A M. Tud. Akadémia nyelvtudományi bizottsága 1884 végén elhatározta, hogy új Magyar Tájszótár-t ad ki, és szerkesztésével engem bízott meg. Első teendőm a nyomtatásban megjelent népnyelvi közlemények földolgozása, vagyis a bennük foglalt tájszavak összeírása volt. Földolgoztam a Hunfalvy Pál szerkesztette Magyar Nyelvészet-et, a Nyelvtudományi Közlemények-et, a Magyar Nyelvőr-t, Erdélyi János, Kriza János, Arany László és Gyulai Pál, Kálmány Lajos népköltési gyűjteményét, Hermán Ottó-nak Magyar Halászat Könyvé-t és a régi Magyar Tájszótár-t. Nyomtatott forrásaim közül ezek voltak a legfőbbek. Ezeken kívül több nagyobb kézirati gyűjteményhez is hozzájutottam. Ilyenek: a régi Magyar Tájszótár-nak el nem készült második kötetébe szánt tájszógyűjtemények, Kriza János hagyatéka (legnagyobbrészt Kiss Mihály árkosi unitárius esperes gyűjtése), Győrffy Iván tetemes székely szógyűjteménye, a melyeket a M. T. Akadémia bocsátott a rendelkezésemre; Csaplár Benedek és Király Pál gyűjteménye, a melyeket a t. gyűjtők voltak szívesek átengedni; ezekhez járultak még az ismerőseimtől és egyetemi hallgatóimtól kapott eggyes adatok és végül a magam gyűjtései. Ezekből került ki az új Tájszótár anyaga, a mely 80,000-nél több adatból áll.

A kijelölt gyűjtemények földolgozása, minthogy az egész munkát magam, minden segítség nélkül végeztem, hetedfél évig (1885 elejétől 1890 derekáig) tartott; de a gyűjtést természetesen azon túl is folytattam. Az adatok rendezésével eggy év alatt készültem el; azután (1892-ben) hozzáfogtam a szerkesztéshez, a mely csakhamar annyira haladt, hogy a szótár kiadását meg lehetett kezdeni.

[...]