CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Volney E. F. életrajza
Ima
A romok.
I. Az utazás
II. Elmélkedés
III. A szellem
IV. Fölvilágositás
V. Az ember állása és helyzete a világban
VI. Az ember eredeti állapota
VII. A társaságok keletkezése
VIII. A társadalmi bajok forrása
IX. A kormányok és törvények keletkezése
X. Általános okai a régi államok jólétének
XI. A forradalmak és az egykori államok bukásának általános okai
XII. A múlt idők tanulságai a jelenből ismételve
XIII. Fog-e javulni az emberi nem?
XIV. A tökéletesedésnek nagy akadálya
XV. Az uj század
XVI. A szabad törvényhozó nép
XVII. Általános alapja minden jog és törvénynek
XVIII. A megrémült zsarnokok összeesküvése
XIX. A népek közös gyűlése
XX. Az igazság nyomozása
XXI. Megfejtése a vallásos ellenmondásoknak
XXII. A vallás fogalmának eredete és gyermekkora
Első rendszer. Az Istenről való fogalom eredete, az elemek és a természeti erők imádása
Második rendszer. A csillagok imádása vagy a Sabäismus
Harmadik rendszer. A jelképek imádása vagy bálványimádás
Negyedik rendszer. A kettős hatalom imádása vagy a dualizmus
Ötödik rendszer. Rejtelmes és erkölcsi istentisztelet vagy a túlvilági rendszer
Hatodik rendszer. A mindenség imádása különféle jelképek alatt (Pantheismus)
Hetedik rendszer. A világ szelleme, azaz a tüz-elem, mint a mindenség életelvének imádása
Nyolczadik rendszer. A világ mint gép, Demiurgos vagy a nagy gépmester imádása
Kilenczedik rendszer. Mózes vallása vagy a világszellem imádása (Jupiter)
Tizedik rendszer. Zoroaster vallása
Tizenegyedik rendszer. Brahmaismus vagy a Hindu-rendszer
Tizenkettedik rendszer. Budhaismus vagy a rejtélyes vallás
Tizenharmadik rendszer. A kereszténység vagy képletes imádása a napnak, ezen kabalisztikus név alatt Christ-us vagy Krisztus és Jes-us vagy Jézus
XXIII. Minden vallásnak egy és ugyanazon czélja van
XXIV. Az ellenmondások megoldása
Jegyzetek
A természet törvényei.
I. A természet törvényeiről
II. A természet törvényeinek alaptana az emberre való vonatkozásában
III. Az erkölcsiség alapszabályai. A jóról, a rosszról, a vétekről, bűnről, gonosz cselekedetekről és az erényről
IV. Az egyéni erényekről
V. A mérsékletességről
VI. Az önmegtartóztatás és a szüzességről
VII. A bátorság és tevékenységről
VIII. A tisztaságról
IX. A házi erényekről
X. A társadalmi erényekről
XI. Megfejtése a társadalmi erényeknek
Előszó
Az idők árja és az ember földi léte kiszámithatatlan kérdőjel gyanánt
kisér a bölcsőtől a koporsóig. Sorsunk, mint önkényes ur, vagy áldást s
boldogságot vagy bajt és csapást mér árva fejünkre. Nincs munkájában sem
józan morál, sem becsületes komolyság, amivel akár a nemzetek, akár egyes
emberek leszámolhatnának és ami elé oda lehetne tartani védő paizsul az
emberi ész logikáját. Az idő várandós. A ma megszüli a holnapot. Az emberi
élet kigyul, mint a mécses láng s felemésztve önmagát kialszik, elenyészik.
Valahonnan jövünk és valahová megyünk?! Az események egymást váltják s
fölöttük virraszt mindenki, aki nemcsak a maga körének él, hanem kiveszi
részét a tömegek életéből is. A multból meritett bátorsággal vivjuk a
jövőt, mely rémes bizonytalansággal kisért. A fejlődő tudomány, amelyre oly
büszkék vagyunk, nagyon halványan pislogó fény abban a nagy sötétségben,
mely korlátok közé szoritott eszmekörünket körülveszi. Mégis keressük,
kutatjuk a rejtély megoldását, hogy igy nyomról-nyomra jutva, fokonként
eljuthassunk a tökély azon magaslatára, melyről elfogulatlanul szemlélhetjük
a természet nyilt könyvében megirt örök és tiszta igazságot.
Volney is ezt tévé, vizsgálódásainak eredményét ebben a munkájában irta le;
hatalmas fantáziájával, szivének lángoló szeretetével, melylyel embertársai
iránt viseltetett; lángelméjének nem közönséges bölcseségével akarta az
emberiség boldogulásának nagy problémáját megoldani. Eszméi, melyek a
természet törvényein fogamzottak, diadallal törtek utat és világosságot
gyujtottak a sötétségben. Az ember eszmélve nézett maga körül, s teremté
meg mások által bitorolt elvitathatatlan jogát.
Ha forgatjuk a világtörténelem lapjait, lépten-nyomon találkozni fogunk
olyan eseményekkel, melyek az e könyvben foglalt eszmék igazságát hirdetik.
Elolvasni e munkát mindenestre jó és tanulságos; megérdemli, hogy komolyan
gondolkozzunk fölötte és igazságait keblünkbe vésve, elősegitjük boldogulásunkat.
Budapest, 1903. szeptember hóban.
A forditó.