CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
ELŐSZÓ
Összefoglalás
Einleitung
Introduction
I. A hegedű analóg statikai vizsgálata
1. A hegedűben fellépő hatások
1.1. A húrokban lévő feszítőerő
1.2. A húrokban keletkezett húzóerők hatására a hegedűtestben kialakuló erők
1.3. A nyakban fellépő erők
1.4. A korpuszban ható erők
1.5. Az eltérő alaphangú húrokban keletkező erők és hatásaik
1.6. A korpuszban kimutatható nyíróerők
1.7. A lábban kialakuló belső erők
1.8. A kulcsok csavaró igénybevétele és a kulcsház hasítószilárdsága
1.9. A hegedűtestben a terhelőerők hatására bekövetkező lassú alakváltozás
1.10. A hegedű használata közben fellépő külső erőhatások
2. Az erő és a hang viszonya
2.1. Az erő szerepe a hang keletkezésében
2.2. A rezgő húrban kialakuló mechanikai energia
2.3. A rezgést keltő erő és a rezgő lemez kapcsolata
2.4. A gerenda szerepe a hang kialakulásában
Melléklet
1. A számítások során alkalmazott hegedűméretek
2. A hegedűépítésben használt fafajták átlagos statikai értékei
3. A tanulmányban alkalmazott statikai alapfogalmak
4. A belső és a külső erőhatások következtében a hegedűtestben leggyakrabban bekövetkező sérülések és okozói
II. További néhány gondolat "A hegedű analóg statikai vizsgálata" című tanulmányhoz
III. A hegedűgerenda mai szemmel
Bevezetés
1. A gerenda és a hegedűszerkezet viszonya
1.1. A gerenda és a húrnyomás
1.2. A gerenda és a mechanikai rezgés
2. A gerenda beillesztésének módjai
2.1. Befeszítés nélküli gerenda
2.2. Két végén befeszített gerenda
2.3. Középen befeszített gerenda
2.4. A különböző beillesztési módok célszerű alkalmazásai
3. Az anyag rugalmassága és fáradása
3.1. A faanyag korróziója
3.2. A tartós terhelés és a lassú alakváltozás
Jegyzetek
Irodalom
Előszó
E gyűjteményben megjelenő tanulmányaim a vizsgált témákban következtetéseket
fogalmaznak meg. Az előzményeket nem ismerő számára úgy tűnhet, mintha ezek
mögött valamiféle módosításra irányuló törekvés, újítási szándék rejtőzne.
Pedig mi sem áll távolabb tőlem, mintsem hogy ezen a művészi tökéletességgel
megformált és évszázadokon át tisztelettel óvott hangszeren változtatást
javasoljak. Épp az iránta ébredt csodálat keltette fel az érdeklődésemet, s
ejtette rabul a térbeli formák kialakításához és az épített szerkezet belső
törvényszerűségeihez szokott gondolkodásomat. Az ösztönzött, hogy magyarázatot
keressek - a mai műszaki ismeretek alapján - ennek a törékeny szerkezetnek
az igénybe vevő hatásokkal szemben megnyilvánuló állóképességére. Innen már
csak egy lépés a hegedűszerkezet és a hangja közötti viszony vizsgálgatása,
mivel az épített szerkezet és az erő szimbiózisa a hang és az erő viszonyában
is meghatározó.
A kialakult forma tiszteletben tartása mellett azokra az eltérésekre
mutattam rá, amelyek a hegedűépítés gyakorlatában a szerkezet és a
felhasznált anyagra jellemző szilárdsági értékektől eltérnek, vagy a
hangkeltő erő hatásával ellentétes irányultságúak, a rezgés intenzitását
csökkentik.
Ennyi volt a szándékom csupán. A többi a hegedűépítőkön múlik: a
megszokottnál maradnak-e, vagy korszerű ismeretekkel további lehetőségek
kihasználására törekszenek. Megelégednek-e azzal, hogy hegedűik hangja
idővel "érik be", vagy a tudományos felismerések segítségével meggyorsítják
ezt?
Mindenképpen megköszönöm mindazoknak a segítségét, akik a munkámban
támogattak. Köszönetet mondok dr. Matuscsák Tamás építészmérnök egyetemi
tanárnak a statika analóg alkalmazásához nyújtott konzultációkért.
Megköszönöm Semmelweis Tibor hangszerkészítőmesternek A hegedű analóg
statikai vizsgálata című tanulmányom lektori értékelését és a munkám
erkölcsi támogatását, valamint ifj. Szabó István mérnök, hangszerészmesternek
A hegedűgerenda mai szemmel című értekezésem lektori véleményezését.
Köszönöm Szabó István hangszerkészítőmester baráti segítségét. Köszönettel
tartozom Moser Judith és ifj. Szemmelweisz Tibor hegedűépítőmestereknek
a tanulmánykötet összefoglalásának angol és német nyelvű fordításáért.
Külön köszönöm Újlaki Pongrácz Zsuzsanna magyar nyelv és irodalom szakos
tanárnak, szakmérnöknek a szöveg gondozásában nyújtott operatív segítségét,
és Gődér Hajnalnak a tipográfiai munkákat. Végül elismerésemet fejezem ki,
és köszönetet mondok Vékes József szak- és műfordítónak a tanulmánykötet
nyomdai munkálataiért, a könyv szép kiállításáért.
Budapest, 2004. január
dr. Pongrácz Pál
Fülszöveg
A borítón és a könyvben bemutatott hegedű a tanulmányokban összegezett következtetések alapján épült. Klasszikus formáját változ-tatás nélkül megőrzi. Szerkezete azonban a mai műszaki ismereteken alapuló számítások eredményei szerint készült. A tető- és a hátlemez vastagsága az anyag-ra jellemző fizikai adottságok figyelembevételével egymástól eltér, de mindkét boltozat külön-külön a teljes felületén egyenletes vastagságú. Az f-bevágások a hagyományos modellt követik, csupán a típusra jellemző hosszúságuk tér el a megszokottól. Az alsó és a felső tőkék nyújtottak. A gerenda középen befeszített, méretezését és elhelyezését a tanulmányokban ismertetett számítások határozták meg.