CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
I. A szakképzés helyzete
1.1. Középfokú szakképzés
1.1.1. A középfokú oktatásban nappali tagozaton tanulók
1.1.2. A középfokon tanulók szakmai képzés szerinti összetétele
1.2. Felsőfokú szakképzés
1.2.1. A felsőoktatásban tanulók számának alakulása
1.2.2. Felsőfokú szakképzés
II. A népesség iskolázottsága és szakképzettsége
2.1. A népesség szakképzettség szerinti összetétele
2.2. A foglalkoztatottak szakképzettségének változása
III. Szakképzés és munkaerő-piaci esélyek
Táblázatok
Módszertani megjegyzések
Bevezetés
A gazdaság jelentős átrendeződését követően, a kilencvenes évek elején
egyértelművé vált, hogy megfelelő iskolázottság, szakképzés nélkül a
munkahelyüket elvesztett emberek nem tudnak visszakerülni a foglalkoztatottak
közé. A lakosság képzettségi szintje az utóbbi időben érezhetően emelkedett,
amellyel párhuzamosan az iskolarendszer, a képzés rendje is átalakult.
Napjainkra azonban az is beigazolódott, hogy nem a piac igényeihez
alkalmazkodó (esetenként túlképzéshez vezető) szakképzés szintén komoly
problémákat okozhat.
Az iskolarendszerben bekövetkezett változásokat a kilencvenes évek elejétől
2007-ig követjük nyomon, különös hangsúlyt fektetve a szakképzésre, s ennek
következményeként az iskolát elhagyók szakképzettség szerinti összetételének
változására. Ez utóbbi ad ugyanis leginkább választ arra, hogy valójában
milyen eredményeket hoztak az átalakítások, azaz a fiatalok szaktudása
mennyire kelendő a munkaerő-piacon.
Az 1990 és 2007 közötti időszakban végrehajtott lakossági összeírások -
az 1990. és a 2001. évi népszámlálás, valamint a 2005. évi mikrocenzus -
lehetőséget nyújtanak arra, hogy a 15 éves és idősebb népesség, s ezen
belül a foglalkoztatottak iskolai végzettségének szintjét és szakmai
jellegét vizsgáljuk. A teljes népesség és ezen belül a foglalkoztatottak
időbeni összehasonlításával kimutatható, hogyan alakult az Alföld
népességének iskolázottsága, szakképzettségének szintje, és képzettség
szerint melyek azok a rétegek, akik leginkább távol maradnak a
munkaerő-piacról. A szakképzés mindenkori helyzete, az oktatott szakmák
iránti igény, illetve az egyes szakmákban mutatkozó túlképzés, s
mindemellett a szakképzett munkaerő hiánya a Foglalkoztatási és Szociális
Hivatalban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők szakképzettség szerinti
összetétel-változásán keresztül is nyomon követhető. A munkaerő-piacon
megjelenő pályakezdők szakképzettsége és elhelyezkedési esélye az adott
területen jelentkező munkaerőigénytől függ, nevezetesen azok a fiatalok
tudnak leggyorsabban elhelyezkedni, akik keresett szakmával, vagy jól
konvertálható szakmával rendelkeznek.
Az oktatás színvonala és eredményessége döntő módon befolyásolja a
társadalom szereplőinek az életét; minél inkább iskolázottabb a népesség
annál nagyobb az esély a társadalom dinamikus fejlődéséhez. Az utóbbi
évtizedekben számottevően nőtt az ország népességének iskolázottsága,
annak mértékében és színvonalában továbbra is számottevő területi
különbségek maradtak. Az Alföld két régiójában élők iskolázottságában,
szakképzettségében is jelentős mértékű a javulás, az országoshoz
viszonyított lemaradást azonban nem sikerült behozni, az csak mérséklődött.
A rendszerváltás, miközben átalakította a gazdaság szereplőit, az
iskolarendszerben is számottevő változást hozott, s ennek hatására
természetesen módosult a foglalkoztatottak szakképzettség szerinti
összetétele.