CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Tárgy és felosztás
Első rész.
Betütan.
1. §. A' betűk' száma
2. §. A' betűk' felosztása
3. §. A' betűk' felcserélése
4. §. Betűszaporítás és elhagyás
5. §. Betűáttétel
6. §. Segédbetűk
7. §. Hanghosszítás, rövidítés és olvadás
8. §. Hangugratás
9. §. Helyesirás' fő elvei
10. §. Tulajdon nevek és idegen szók' irásmódja
11. §. Szótagolás
12. §. Irási jelek
13. §. Nagy kezdőbetűk
Második rész.
Szótan.
I. Szakasz. Szóalkotás.
14. §. Bevezetés
15. §. Szóalkotás' általános elvei
Egyszerű képzők.
16. §. Önhangzóju egyszerű képzők
17. §. Önhangzó kezdetű és mássalhangzón végződő egyszerű képzők
18. §. Fordított vagy toldott egyszerű képzők
19. §. Mássalhangzó kezdetű képzők
Összetett képzők.
20. §. Összetett képzők' alakulása
21. §. Hangzón kezdődő egytaguak
22. §. Mássalhangzó kezdetű egytaguak
23. §. Kéttaguak, mellyek hangzón kezdődnek
24. §. Mássalhangzó kezdetű kéttaguak
25. §. Hangzó kezdetű háromtaguak
26. §. Mássalhangzó kezdetű háromtaguak
Szóalkotás összetétel által.
27. §. A' szóösszetétel általán, és annak főszabályai különösen
28. §. A' szóösszetétel' alkotó részei a' nevekben
29. §. Összetett igék' alkotása
30. §. Szókölcsönzés
II. Szakasz. Szóragozás.
31. §. A' ragozás' fogalma
I. Fejezet. A' tőszók' változása.
32. §. Legáltalánosabb szabályok
33. §. Közbeszúrt segédbetűk
34. §. Hangcsere
35. §. Hangvesztés
36. §. Szótagrövidülés vagy ékvesztés
37. §. Hangugratás
II. Fejezet. A' ragok' változása.
38. §. Legáltalánosabb törvények
39. §. Különösen alhangu szók' ragainak változása
40. §. Felhangu szók' ragainak változásai
41. §. Éleshangu szók' ragainak változásai
III. Fejezet. Névragozás.
42. §. A' név' fogalma és nemei
43. §. Névviszonyítás, különösen névelő
44. §. Névragok
45. §. Tiszta alanyeset
46. §. Személyes alanyeset
47. §. Névragok általában 's felosztásaik
A) Egyszerű ragok.
48. §. Belviszony-ragok
49. §. Helyviszony-ragok
50. §. Különféle névragok
51. §. Általános jegyzetek
B) Összetett ragok.
52. §. Neveik és példák
53. §. Névutók
54. §. Melléknevek
55. §. Számnevek
56. §. Névmások
57. §. Személyes névmások
58. §. Visszatérő névmások
59. §. Mutató névmások
60. §. Visszahozó névmások
61. §. Kérdő névmások
62. §. Határzott és határzatlan számnévmások
IV. Fejezet. Igeragozás.
63. §. Az ige' fogalma és nemei
64. §. Cselekvő ige
65. §. Szenvedő ige
66. §. Közép ige
67. §. Az igeviszonyításról általán
68. §. Az igeragozásról külön
Iktelen ragozási minta.
A) Határzatlan alak.
I. Jelentő mód
69. §. Jelen idő
70. §. Félmult idő
71. §. Mult és régmult idő
72. §. Egyszerű és összetett jövő
II. Parancsoló és foglaló mód.
73. §. Parancsoló mód
74. §. Foglaló mód
III. Óhajtó vagy feltételes mód
75. §. Jelen idő
76. §. Mult
B) Határzott alak.
I. Jelentő mód.
77. §. Jelen idő
78. §. Félmult
79. §. Mult és régmult idő
80. §. Egyszerü és összetett jövő
II. Parancsoló és foglaló mód
81. §. Parancsoló mód
82. §. Foglaló mód
III. Ohajtó vagy feltételes mód
83. §. Jelen idő
84. §. Mult
C) Ikes vagy középragozási minta
85. §. Jelentő mód
86. §. Parancsoló és foglaló mód
87. §. Ohajtó vagy feltételes mód
88. §. A' jövő igető' ragozása
89. §. Határtalan mód
90. §. Részesülők' vagy igenevek' faja
91. §. Részesülők ragozásai
92. §. Hangugrató igék
93. §. Rendhagyó igék
94. §. Személytelen és hiányos igék
V. Fejezet. Határzók, köt- és indulatszók.
95. §. Határzók
96. §. Határzói ragok
97. §. A' határzók' értelmi felosztása
98. §. A' határzók' fokozása
99. §. Kötszók
100. §. Indulatszók
Harmadik rész.
Mondattan.
