Előbeszéd

Magyarok országában is valaha úgy volt, hogy ünnepeltünk, hogy ne felejtsünk. Néhány hónappal. Árpád-házi Szent Erzsébet éve után már Hunyadi Mátyást ünnepeljük. Ki emlékszik ma már, a szegények és betegek kedves királyleányára, a szelíd szavú Erzsébetre? Volt néhány ünnepség - ahol panaszkodtak a mai pénzhiányra. Készült Magyarhonban egy gyenge film is - alig látta valaki. Leírták, hogy a legsikeresebb szent és népszerűbb a világban, mint Puskás öcsi. Hazájában van-e, igazi emlékhelye?

Mert Wartburgban van. A 2007. évben közel kétszázezren látogatták. Vigyázat: ezt a szentet a világ thüringiaiként tiszteli. A Karitász védőszentje és amikor Svájcban Karitász tisztviselőket kérdezem, nemigen tudják, hogy ő a védőszentjük. S ha mondom, hogy magyar, akkor mosolyognak a bajszuk alatt. Tudják, hogy magyar vagyok, s ugye, nekünk mindenki magyar. Még Árpád-házi Szent Erzsébet is. Ők tudják.

Csináltak most a németek is egy filmet. Marburg várát mutatják - abban a pompában, amellyel most helyreállították. Pár percig mutatják Pozsonyt, ahol egy szlovák hölgy elmondja, hogy ők most miként ápolják Erzsébet emlékét. Itt elhangzik egy mondat, hogy a magyar király leányát innen vitték el - és mutatnak fényes nyugati lovagokat. Az ezüst fürdőkádról stb. nem esik szó.

A honi megemlékezés tömegében hallgatnak arról, hogy az apostoli magyar király a helyszínen nem búcsúzhatott halott leányától, mert a római pápa akkor éppen kiátkozta. Azt a hadvezért, akit a keresztes hadjáratok vezérei között is az egyetlen aki odament, mint király, harcolt és mint király tért vissza. A Haza sem hangoztatja, hogy abban az időben, a magyar király Európa leghatalmasabb és leggazdagabb uralkodója volt, s országából származó jövedelem tartotta el évszázadokon át a római egyházat - miközben az úgynevezett német-római császárok a pápát adófizetésre kényszerítették.

Ennek a királynak a családja több szentet adott a római egyháznak, mint bármely más család. Egy festő napjainkban festette meg az összes magyar szentet és boldogot, szám szerint 38-at. A hódoltsági idők magyarságának felemelkedésén munkálkodó vasmegyei Hevenesi Gabriell jezsuita tudós paptanár, a bécsi Pázmány Intézet igazgatója, a magyar szentek kutatója, az 1692-ben megjelent latin-magyar nyelvű művében 55 magyar szentet emelt ki a "feledés homályából".

A német filmben azt mondják, hogy a híres rózsa-esemény szentünk életébe egy korabeli portugál legendából való "kölcsönzés".

Árpád-házi Szent Erzsébet tehát német, a legenda lopott, a szent legfeljebb annyira híres, mint Puskás öcsi.

Requiéscat in pace!

Zürich, 2008. Jézus menybemenetelének és "áldott szép Pünkösdnek" havában
Csihák György