CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Első rész: A szótárak könyvészete
A) Két- vagy többnyelvű szótárak
I. Köznyelvi szótárak
1. Latin-magyar és magyar-latin
2. Német-magyar és magyar-német
5. Olasz-magyar és magyar-olasz
4. Francia-magyar és magyar-francia
5. Török-magyar
6. Oláh-magyar és magyar-oláh
7. Tót-, cseh-magyar és magyar-tót, -cseh
8. Héber-magyar
9. Görög-magyar és magyar-görög
10. Angol-magyar és magyar-angol
11. Szerb-magyar és magyar-szerb
12. Orosz-, ruthén-magyar és magyar-orosz, -ruthén
13. Finn-magyar
14. Cigány-magyar és magyar-cigány
15. Horvát-magyar és magyar-horvát
16. Esperanto-, ido-magyar és magyar-esperanto, -ido
17. Magyar-sumir
18. Ószláv-magyar
II. Szak- és műszótárak
1. Növény-, állat-, ásvány- és vegytan
2. Jogi műnyelv
3. Orvosi tudomány és gyógyszerészet
4. Egyházi műnyelv
5. Közigazgatás és törvénykezés
6. Katonai műnyelv
7. Középiskolai műnyelv
8. Philosophia
9. Vadászat és erdészet
10. Gazdaság
11. Mennyiségtani műnyelv
12. Kereskedelem
13. Természettudomány
14. Bányászat és sókezelés
15. Hajózás
16. Zene
17. Műszaki tudományok
18. Posta
19. Vasút
20. Heraldika
21. Nyomdászat és könyvkiadás
22. Mesterségek
23. Művészetek
Utalások
III. Szólás- és közmondás-gyűjtemények
B) Egynyelvű tárgyi szótárak
1. Nyelvművelő szótárak
a) Ritkább szavak szótára
b) Új szavak szótárai
c) Idegen szavak szótárai
d) Helyes magyarság szótár
2. Rímszótárak
3. Etymologiai szótárak
4. Képnyelvi és csoportnyelvi szótárak
a) Általános tájszótárak
b) Csoportnyelvek szótárai
- Tolvajnyelv
- Halászat
- Kártyanyelv
- Diáknyelv
- Pásztorok nyelve
c) Nyelvjárási szótár
5. Teljes szótárak
6. Nyelvtörténeti szótárak
7, Rokonalakú és rokonértelmű szavak szótárai
8. Helyesírási szótárak
Második rész: A nyelvtanok könyvészete
A) Tankönyvek.
I. Magyar nyelvtanok latin és magyar nyelven.
1. 1527-1868-ig
2. 1868-1920-ig (csak magyar nyelvűek)
a) Középfokú iskolák nyelvtanai
b) Elemi népiskolák nyelvtanai
c) Egyéb iskolák és magántanulók számára írt nyelvtanok
II. Idegen (német, olasz, francia stb.) nyelven írt magyar nyelvtanok
1. Német
2. Tót
3. Szerb
4. Olasz
5. Oláh
6. Orosz
7. Francia
8. Angol
9. Cseh
10. Finn
11. Horvát
III. Helyesírási szabályok
IV. A helyes magyarság kézikönyvei
B) Tudományos nyelvtanok
Pótlás
Névmutató
Bevezetés
Nyelvtudományi irodalmunk érezhető hiányát akartam megszüntetni szótáraink
és nyelvtanaink könyvészeti összeállításával. Földolgoztam erre a célra
SZABÓ Károly Régi Magyar Könyvtárat, PETRIK és KISZLINGSTEIN könyvészeti
köteteit, a Magyar Könyvkereskedők Évkönyvében megjelent könyvészetet
(1900-1917), HELLEBRANT Árpádnak az Egyet. Phil. Közlöny 1901-1919.
évfolyamaiban levő magyar philologiai bibliographiáját, a Corvina
1918-1920. és 1921. évfolyamát (ez utolsót a 12. számig). Fölhasználtam
továbbá a következő könyvészeti és tudománytörténeti munkákat: SZINNYEI
József, A magyar nyelvészeti irodalom bibliographiája Révai előtt (M.
Könyvszemle VIII. köt. 1883. 148-163); FOGARASI János, Művelt magyar
nyelvtan elemi része. (Toldalékában, 389-397. l. a magyar nyelvtani
irodalom). Pest, 1843; TOLDY Ferenc, Corpvs grammaticorvm lingvae
Hvngaricae vetervm. A régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig. Pest,
1866; MELICH János, A magyar szótárirodalom. (Nyelvészeti Füzetek 46. sz.)
Budapest, 1907; BÖNGÉRFI János, Népiskolai magyar nyelvtanaink története.
Néptanítók (népnevelők) könyvtára 35-36. füz. Budapest, 1908; TOLNAI
Vilmos, A szólásokról. (A Magy. Nyelvtud. Társaság kiadv. 12. sz.)
Budapest, 1910.
Az összegyűjtött anyag elrendezése szótáraink és nyelvtanaink történeti
fejlődését akarja egyúttal föltüntetni. Az áttekintés megkönnyítésére
szolgál a szótárak és a nyelvtanok előtt álló tartalomjegyzék, az egyes
művek könnyebb megtalálását pedig a munka végére függesztett névmutató
segíti elő.
Általában csak az önállóan megjelent szótárakat és nyelvtanokat vettem föl,
csupán egyes fontosabb művekkel tettem kivételt.