CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület célja
A rendezvény védnöke
A rendezvényt támogatta
Előszó
I. A MAGYAR TÖRTÉNELMI ISKOLA ELŐADÁSAINAK SZÖVEGE - Tárgy: Magyar út és nehézségei a nemzetállamtól az övezetek Európájába a huszadik század fordulóján
Csihák György (Zürich): Közép-Európa útja az övezetek Európájába
Diószegi István (Budapest): A külpolitika integráló szerepe az Osztrák-Magyar Monarchiában
Diószegi László (Budapest): A nagyhatalmak és a Duna-medence az 1930-as években
Sántha Pál Vilmos (Csíkszereda): A Székelyföld önigazgatási törekvéseinek történelmi háttere
Hamberger Judit (Budapest): Csehek és szlovákok a magyarokról és Közép-Európáról
Szilágyi Imre (Budapest): Szlovének a magyarokról és Közép-Európáról
Molnár Imre (Budapest): Sutaj Stefan (Pozsony) - A magyar-szlovák szociológiai kutatások érintkezési pontjairól
Sebők László (Budapest): A Kárpát-medence magyarságának mai jellemzői
Gereben Ferenc (Budapest): A kisebbségi magyar társadalmak értékszemlélete
Csapó I. József (Nagyvárad): Közösségi akarattal Székelyföld autonómiájáért
Csámpai Ottó (Pozsony): Barangolás az alapfogalmak bűvkörében. Adalékok a nemzet és más etnikai közösségek szociológiai jellemzéséhez
Csihák György (Zürich): Magyar - nép - nemzet - kisebbség - autonómia (magyarul önigazgatás, önkormányzat, önrendelkezés)
Rókusfalvy Pál (Budapest): Magyar küldetés: a nemzet múltja, jelene és jövője
Keszi András (Zürich): Tökéletes honfitársam!
II. A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI TALÁLKOZÓ ELŐADÁSAINAK TELJES SZÖVEGE - Főtárgy: Avarok - onogurok - magyarok
Szádeczky-Kardoss Irma (Budapest): A jogtörténeti kutatás, mint eszköz a magyar őstörténet felderítésében
Henkey Gyula (Kecskemét): Dunántúli magyarok etnikai embertani vizsgálata
Meskó Lajos (USA): Zombor neve
Cey-Bert R. Gyula (Bangkok): A hun-avar és magyar ősvallás világfája
Juba Ferenc (Bécs): A magyar tengerész-ösztön kialakulásának helyei
Juba Ferenc (Bécs): A magyarság adriai és tengermelléki nyomai
Szekeres István (Budakalász): A "Hung fan" - és legrégebbi népneveink
Szekeres István (Budakalász): Az (uráli) Ibrit-parti sziklarajzok vizsgálata írástörténeti eszközökkel
Négyesi Lajos (Esztergom): Miért mondott nemet Levedi a kazár kagánnak?
Lukács József (Kassa): Hernádmenti avarság IV. A zsebesi (Sebastovce) avar temető
Lukács József (Kassa): Életutam
Csajághy György (Pécs): Ősi fúvós hangszerünk: a tárogató síp
Majláth István (Brazília): Az avarok örökösei
Nagy Kálmán (Budakeszi): A Magyar Fejedelemség 9. és 10. században betöltött szerepének és jelentőségének katonai feltételei
Takács József (Tiba): Tévedések, téveszmék, igazság
Takács József (Tiba): Gyermekkorom foszlányai
III. FÜGGELÉK
A ZMTE őszinte története XII.
Jegyzőkönyv
Az előadások foglalata
Nyilatkozat
Házirend
Műsor (tervezet)
Meghívó Tapolcára
Felhívás a ZMTE VI. Magyar Történelmi Iskolájába
Felhívás a ZMTE ötödik (Csikszereda)
Övezeti Történésztalálkozójára
Résztvevők - Szerzők
Statisztikák
ZMTE Történelmi Iskolái
ZMTE kiadványok
A kiadványaink megvásárolhatók
A ZMTE 15. számú kiadványának tartalomjegyzéke
A ZMTE 17. számú kiadványának tartalomjegyzéke
Meghívó Budapestre
Meghívó a ZMTE 1997. évi záró előadására és bankettjére
A ZMTE Tudományos Tanácsa
Asztaltársaságaink
Info
Előszó
Amikor ez a rendezvényünk volt, már nyőgették az új szelek az ősmagyar
fákat és ismét vártuk az új magyar csodákat.
Az első olyan tanulmánykötetet indítjuk útjára, amelyben bemutatjuk az
egész kárpát-medencei magyarság mai képét nemcsak magyar szempontból, hanem
szomszédaink szemével nézve is. Az 1999. évi rendezvényünkön (42. számú
kiadványunk tartalmazza) folytattuk ezt az önvizsgálatot. Aki meg akarja
érteni legújabbkori történelmünket, a magyarok világában szemünk láttán
zajló folyamatokat, az nem nélkülözheti valóságos helyzetünk alapos
elemzését.
Mivel ez a kötet a rendezvény után nyolc évvel jelenik meg, nem tudtunk
ellenállni az idő kísértésének. Néhány szerzőnk ragaszkodott ahhoz, hogy
akkori dolgozatát kiegészítse és mi örömmel engedtünk. Így került ide -
többek között - a Székely Nemzeti Tanács néhány irata, egyesületünk
dísztagja, a rendezvény egyik védnöke, Csapó József jóvoltából. Hosszú idő
óta ő az első magyar vezető, aki legitim, mert honfoglaló őseink hagyománya
szerint, valóban az őt választó nép akaratából lett a Székely Nemzeti
Tanács elnöke. Úgy választották most őt a székelyek elnöküknek, mint a
magyar a Duna jegén, ama bizonyos Hunyadi királyunkat.
Íme a székely Nemzeti Tanács 2003. október 26-i "Nyilatkozat"-a
Sepsiszentgyörgyből, amelyben kétszázezer magyar nevében jelentették
igényüket a magyar állampolgárságra.
Úgy tűnik, Magyarországon sokan elfelejtik, hogy ők magyar állampolgárok
- a közjogi értelemben mindmáig érvényes történelmi magyar alkotmány
parancsára. Több mint ezer éve védik a magyar határt, ezért ők csak ősi
jogaikat követelik. Az utolsó nagy háborúban is, az idegen megszállók
már Buda alatt állottak, amikor ők még tartották a Maros vonalát. Egy
bekerített magyar alakulatért áttörték az akkori világ legerősebb hadserege
gyűrűjét és kiszabadítottak minket, testvéreiket. Tordán nemrégiben
megemlékeztek erről. A néhány túlélő között ott volt dísztagunk Herényi
István - a dicső, ugyancsak határőr Herények nemzetségéből.
Közben, talán, nem vesztünk még el teljesen.
GLORIA VICTIS.
Zürich, 2005. szelek hava.
Csihák György