Előszó
(részlet)

[...]

A magyar politikai gondolkozást alapvetően meghatározta a függetlenségért folyó harc, de nem becsülhetjük le más tényezők hatását sem. A gazdasági fejlődés - a nagy háborús pusztítások ellenére - egyes területeken, így különösen a Felső-Magyarországon és Erdélyben, olyan társadalmi változásokat hozott létre, amelyek egyrészt tagoltabbá tettek magát a nemesi osztályt, másrészt erősítették a városok s főleg a mezővárosok polgárságát, hozzájárultak egy elég jelentős értelmiségi réteg kialakításához, amelynek tagjai részben a jobbágyságból jöttek. Főleg katonai okokból nagy volt a szabadosok száma. A nemesség egy része, a polgári és értelmiségi rétegek érdekeltek voltak abban, hogy belső reformok menjenek végbe, amelyek lehetővé teszik a gazdasági, az állami és a kulturális élet korszerűsítését. Ez a törekvés azt eredményezte, hogy egyrészt az uralkodó osztály ideológiáján belül alakultak ki a hagyományos felfogástól eltérő irányzatok, másrészt más társadalmi rétegek képviselői dolgoztak ki reformterveket, amelyek hatni akartak az uralkodó áramlatokra is.

[...]

Az itt következő tanulmányokban az újítók törekvéseiről igyekszünk számot adni. Kétfajta újításról beszélek. Az egyik az önálló magyar állam megteremtését célozza, a másik főleg Erdélyben az adott keretek között reformokat javasol. A kép, amelyet az olvasó ilyen módon a XVI-XVIII. századi magyar politikai gondolkozásról kap, töredékes, de talán arra alkalmas, hogy néhány fő vonásra felhívja a figyelmet, s főleg azt mutassa meg, hogy "zord időkben" sem szűntek meg a felelősen gondolkozó magyarok az ország, a társadalom, a nép sorsával törődni s a jobbításra tervezeteket kidolgozni, mégpedig koruk haladó eszméiből és a belső fejlődési tendenciákból kiindulva. Módszerem az elméleti megfogalmazások összevetése a magyar és külföldi eszmei forrásokkal és a korabeli társadalmi valósággal, így lehet a politikai gondolkozás realizmusát vizsgálni és a szükséges nemzetközi összehasonlítást elvégezni, nemcsak eszmei szinten.

[...]