Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Szabó László
Jókai élete és művei

TARTALOM, ELŐSZÓ

Tartalom

I. A Jókai-családok. - Az ásvai Jókay-család eredete. - Eötvös Károly hibás adatai a Jókai-család történetéről. - Nagy Iván adatai. - Jókai Mór családfája. - A Jókai-család cimere. - Jókai Mór szülei. - A komáromi Jókay-ház. - Vályné Jókai Eszter családi följegyzései. - Jókai Mór születése és keresztelője. - A kis Móric életének első évei. - Irói és művészi talentum a Jókai-családban. - Jókai Mór legelső szinpadi emlékei

II. Jókai Mór az iskolában. - A legelső iskolai emlékek. - Székely Sándor, Jókai legelső tanitója. - Jókai Mór legelső versei. - "A bolond" az 1834. évi Társalgó-ban. - Tóth Lőrinc fölfedezi Jókai Mór költői tehetségét. - Hohenheimi Fridrik, vagy a meggátolt gyilkosság, Jókai gyermekkori drámája. - Jókai rajzolni tanul. - Komáromi tanitói. - Cseregyermek Pozsonyban. - Az első pozsonyi benyomások. - Jókai pozsonyi iskolai bizonyitványai. - Visszatérése Komáromba. - Atyjának halála. - Sógorának, Vály Ferencnek Jókaira gyakorolt hatása

III. Jókai Pápán. - Pápai tanárai és iskolatársai. - Ifjukori betegsége és világfájdalma. - Működése az Ifjusági Képző Társaságban. - Első költői kisérlete. - Jókai és Petőfi pápai ismeretsége. - Petőfi látogatása a Jókai-családnál Komáromban

IV. Jókai Kecskeméten. - Kecskeméti tanárai és iskolatársai. - Jókai mint arcképfestő. - Legelső szépirodalmi ujságja. - Későbbi kecskeméti reminiszenciák. - Kőrösy Sándor följegyzései Jókai kecskeméti tartózkodásáról. - Jókai mint legátus. - Műkedvelő szinészkedése

V. Jókai és Petőfi Kecskeméten. - Jókai első igazi irodalmi műve, A zsidó fiu. - Jókai első látogatása Pesten, Petőfinél. - Jogi tanulmányainak befejezése

VI. Jókai Pesten. - Találkozása Petőfivel. - Első regényéből mutatvány jelenik meg. - A Nepean-sziget nagy sikere. - Petőfi versei Jókaihoz. - Jókai ügyvédi vizsgája s első és utolsó pöre. - Jókai irói társasága. - Irodalmi viszonyok a negyvenes évek derekán

VII. A Tizek Társasága. - Jókai az Életképek szerkesztője. - Petőfi házassága és Jókai

VIII. Az 1848. márciusi események. - Jókai és a tizenkét pont. - Március tizenötödike. - A sajtó fölszabaditása. - Jókai szerepe a március 15-iki eseményekben. - Az Életképek és a forradalom. - Petőfi Jókainak szerkesztő-társa. - Petőfi meghasonlása Vörösmartyval. - Jókai szakit Petőfivel

IX. Jókai első házassága. - Laborfalvy Róza. - Jókai följegyzései első házasságáról

X. Toborzó uton Kossuthtal. - Jókai és Rózsa Sándor. - Jókai bécsi missziója. - Jókai csüggedése. - A Szomorú napok. - Az Életképek bukása. - Menekülés Debrecenbe

XI. Jókai Debrecenben - Jókai cikkei a hivatalos Közlöny-ben. - Az Esti Lapok. - Jókai és Madarász László. - Klapka levele Jókaihoz az Esti Lapok ügyében. - Miért lett Jókai republikánus? - Visszatérése Pestre

XII. Jókai menekülése a kormánynyal. - A szabadságharc utolsó napjai. - Világos. - Jókai bujdosása. - A tardonai rejtekhely. - Jókai komáromi kapitulációs levele

XIII. Jókai visszatérése Pestre. - Halálos vád-inditvány Jókai ellen. - Kossalkó János. - Irodalmi viszonyok az abszolutizmus kezdetén. - A Délibáb. - A Vasárnapi Ujság alapitása. - A Magyar nábob keletkezése. - Jókai naptárvállalata. - Kakas Márton levelei. - A Nagy Tükör. - Az Üstökös alapitása. - Jókai akadémiai székfoglalója. - Jókai és Gyulai Pál

XIV. Jókai a képviselőházban. - Politikai programja 1861-ben. - A Hon megalapitása. - Jókai Mór és Zichy Nándor gróf fogsága

XV. Jókai politikai és publicisztikai küzdelmei a hatvanas és hetvenes években. - Jókai és az udvar. - Az Osztrák-Magyar Monarkia Irásban és Képben. - Laborfalvy Róza halála

XVI. A Jókai-jubileum. - Az 1896-iki választás. - Jókai bucsuja a politikai élettől. - Kineveztetése a főrendiház tagjává