101. §. Szókötés
I. Szakasz. Szóegyeztetés
102. §. Általános szóegyeztetési szabályok
103. §. Fő- és melléknevek' egyeztetése
104. §. Számnevek' egyeztetése
105. §. Névmások' egyeztetése
106. §. Igeegyeztetés
107. §. A' részesülők' egyeztetése
108. §. A' nyelv' egyéb részeinek egyeztetése
II. Szakasz. Szóvonzat.
109. §. Általános szóvonzat
110. §. Nevek' vonzata
111. §. Névelő
112. §. Névragok. 1. Többes névragok
113. §. 2. Birtokos névrag
114. §. 3. Sajátító névrag
115. §. 4. Tulajdonító névrag
116. §. 5. Tárgyeseti névragok
117. §. 6. Okadó névrag
118. §. 7. Segítő névrag
119. §. 8. Fordító névragok
120. §. 9. Mutató névragok
121. §. 10. Beható névragok
122: §. 11. Marasztaló névragok
123. §. 12. Kiható névragok
124. §. 13. Közelítő névragok
125. §. 14. Határvető névrag
126. §. 15. Állapító névragok
127. §, 16. Felható vagy irányzó névragok
128. §. 17. Leható vagy visszairányzó névragok
129. §. 18. Távolító névragok
130. §. 19. Veszteglő névragok
131. §. 20. Hasonlító névragok
132. §. 21. Tömegesítő névragok
133. f. 22. Osztó névragok
134. §. 23. Időrag
135. §. 24. Helynév-ragok
136. §. Névutók' vonzata
137. §. Igekötők' vonzata
138. §. Határzók' vonzata
139. §. Köt- és indulatszók vonzata
140. §. Az igék' egymás közti vonzata
141. §. Igenevek' vonzata
142. §. Határzott és határzatlan alakú igék' vonzata
143. §. Az igék' mód- és időbeli vonzata
III. Szakasz. Szórend.
144. §. A' szórend' általános szabályai
145. §. Különösb szabályok. A. Ige
146. §. B. Főnév
147. §. C. Igekötők
148. §. D. Is kötszó
149. §. E. Tagadók és tiltók
150. §. F. Is kötszó és igekötők együtt
151. §, G. Is kötszó és tagadók tiltók, együtt
152. §. H. Igekötő, kötszó, tagadó tiltó, együtt
153. §. I. Kérdő: é?
154. §. K. Egyéb kötszók
Negyedik rész.
Szómértan.
Előszó
A' magyar nyelv' általános tannyelvvé váltával mind inkább érezhető lett olly munkának szüksége, melly magát e' tanulási közeget alaposan 's egyszersmind a' tudomány' jelen fokához mérten terjeszsze elő. Az academia, sok oldalról nyilvánult ohajtásokhoz képest is, hivatva érezte magát egy illy munka' előállitására; s' noha ez, nyelvünk' ismeretének jelen szakában, távolról sem lehetett vég szava a' nyelvkérdések' mezején: jobbnak hitte egy, habár csak aránylag a' czélnak megfelelhető, munkát adni, melly nyelvünk' rendszere' felfogására, számos kétes pontok' eligazítására, 's biztosb és gyümölcsözőbb haladásra már most nyújtson segédkezet; mint azon időt várni be, mikor tökéletesbet nyújthatand kétség kivül, de a' nélkül, hogy e' tökéletesbüléshez ez úton a' maga részéről is hozzá járult volna. Ezért, 's mivel különösen csak egy teljes szótár' nyelvtani kidolgozása, tehát a' nyelv' minden elemei' egyes és összehasonlító tárgyalása után adhatni azt, mit a' nemzet egy academiától várhat: a' magyar tudós társaság a' jelen munkával további lépteit megelőzni 's megkötni egyáltaljában nem kivánta.
Az elkészítés' módját illetőleg megemlítendőnek találtatott, hogy a' betütan és szómértan' kidolgozásával a' nyelvtudományi osztály Czuczor Gergely, a' beszédrészekével Nagy János, a' szóalkotáséval külön Czuczor, Fábián Gábor, Jászay Pál és Vörösmarty Mihály rendes tagjait bízta meg, kik közöl csak Jászay Pál nem járhatott el, azon időbeli bokros elfoglaltatásai miatt, megbizatásában. 'S miután a' nevezett tagok' munkálkodásai köztük bővebb meghányatás végett köröztek, a' nyelvtudományi osztálynak egy hónapig tartott mindennapi üléseiben e' dolgozatok' alapján szorosan meg lőnek a' nyelvtan' minden részletei vitatva; 's e' lelkiismeretes munkálkodás' eredménye a' jelen nyelvtan, mellyet az academia, XVI. nagy gyűlésében, magáénak fogadott; 's ezennel úgy terjeszt elő, mint a' melly, mind azon hiányokkal bár, miket egyesületi munkák soha el nem kerülhettek, nyelvünk' helyesb ismeretét előmozdítani bizonyosan fogja.
Hogy az 1843-ban megjelent Szókötés némelly szükségeseknek itélt változtatásokkal a' jelen munka' harmadik részébe bevétetett, természetesnek fog találtatni: miután ezt illetőleg a' tárgy' állása az óta lényegesen nem változott.
És itt is, és újra, mint mindenkor, kimondja az academia: Győzzön a' mi jobb. Örömmel elváratnak tehát az értők' észrevételei, 's újabb kiadások' alkalmával, a' mennyiben meggyőzők lesznek, mindenkor tekintetbe fognak vétetni.
Költ Pesten, a' m. tudós társaság'' kis gyülésében, nov. 3. 1846.
D. Schedel Ferencz s. k.
titoknok.