Előszó

A magyar kultúra harminc éve című könyv második, bővített kiadását veszi kezébe az olvasó. Az első kiadás 1975-ben jelent meg, amikor még az egész harminc évre az összes szükséges statisztikai adatok nem álltak rendelkezésre. A megírás időpontjában nem olvashattuk azokat a tanulmányokat, amelyek hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából áttekintették a kulturális fejlődés egyes területeit. Most minderre tekintettel voltunk, s figyelembe vettük az első kiadás után elhangzott kritikai megjegyzéseket is.

Munkánk a Magyarországon végbement kulturális forradalom történetét tartalmazza. A kulturális forradalom olyan kifejezés, amelyet az utóbbi időkben sokfajta jelenségre alkalmaztak. Mi a szocialista társadalmi forradalom elengedhetetlen következményeként és a szocialista társadalom építésének nélkülözhetetlen követelményeként végbemenő kulturális folyamat értelmében használjuk, a lenini kritériumokat alapul véve. Törekvésünk, hogy ne csak a kulturális forradalom elméleti kérdéseit vizsgáljuk az eredmények, a problémák és hiányosságok tükrében, és ne is csak az egyes kulturális szférák tevékenységét mutassuk be, hanem azt a módot is érzékeltessük, ahogyan a célok a művelődéspolitikában megfogalmazódnak, ahogyan az intézményeken keresztül érvényesülnek, s ahogyan a társadalomra hatnak.

Az elemzést úgy végezzük el, hogy előbb a kultúra marxista értelmezését világítjuk meg; megvizsgáljuk a művelődés objektív feltételeit, a népesedési, települési, gazdasági viszonyokat: a szubjektív feltételek jelentkezési területei közül pedig főleg a művelődéspolitikával foglalkozunk. Ezután a tudomány és a művészetek funkcióját tárgyaljuk a társadalom és főleg a társadalmi tudat szempontjából. Áttekintjük a művelődéspolitikai célok érvényesülését a közoktatásban és a közművelődésben. Végül megpróbáljuk meghatározni, miként hatott a kulturális változás a társadalmunkban élő ember tudatára, magatartására és életmódjára. Mindezt csak vázlatosan tehetjük, de talán ezért a vázlatosságért kárpótol az áttekintés szélessége és az összefüggések bemutatása. Az olvasót mindenekelőtt tájékoztatni akarjuk, de módot akarunk nyújtani arra is, hogy maga mérlegeljen. Reméljük, hogy ezt a célt sikerül elérnünk.