Külföldi anthropologusok, anthropologiai és ethnographiai intézetek - németek, angolok, amerikaiak és oroszok - az utolsó években ismételten felkeresték a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát azzal a kéréssel, hogy küldjünk a magyar fajról hiteles fényképfelvételeket, lehetőleg a név, szülőhely, foglalkozás és kor, a legkiválóbb anthropologiai jellegek és a legfontosabb méretek felsorolásával. E kérelem teljesen megokolt volt, mert Magyarország az élőkön végzett anthropologiai kutatások legelején van és hasonló követelményeknek megfelelő profil és en face fényképek sem a magyar fajról, sem a Magyarországban élő egyéb nemzetiségekről rendszeresen egyáltalában nem készültek s a külföld szakemberei kénytelenek voltak megelégedni az útleírásoknak a legritkább esetekben megbízható, pontosan soha meg nem határozott typusképeivel.

...

Ha Magyarországon az anthropologiai kutatásoknak évtizedes múltjuk volna, szó lehetne arról, hogy az egész ország területéről válogassunk ki egyes typusokat s azok gyűjteményét mutassuk be. De így a kutatások legelején, erről le kell mondanunk s szigorúan arra kell szorítkoznunk, hogy a magyarság typusait azon vidékek szerint mutassuk be, melyek népe történetileg, nyelvileg és ethnographiailag magában egységes s melyek mozaikjából a 8 milliónyi magyarság áll. Pedig ilyen egység a magyar földön sok van, s különösen érdekes, hogy ezek a mennyiben eddig autoptikus és általános ismereteink vannak róluk, anthropologiailag is merőben különböznek egymástól. Az alföld magyarja alacsony és barna, Erdély székelysége magas és szőke; a kún alacsony és barna szemű, a jász középmagas és kékszemű; más a palócz, más a matyó s különböznek egymástól a Dunántúl magyar csoportjai is. Ezeket egyenkint külön sorozatokban óhajtjuk ismertetni abban a sorrendben, a mint felvétel alá kerülnek.

A jelen alkalommal, mint azt már jeleztük, Zala- és Somogymegyéknek balaton-melléki falvaiból mutatunk be magyar typusokat. A gyűjtésre az alkalmat az a megbízás adta, a melyet a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottságától kaptam s melynek értelmében a Balaton környékének néprajzát kellett felvennem. A feldolgozott terület 50 faluból áll, melyek mind a Balaton mellett fekszenek, ethnographiájuk egységes s mai anthropologiájuk közös elemekből azonos milieuben hasonló módon fejlődött. Ez 50 falut az 1891-iki népszámlálás szerint 55.500 ember lakta s ezek közül 99.1% magyar, 0.9% pedig a német, horváth, tót, vend és egyéb nemzetiségek közt oszlik meg s így a legtisztább magyar területek egyikének tekinthető; mérés alá természetesen csak a magyarság került, de ebből is csak oly egyének, kik az illető faluban törzsökös s már a XVIII. századból is kimutatható családokból valók, s kiknek anyjuk is törzsökös magyar családból eredt. Megméretett összesen 327 egyén, mindenikről 55 méret vétetett fel s mindenikről készült en face és profil fényképfelvétel is. Ebből az anyagból választottuk ki 50 oly egyénnek képét, melyek a sokszorosításra a legalkalmasabbak s azokat van szerencsém bemutatni most, mint a magyar typusok első sorozatát.

...