CÍMLAP
|
CONSPECTUS, ELŐSZÓ |
Conspectus
I. Biologia
1. Anatomia. Embryologia. Anthropologia
2. Physiologia. Histologia physiologica
II. Pathologia
1. Anatomia pathologica. Histologia pathologica. Chemia physiologica et pathologica. Uroskopia. Parasitae (animales et vegetabiles)
2. Pathologia generalis et experimentalis. Diagnosis generalis
III. Therapia generalis
1. Principia generalia therapiae. Ars medendi non-pharmacologica
a) Cura diaetetica et curae speciales. Electro- et mechanotherapia. - Adiumenta curationis
b) Balneologia et balneotherapia. Hydrologia et hydrotherapia. Klimatologia et klimatotherapia. Aquae minerales
2. Pharmakologia. Toxikologia. Pharmakokatagraphologia. Collectiones formularum medicarum. - Pharmacia
3. Auxilia repentina
IV. Pathologia et therapia applicata
1. Pathologia et therapia specialis interna
2. Chirurgia
3. Ophtalmologia
4. Obstetricia et gynaekologia. De obstetricibus
5. Dermatologia. Cosmetica
6. Morbi venerei
7. Rhinologia. Otologia. Laryngologia. Stomatologia
8. Psychiatria
9. Paediatria. Vaccinatio
V. Medicina publica
1. Hygiene generalis et specialis. Prophylaxis generalis. Diaetetica. (Makrobiotica.) Statistica
2. Medicina forensis
VI. Historia medica
Historia medica. Biographiae. Orationes memorales
VII. Scripta periodica
1. Scripta periodica regularia
2. Scripta periodica per occasionem. Referata, expositiones, catalogi, statuta, protocolla, almanach, etc.
VIII. Medicina veterinaria
IX. Varia
1. Glossaria. Encyclopaediae
2. Miscellanea
3. Curiosa
Supplementum
Index auctorum
Előszó
A szellemi termékek óriási anyaga hagyatékkép száll a huszadik századra.
Lehetetlen dolog, hogy az emberi agyvelő csak egy tudományszakot is teljesen
felölelhessen. Szükségkép kellett tehát, s az anyag torlódásával együtt, a
methodikának is kifejlődnie, hogy a munkamegosztás oekonomiáját lehetővé
téve, megbirkózzék a nagy anyaggal. Ez a mindinkább érvényesülő methodikus
gondolkozás teremtette meg a külföldnek máris terjedelmes bibliographia-irodalmát.
A budapesti tudomány-egyetem orvoskari tanártestülete is, 1898. deczember
havi ülésén, Högyes Endre tanár indítványára elhatározta, hogy a magyar
orvosi bibliographiát czédula-katalogus alakjában összeállíttatja, hogy
ennek alapján a magyar orvosi hungaricumokat az orvoskari könyvtár
egybegyűjthesse és ezen munkával engem bízott és tisztelt meg.
Egy bibliographia medica hungarica kiadásának eszméje a Magyar Orvosi
Könyvkiadó Társulatban már korábban felmerült; a társulat tudomást
vévén a kar fennebbi intézkedéséről, megkereste az orvos-tanártestületet,
hogy az összegyűjtött czédula-katalogust egy ily bibliographia létesítésére
átengedje. A tanártestület ebbe készséggel bele egyezett s az Orvosi
Könyvkiadó Társulat a bibliographia megírásával szintén engem bízott meg.
Örömmel és lelkesedéssel fogtam hozzá, a magyar tudományosságot szolgálni
hivatott e munka létrehozásához. Régen érzett hiányt óhajt az pótolni; de
létrejöttét csak az fogja méltányolni, a ki tudja, hogy mily fáradságos
dolog a forrásmunkák felkutatása, egybegyűjtése az ilyetén támasz nélkül;
s ha tekintetbevételük olykor-olykor elhanyagoltatott, első sorban hazai
irodalmunk vallotta kárát, holott minden okunk s jogunk van rá, büszkeséggel
tekinteni hazánk nemcsak uj, de régi orvosi litteratúrájára is. Az első lépés
természetesen a könyvalakban megjelent munkák czímének összeszedése volt. A
gyűjtéshez fogva, a "hungaricum" fogalmából kiindulólag, összeállítottam:
1. mindazon orvosi könyveket, melyeket magyar születésű vagy illetőségű,
avagy hazánk földjén működött szerző írt; 2. mindazokat, melyek hazánk
területén nyomattak; 3. azon külföldön megjelent, idegen szerzők műveit,
melyeknek tartalma közelebbi vonatkozással bír hazánkra.
...