Előszó

A magyar bányászatra vonatkozó joganyag rendszeres összefoglalását az tette szükségessé, hogy a legutolsó ilyen mű megjelenése óta több mint két évtized telt el. Azóta az alaptörvény lényegében nem változott, azonban a jogfejlődés s a bányatörvény egyes rendelkezéseit módosító újabb jogalkotások miatt a közkézen forgó s a maguk idejében kitűnő kézikönyvek avulttá, hiányossá, használhatatlanokká váltak. Ezen a hiányon kívántunk segíteni akkor, amikor a jogkereső és szakközönség széles köréből eredt sürgető közóhajnak engedve, ennek a gyüjteménynek közrebocsátását elhatároztuk.

A gyüjtemény összeállításánál az a cél vezetett bennünket, hogy abban a bányatörvényen s a végrehajtási szabályokon kívül a bányászatra vonatkozó törvények összes rendelkezéseit s az azokon alapuló bírósági és közigazgatási joggyakorlatot lehetőleg teljes egészében adjuk. Ennek a feladatnak a megvalósítását igen megnehezítette az, hogy a bányászatra vonatkozó joganyagnak még ma is az 1854. évi osztrák bányatörvény képezi a gerincét. Azóta összefoglaló jogalkotás nem történt s ezért egész sereg törvénynek és rendeletnek mindazokat a részeit kellett közölnünk, amelyek a bányatörvény egyes rendelkezéseinek módosításával vagy pótlásával a bányászat különböző kérdéseit szabályozzák. Ezekből a törvényekből és rendeletekből a bányászatra vonatkozó részeiken kívül csak annyit közöltünk, amennyi a bányászatra vonatkozó törvényrészek megértéséhez föltétlenül szükséges.

A bányatörvénynek a munkásbiztosításra vonatkozó X. fejezete az újabb munkásvédelmi törvények következtében érvényét vesztette. A munkásvédelmi törvények és rendeletekből a bányanyugbérbiztosításra és a társpénztári mintaalapszabályra vonatkozót közöltük teljes egészében, míg a betegségi és baleseti biztosításra, továbbá az öregségi és rokkantsági biztosításra vonatkozóknak csak azokat a részeit, amelyek a bányászatra is vonatkoznak, vagy amelyek az alább említett törvényekkel és rendeletekkel szorosan összefüggnek.

A bányatörvénynek a bányaadózásra vonatkozó XI. fejezetét az újabb adózási rendszer teljesen megváltoztatta. Az adó- és illetékügyi törvényekből ennélfogva mindazokat a részeket kiválogattuk, amelyek a bányászatot szorosan érintik.

A kőbányászat ugyan nem tartozik a bányatörvény rendelkezése alá, mégis mivel a kőbányászat tulajdonképpen a külszíni bányászat egyik ágazata, több oldalról felmerült kívánságra az arra vonatkozó rendeleteket is felvettük s ez tette szükségessé a gyűjteménynek az ipartörvény (és novella), valamint a kereskedelmi törvény egyes szakaszaival való kibővítését.

A bányatörvény XII. fejezetében foglalt bányarendészeti intézkedések a korszerű hatósági felügyelettel szemben támasztott kívánalmak szempontjából ma már hézagosak s azoknak hiányait a bányahatóság által esetről-esetre kibocsátott bányarendészeti szabályok pótolják. Az egész magyar bányászatra vonatkozó általános érvényű és összefoglaló biztonsági rendszabály ma még nincs s ezért mint legáltalánosabb érvényűt a budapesti bányakapitányság által kibocsátott Általános Biztonsági Szabályokat vettük fel a gyűjteménybe s e mellett mindazokat a főbányahatósági és bányakapitánysági rendelkezéseket, utasításokat és szolgálati szabályokat, amelyek vagy általános érvényűek, vagy elvi szempontból véve különleges kérdéseket szabályoznak. Ezzel igyekeztünk a bányahatóságtól a bányarendészet terén most követett gyakorlatról lehetőleg teljes tájékoztatást nyújtani.

A nagyszámú törvényt, rendeletet és döntvényt áttekinthető rendszeresség céljából a bányatörvény illető §-aival, a bányarendészetre vonatkozó szabályzatokat pedig az Á. B. Sz. vonatkozó §-aival kapcsolatosan közöltük és rendeztük el.

Könnyebb kezelhetőség céljából egy kötetbe kellett szorítanunk a rendkívül bő joganyagot s ez magyarázza a könyv nyomásánál választott módot.

A rendkívül terjedelmes és változatos joganyagban való eligazodást pontos tartalomjegyzékkel, a törvények, rendeletek és döntvények számmutatójával s azonkívül a lehető legteljesebb betűsoros tárgymutatóval igyekeztünk megkönnyíteni.

A kötet összeállításánál, amint említettük, egyedüli szándékunk az volt, hogy a bányászatra vonatkozó ma érvényben lévő törvények, rendeletek és döntvények teljes gyűjteményét adjuk gyakorlati használatra, éppen ezért azok elemzésétől és magyarázatától tartózkodtunk és csak ott használtunk jegyzetet, ahol az elkerülhetetlenül szükséges volt.

...

Jó szerencsét!
Budapest, 1931. évi szeptember havában.