Bevezetés

A gazdaság jelentős átrendeződését követően, a kilencvenes évek elején egyértelművé vált, hogy megfelelő iskolázottság, szakképzés nélkül a munkahelyüket elvesztett emberek nem tudnak visszakerülni a foglalkoztatottak közé. A lakosság képzettségi szintje az utóbbi időben érezhetően emelkedett, amellyel párhuzamosan az iskolarendszer, a képzés rendje is átalakult. Napjainkra azonban az is beigazolódott, hogy nem a piac igényeihez alkalmazkodó (esetenként túlképzéshez vezető) szakképzés szintén komoly problémákat okozhat.

Az iskolarendszerben bekövetkezett változásokat a kilencvenes évek elejétől 2007-ig követjük nyomon, különös hangsúlyt fektetve a szakképzésre, s ennek következményeként az iskolát elhagyók szakképzettség szerinti összetételének változására. Ez utóbbi ad ugyanis leginkább választ arra, hogy valójában milyen eredményeket hoztak az átalakítások, azaz a fiatalok szaktudása mennyire kelendő a munkaerő-piacon.

Az 1990 és 2007 közötti időszakban végrehajtott lakossági összeírások - az 1990. és a 2001. évi népszámlálás, valamint a 2005. évi mikrocenzus - lehetőséget nyújtanak arra, hogy a 15 éves és idősebb népesség, s ezen belül a foglalkoztatottak iskolai végzettségének szintjét és szakmai jellegét vizsgáljuk. A teljes népesség és ezen belül a foglalkoztatottak időbeni összehasonlításával kimutatható, hogyan alakult az Alföld népességének iskolázottsága, szakképzettségének szintje, és képzettség szerint melyek azok a rétegek, akik leginkább távol maradnak a munkaerő-piacról. A szakképzés mindenkori helyzete, az oktatott szakmák iránti igény, illetve az egyes szakmákban mutatkozó túlképzés, s mindemellett a szakképzett munkaerő hiánya a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők szakképzettség szerinti összetétel-változásán keresztül is nyomon követhető. A munkaerő-piacon megjelenő pályakezdők szakképzettsége és elhelyezkedési esélye az adott területen jelentkező munkaerőigénytől függ, nevezetesen azok a fiatalok tudnak leggyorsabban elhelyezkedni, akik keresett szakmával, vagy jól konvertálható szakmával rendelkeznek.

Az oktatás színvonala és eredményessége döntő módon befolyásolja a társadalom szereplőinek az életét; minél inkább iskolázottabb a népesség annál nagyobb az esély a társadalom dinamikus fejlődéséhez. Az utóbbi évtizedekben számottevően nőtt az ország népességének iskolázottsága, annak mértékében és színvonalában továbbra is számottevő területi különbségek maradtak. Az Alföld két régiójában élők iskolázottságában, szakképzettségében is jelentős mértékű a javulás, az országoshoz viszonyított lemaradást azonban nem sikerült behozni, az csak mérséklődött. A rendszerváltás, miközben átalakította a gazdaság szereplőit, az iskolarendszerben is számottevő változást hozott, s ennek hatására természetesen módosult a foglalkoztatottak szakképzettség szerinti összetétele.