Tétel adatlapja
CÍMLAP
Németh János [et al.]
A szakképzési hozzájárulási rendszer elemzése és javaslat a felnőttképzési célú felhasználási lehetőségek bővítésére

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezető

I. A szakképzési hozzájárulásról általában - a nemzetközi gyakorlat
II. A szakképzési hozzájárulás rendszerének történeti áttekintése, a célrendszer változása
III. A szakképzési hozzájárulás teljesítése
IV. A gyakorlati képzés szervezése
V. Fejlesztési támogatás nyújtása oktatási intézményeknek
VI. A saját munkavállalók képzése
VI. A saját dolgozók képzésének megyénkénti elemzése
VII. Az MPA képzési alaprésze
VIII. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése, az iskolaválasztás motivációi (felmérés nagyvállalatok körében)
IX. Összegzés, javaslatok Mellékletek Irodalomjegyzék



Bevezetés

Az egész életen át tartó tanulás mint fogalom, mint tanulási-, irányítási-, intézményi-, feladat- és forrásrendszer új szemléletet igényel minden érintett területen. Ezt erősíti az a tény, hogy 2005-ben Magyarországon is megszületett az egész életen át tartó tanulás stratégiája, mely a rendszerváltás óta elsőként kezeli az oktatás, képzés kérdéskörét komplex módon, ágazati szinten. Az oktatás, képzés a társadalmi feladatrendszerek olyan területét jelenti, ahol az állami szerepvállalás meglehetősen magas szintű, s mint ilyen is újragondolást igényel, az új, korszerű piacgazdasági fogalom- és módszerek alkalmazásával, mint pl. a New Public Management.

Az oktatás és képzés forrásai alapvetően az államháztartás, illetve annak érintett alrendszerei, mint a központi költségvetés, az önkormányzatok költségvetése, s a Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap, illetve annak képzési és foglalkoztatási alaprésze. Ide kapcsolódik, többnyire indirekt forrásként a szakképzési hozzájárulás rendszere, mely szintén állami forrásként szolgál, hiszen a nem befizetett teljesítés a képzési alaprész elmaradt bevételét jelenti. Ugyanígy forrásként szolgál a felnőttképzési adókedvezmény, mely párhuzamosan a központi költségvetés elmaradt bevételének számít.

Kutatásunkban a szakképzési hozzájárulás rendszerét, a kötelezettség egyes teljesítési lehetőségeit elemezzük és vizsgáljuk meg részletesen. Munkánkat segítették az OMAI (Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága) adatforrásai, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatforrásai, korábbi területi felmérések, valamint egy kisebb felmérés nagyvállalatok körében. Az elemzéseket nagy mértékben segítette, hogy első ízben áll rendelkezésre a hozzájárulásra kötelezettek bevallásaiból az APEH adatállomány, melynek statisztikai összesítését, célirányos feldolgozását az adatvédelmi szabályok megtartásával az OMAI végezte.

A szakképzési hozzájárulás rendszere több évtizedes múltra tekint vissza. A szakmunkásképzési alapot 1973-ban hozták létre, vállalatok befizetéseiből és szakmunkástanulók ösztöndíját, szakmunkásképző intézmények beruházásait felújítását, eszközfejlesztését finanszírozták belőle. A rendszer a hozzájárulási kötelezettség teljesítési lehetőségei és felhasználási céljai tekintetében az elmúlt három évtized alatt többször is módosult. Az eredetileg a szakmunkásképzésben a szakképzett munkaerő foglalkoztatásában érdekelt gazdasági szereplők arányosabb teherviselését biztosító, és a gazdaság keretében folyó gyakorlati képzés támogatásának forrásait megteremtő rendszer változásai kedvezményezettek körének jelentős bővülését eredményezték, és 1996-ban megszűnt a hozzájárulási kötelezettség befizetéséből származó alap önállósága is, a foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására létrehozott Munkaerőpiaci Alap része lett. A felhasználási cél időközben kiterjedt a szakképzés teljes vertikumára, a szakközépiskolai és a felsőoktatási képzésre, valamint a felnőttképzésre is, a saját munkavállalói képzésre, valamint a felnőttképzési célú programok, fejlesztések támogatására is.

A hozzájárulási rendszer fejlődése gyakorlatilag követte a gazdasági élet változásai által diktált szükségleteket. Ugyanakkor a felhasználási lehetőségek kiterjedésében fontos tényező az is, hogy az oktatás képzés rendszerében a központi költségvetésen, s az iskolarendszerű képzés önkormányzati forrásain kívül nem áll rendelkezésre más forrás. Különösen igaz ez a fejlesztések tekintetében.

Kutatásunkban a rendszer minden lényeges elemének vizsgálatára kitérünk.

- gyakorlati képzés
- fejlesztési támogatás
- saját dolgozók képzése
- Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze

A tanulmányban legrészletesebben a saját dolgozók képzési rendszerének tapasztalatait fejtjük ki, tekintettel arra, hogy az elemzés a megrendelés szerint elsősorban a felnőttképzés szempontjából készült.

Javaslatot fogalmazunk meg a hozzájárulási rendszer módosítására, a felnőttképzés forrásainak bővítésére, igazodva az egész életen át tartó tanulás komplex, a foglalkoztatási célokat is szem előtt tartó fejlesztési céljaihoz.


×