XVII. Jókai második házassága. - Meghasonlása családjával. - Betegsége és halála

XVIII. Jókai mint iró. - Tóth Lőrinc birálata a Hétköznapok-ról. - Gyulai Pál, Péterfy Jenő, az Akadémia, Alexander Bernát, Névy László, Négyessy László és Beőthy Zsolt kritikája Jókairól. - Alexander Bernát Jókai fejlődéséről. - Jókai a saját irói működéséről. - Jókai mint nyelvművész

XIX. Jókai mint szinműiró. - Jókai költeményei. - Olvasottsága. - Jókai és a külföld

XX. Jókai mint politikus. - Politikai szereplése a szabadságharc alatt. - Jókai mint ellenzéki képviselő. - Jókai és Tisza Kálmán. - Parlamenti felszólalásai. - Jókai a képviselőházban és a pártkörben

XXI. Jókai műveinek bibliográfiája, időrendben. - Jókai kiadói. - Jókai nyilatkozata hazai és külföldi kiadóiról s forditóiról. - Irodalmi hagyatéka

XXII. Jókai egyénisége. - Vallásossága. - Családi élete. - Második nejéhez való viszonya

XXIII. Jókai házai. - Jókai Balatonfüreden. - Az Aranyember keletkezése. - Jókai társadalmi regényeinek hősei. - Hogyan irt Jókai? - Jókai és a pénz. - Anyagi viszonyai. - Jókai és az udvar. - A természetért való rajongása. - Kertészkedése

XXIV. Jókai-anekdoták. - Jókai szálló-igéi

Előszó

E könyvnek nem célja az, hogy történeti kritikával irott életrajza legyen Jókainak.

Jókai történelmi alak, s a történelmi alakokról hű képet csak akkor alkothatunk, ha bizonyos időbeli távolságból tekintjük őket. A közel multban elhunyt emberekről történelmet irni nem szokás, nem is lehet, tiltja az irodalmi ethika. Ma, pár hónappal a halála után, elég, ha bemutatjuk Jókait olyannak, a minőnek azok ismerték, a kik között élt, a kik szerették s a kiket ő is szeretett.

Hogy ez szükséges-e? Igen. Jókai emlékezetét folyton ébren kell tartani. S addig is, mig sok idő multával rávilágithat Jókai alakjára a történelem fényszóró fáklyája, szerény mécsest gyújtunk emlékezetének, a melynek halvány fényénél, ha nem is ismerhetjük meg Jókai irói és emberi egyéniségének minden vonását, de látjuk legalább a körvonalait, s alakjának nagyságát.

Föl fog tünni az olvasónak, hogy maga a szerző aránylag keveset beszél, s emlitett forrásaival szemben kevés kritikát gyakorol. Mindkét dolognak egyszerü a magyarázata. Szerencse a magyar irodalomra nézve, hogy Jókairól ugy ő maga, valamint több rokona, barátja és ismerőse tömérdek följegyzést hagyott hátra az utókornak. E rengeteg anyagot még senki sem hordta össze, s az anyag nem is férne el egypár kötetbe. Az értékes följegyzésekből azonban azokat, melyek Jókai való egyéniségének föltüntetéséhez szükségesek, kénytelen volt a szerző fölhasználni, s fölhasználta azokat eredeti formájukban, a közvetetlenség kedveért, hogy annál üdébb legyen az a kép, a melyet Jókairól e könyv rajzol. Jókai önéletrajzi adataival szemben pedig a különben igen könnyű kritika hiányát megmagyarázza az, hogy ma, a mikor az egész magyar nemzet szeretete Jókai iránt még nagyon élénk, Jókai önéletirásait izröl-izre szétszedni és a kutatónak mikroskópjával vizsgálni, nagyon kegyeletlen dolog volna. Jókai sohasem birta fékezni fantáziáját, s akaratlanul és öntudatlanul akkor is regényt irt, a mikor való történetet akart irni. Ez azonban végre is mellékes dolog. A közönségé csak az iró Jókai, - Jókai a magánember csak önmagáé és még legfölebb a családjáé volt. Ezt a "gyöngébbek kedvéért" szükséges csak megemliteni, azoknak kedvéért, a kik Jókainak soha nem tudták megbocsájtani, hogy ő is - ember volt. Máskülönben Jókaiban teljesen fölösleges a magánembert és az irót egymástól megkülönböztetni, mert a mily nagy volt mint iró, éppen olyan nagy volt mint hazafi, s volt oly nagy a szive, mint a talentuma.

Ennél egyebet nem fog megállapitani Jókairól az sem, a ki - talán ötven-hatvan év mulva - kritikai alapon fogja megirni Jókai életének történetét. Ez a történet lehet, hogy sok apró részlettel bővül, lehet, hogy érdekesebb lesz, mint a melyet mi ismerünk, de hőse, Jókai, nem válik érdekesebbé soha.