező munkaerő szükséges, mert az tud megfelelő
biztonsággal munkahelyet találni, - ez vonatkozik a tanulmányban vizsgált
célcsoportokra is - esetleges munkanélküliségét önmaga is megszüntetni.
Ugyanakkor azoknak a rétegeknek a képzését folyamatosan szükséges
támogatni, akik önmaguk nem képesek programot választani, segítség
nélkül tanulni és önállóan saját megélhetésüket biztosítani.
...