CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Első kötet.
Bevezető.
A könyv története
Az ember és a hal
A társadalom és a hal
A magyar ember és a hal
I.
Történeti rész.
I. A halászat őskora
Az őskor jellemzése
Az őshalász nyomai
Az őshalászat képe
Az ókor halászata
A vas kora
II. A magyar halászat multja
Az elhelyezkedés
A történeti mesterszavak
Halászbokor, kötés, felekezet
A régi "Piscina"
Vejsze
Vész
Czége
A füles varsa
Szóegyeztetés
Összefoglalás
Okiratos történet
A magyar konyha és tudomány
A régi magyar halászat képe
III. A magyar népies halászszerszám ősi elemei
A magyar történeti halászszerszámok
a) A czége
b) A vejsze
c) A varsa
IV. Ősrégészeti és néprajzi vonatkozású magyar halászszerszámok
1. A háló- és fenékhorogsúlyok
2. A horgok és tűzsérek
3. A fentők
4. A szigonyok
5. A nádvágók
6. A ladik
7. A csikász szerszáma
8. Apró szerszám
9. Néprajzi szerszám
II.
A magyar halászat szerszámjárása
és a magyar halászélet.
A magyar halászat szerszámjárása
A szerszámjárás beosztása
A hal a közhalász szemében
I. Higvizen való halászat.
I. Rekesztő halászat
II. A keritő halászat
Az öregháló
A kecsegeháló
A futtató vagy pirityháló
A szegénység kerítőhálói
A gyalom
III. Emelő halászat
IV. Hajtóhalászat
V. Állító halászat
VI. Kereső halászat
VII. Vetőhalászat
VIII. Tapogató halászat
IX. Hurokvető halászat
X. Szigonyos halászat
XI. Horgászat
II. Jeges halászat
Összegezés
A magyar halászélet
I. A magyar halászember
II. Tihany
III. A "látott hal"
IV. Rév-Komárom
Babonák
Hagyományos szabályok
Halfogás. Haljárás. Regula
Mesterszavak
A komáromi halászat története
V. Pákásztanya
VI. A csikász
VII. A szigonyos
VIII. A pöndörös
IX. A kullogó
X. A "Zsidóutcza" tája
XI. A kishalász
XII. Halebéd
XIII. Hálóállítás
XIV. Székely halászok
XV. A czigányhalász
XVI. Az orvhalász
XVII. A szerencse halász
XVIII. A "fisér" és a "halárosné"
XIX. A "Pisztrángtudós"
XX. Az igazi halászat
Második kötet.
III.
Természethistória.
A hal és a tudomány
A hal a természet háztartásában
A hal ellenségei
A hal szervezetéről
A magyar édesvizekben élő halak rendszeres lajstroma
A magyar édesvizek halainak elterjedéséről
A magyar édesvizekben élő halak rendszeres átnézete
I. Csontoshalak. Teleostei
II. Vérteshalak. Ganoidei
III. Szájtátó halak v. körszájúak. Cyciostomi
A fajok leírása
A magyar népies halászat mesterszótára
A magyarországi halak csoportos szótára
Szepességi és erdélyi német halnevek
Szláv halnevek (tót és horvát)
Oláh halnevek
Mesterszótár
Irodalom
Betűrendes tárgymutató
Előszó
E könyv keletkezését az első szakasz, melynek czíme: "A könyv története",
tüzetesen adja. Akad azonban még némely mondanivaló, a mely a könyv
történetének keretéből kimaradt, de - úgy érzem - mindenesetre helyet kér
magának.
A könyv szerzésénél két szempont vezetett. Be akartam bizonyítani, hogy
a beható, eredeti kutatás a nemzetnek egyik, látszólag nagyon egyszerű
foglalkozási körében is igen háladatos és, figyelmen kívül hagyva minden
egyéb tanulságot, nyelv dolgában igen fontos; másfelől be akartam
bizonyítani, hogy immár egy könyvet nemcsak szerzeni, hanem utolsó
ízéig kiállítani is bírunk.
Az elsőre nézve következő megjegyzéseim vannak. Idegen szerzőkre csak ott
voltam tekintettel, a hol azt a tudomány, mint közkincs, elkerülhetetlenné
tette; így az őskor és ókor rövid jellemzésében; de kötelességem hozzá
tenni, hogy a mennyiben némi önálló kutatásra is támaszkodhattam, ezekben
is sok az önálló felfogás. Nem állítom, hogy nézeteim döntők, reménylem
azonban, hogy meg van bennök az, a mi másokat behatóbb kutatásra
serkenthet.
A magyarságra vonatkozó történeti rész oly adatokra támaszkodik, a
melyeknek kifogástalan voltát nem vitatom. Jól tudom, hogy legkiválóbb
történetíróink sok "régi" okiratról azt állítják, némelyről nyomós érvekkel
bizonyítják is, hogy nem más, mint haszonlesésből vagy más tisztátalan
forrásból eredő koholmány. Én ezekkel szemben a jóhiszeműség útját
választottam, még pedig azért, mert a koholmányok mégis régiek, és mint
koholmányok is bizonyítják a halászat fontosságát; a mi a jóhiszeműség
útjára még külön is vezetett, az azoknak az okiratoknak magyar szókincse
volt, a melyet a történeti mesterszavak és szerszámok szakaszai tárgyalnak.
A többiekre nézve "A könyv története " adja meg a felvilágosítást.
A második szempontra vonatkozólag megjegyzem, hogy a könyv, egész
kiállítása szerint magyar; papír, betű, a rajzok összessége itthon készült
A rajzok között még azok is, a melyek a világszakirodalomban közkincset
alkotnak - mint több ősi szerszám, ókori kép, a kopjahal, gőtehal,
czafranghal - önálló rajz alapján vannak beillesztve; sőt metszés szerint
még az eredetileg Cuvier-től származó sügér-csontváz is magyar. A
halászéletből merített képeket Jankó János úr dolgozta ki s azokon az
alakok többnyire élő emberek képmásai; csupán a pákásztanya az, mely nem
egészen a valóra van alapítva és leginkább leírásokból, a művész és a magam
emlékeiből telt ki. A magyar szerszám- és halrajzok kivétel nélkül tőlem
valók. Lehet, hogy mindezeknek kikészítése a külföld műintézeteiben finomságban
nyert volna; de én igen szívesen találkoztam a Természettudományi Társulat
óhajtásával abban, hogy a finomságot a hazainak alá kell rendelni; sőt azt
hiszem, hogy az elért eredmény teljesen kielégítő is.
...