CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
Összefoglalás
I. A mezőgazdaság teljesítőképessége és változása
1.1. Az agrárrendszerváltás
1.2. Az EU-csatlakozás hatása a mezőgazdasági termelésre
1.3. A mezőgazdaság nemzetgazdasági súlyvesztése
1.4. A magyar mezőgazdaság teljesítőképessége nemzetközi összehasonlításban
1.5. A régiók mezőgazdaságának súlya és annak változása
II. A mezőgazdaság termelési feltételei
2.1. A mezőgazdasági vállalkozások területi összetétele
2.1.1. A regisztrált mezőgazdasági vállalkozások száma és összetétele
2.1.2. A gazdaságok megoszlása gazdaságcsoportok és termelési típusok szerint
2.1.3. Zöldség, gyümölcs- és szőlőtermesztő gazdaságok
2.1.4. Állattartó gazdaságok
2.1.5. Az egyéni gazdaságok számának és termelési értékének megoszlása a gazdálkodás célja szerint
2.1.6. A gazdaságok összetétele a bruttó termelési érték alapján
2.2. A földhasználat területi jellemzői
2.2.1. A földterület minőségi különbségei
2.2.2. Földprivatizáció, a földárak alakulása
2.2.3. A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele
2.2.4. A földterület művelési ág szerinti szerkezete
2.2.5. A birtokszerkezet alakulása, átlagos területnagyság
2.3. Munkaerő a mezőgazdaságban
2.3.1. A mezőgazdasági foglalkoztatottság alakulása
2.3.2. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak demográfiai összetétele
2.3.3. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak foglalkozási szerkezete
2.3.4. Az egyéni gazdaságokban élő mezőgazdasági foglalkoztatottak főbb jellemzői
2.3.5. A mezőgazdaságban alkalmazásban állók száma és keresete
2.4. A mezőgazdasági munkaerő iskolázottsága és az agrárképzés helyzete
2.4.1. A mezőgazdasági foglalkoztatottak iskolázottsága
2.4.2. Az egyéni gazdaságok népességének iskolai végzettsége
2.4.3. Az egyéni gazdaságok gazdálkodóinak mezőgazdasági végzettsége
2.4.4. Az agrárképzés helyzete
2.5. A régiók mezőgazdaságának eszközellátottsága
2.5.1. A gépállomány
2.5.2. Az épületállomány
2.6. A mezőgazdaságba irányuló K+F tevékenység
III. A mezőgazdaság kibocsátása, teljesítménye
3.1. Termelési adatok
3.1.1. Növénytermesztés
3.1.2. Állattenyésztés
3.1.3. Vadgazdálkodás, vadászat
3.1.4. Halgazdálkodás
3.1.5. Erdőgazdálkodás
3.1.6. Biotermelés
3.1.7. Nemzetközi összehasonlítás, az EU-tagországok közötti helyezések
3.2. Értékesítés, felvásárlás és ráfordítási ár
3.2.1. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának alakulása
3.2.2. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árindexei
3.2.3. Az agrárolló nagysága és változása
3.2.4. Az élelmiszeripar helyzete
IV. A mezőgazdaság makrogazdasági mutatói
4.1. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése és a hozzáadott érték
4.2. A mezőgazdaság bruttó kibocsátása
4.2.1. A kibocsátás volumenének változása az évtized elejétől
4.3. Folyó termelőfelhasználás és bruttó hozzáadott érték
4.4. A jövedelemszámlák és a jövedelmezőséget befolyásoló tényezők
4.5. Regionális Mezőgazdasági Számlarendszer
V. A mezőgazdasági termékek külkereskedelme
5.1. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi jelentősége
5.2. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme országok, országcsoportok és főbb árucsoportok szerint
VI. A külföldi tőke jelenléte a régiók élelmiszergazdaságában
6.1. A mezőgazdaságban működő külföldi érdekeltségű vállalkozások
6.2. Külföldi érdekeltségű vállalkozások az élelmiszeriparban
VII. Fenntartható fejlődés és a mezőgazdaság kapcsolata
Térképek
Táblázatok
Módszertani megjegyzések
Bevezetés
A politikai rendszerváltás és a piacgazdaságra való átállás mélyreható
változásokat indított el a mezőgazdaságban. A már korábban is a válság
jeleivel küszködő agrárágazat egyre nehezebb helyzetbe került. A
mezőgazdasági nagyüzemek többsége szétesett, a föld zöme magántulajdonba
került, s jobbára nem a tulajdonosok művelték meg a földet. A gazdálkodók
tőkehiánya, a termelés szervezetlensége, s különösen a kilencvenes évek
első felében tapasztalt életszínvonal csökkenés miatti belső fogyasztás
visszaesése egyes termékekből eladhatatlan mennyiséget produkált, ami az
egyébként is alacsony jövedelmezőséget tovább rontotta.
Az időszak során a mezőgazdaság két ágazatának az egymáshoz viszonyított
egyensúlyi helyzete megváltozott; az állattenyésztésnek a növénytermesztést
meghaladó csökkenése miatt 2007-ben már a növénytermesztés felé billent a
mérleg. A mezőgazdaság átalakulása nem egyformán érintette az egyes
régiókat: bár mindenhol csökkent a mezőgazdasági termelés, mérséklődött a
GDP-hez való hozzájárulás, de a mezőgazdasági jellegű régiók továbbra is
megtartották helyezésüket.
A jelentős változásokat megélő, s abból valamelyest éledezni látszó
agráriumot újabb kihívás elé állította, hogy 2004-től az Európai Unió
tagjaként már egy nagyobb közösséghez is igazodni kellett. Ennek hatása
már a következő évben érezhetővé vált.
Kiadványunkban az 1990 és 2007 közötti időszakban lezajlott változásokat,
ezek következményeit, a finanszírozási gondokkal küszködő mezőgazdaság
nemzetgazdaságon belüli helyzetének alakulását, az ágazat szereplőinek
helyzetét és változását vizsgáljuk, illetve azt, hogy az EU országaihoz
viszonyítva a magyar agrárgazdaság mennyire tudta megőrizni a korábbi jó
pozícióját. Bemutatjuk a mezőgazdaság társadalmi viszonyokra - mint a
legnagyobb munkaerő kibocsátó -, a foglalkoztatottságra gyakorolt hatását,
rávilágítunk arra, hogy milyen gondokat vet fel az egyéni gazdaságok
elaprózódása és a felvásárlási, termeltetési rendszerek megszűnése.
Kitérünk a mezőgazdasági népesség demográfiai, foglalkozási, iskolázottsági
helyzetének elemzésére, a mezőgazdaságba irányuló kutatásfejlesztés
szerepére, és a régiók egymáshoz viszonyított helyzetének bemutatására.
Elemzésünk vázát az 1991-2007 közötti időszakban végrehajtott általános
mezőgazdasági, illetve gazdaságszerkezeti összeírások adatai adják, de
emellett felhasználjuk a rendszeres adatgyűjtések és a népszámlálások
adatait is.