CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Bevezetés
Hipotézis
Homoszexuális identitás mint társadalmi tünet
A kutatás társadalmi relevanciája
A könyv felépítése
1. A homoszexualitás történetileg változó kontextusai
1.1. Homoszexualitás: a szó megjelenése
1.2. Homoszexualitás: a kategória lehetséges tartalmai
1.3. Összegzés
2. A homoszexualitás politikája
2.1. A homoszexualitás politikájának meghatározása: általános dilemmák
2.2. A homoszexuális politika korlátai
2.3. Összegzés
3. A homoszexualitással kapcsolatos társadalmi attitűdök Magyarországon a jogalkotás és a jogalkalmazás tükrében
3.1. Az Alkotmánybíróság 22. szeptember 3-i határozata és az azt megelőző helyzet
3.2. A kívánatos heteroszexualitás normája a magyar jogtörténetben
3.3. Az antidiszkriminációs szabályozás felé
3.5. Összegzés
4. A homoszexualitás médiabeli láthatósága és láthatatlansága Magyarországon
4.1. A homoszexualitásról a HVG-ben (1993-20)
4.2. A homoszexualitás és a magyar reklámetika - Esettanulmány
4.3. Összegzés
5. Magyar meleg férfiak értékválasztási sajátosságai
5.1. A négy minta mediánértékeinek összehasonlító vizsgálata
5.2. Az átlagértékek szóródásának vizsgálata szignifikancia-szint és linearitás szempontjából
5.3. A minták vizsgálata sokdimenziós skálázással
5.4. A homoszexualitás mint identitásképző tényező az értékválasztások tükrében - Összegzés
6. A homoszexualitás szociális reprezentációja magyar meleg férfiakkal készített interjúk tükrében
6.1. A minta
6.2. Pillanatkép az 1980-as évek magyar homoszexuális szubkultúrájáról
6.3. Terminológia
6.4. Jó (ma Magyarországon) melegnek lenni?
6.5. Homoszexualitás: adottság és/vagy választás?
6.6. Identitásfenyegetések
6.7. Összegzés
7. Összefoglalás
A leglényegesebb megállapítások
További kutatási irányok kijelölése
Irodalom
Fülszöveg
A homoszexualitás univerzálisan fellelhető viselkedéstípus, a homoszexualitás mint identitásképző tényező azonban a modernitás jellegzetes termékeként jelenik meg: vagyis csak meghatározott típusú - modern - társadalmakra jellemző. A későbbi - posztmodern, későmodern? - időszakból visszatekintve viszont megkérdőjelezhető a homoszexuális identitások létjogosultsága. A társadalmi viszonyok átalakulásával ugyanis fokozatosan eltűnnek a különböző szexuális gyakorlatok társadalmi jutalmazása, illetve büntetése révén elkülönülő homoszexuális és heteroszexuális létformák lényegi különbségei, és így egyre több helyen lehetünk tanúi annak, hogy a homoszexualitás elveszti identitásképző potenciálját, Mindennek velejárója, hogy a homoszexuális gyakorlatokra, illetve a homoszexuálisokra már nem koncentrálódik kényszeresen társadalmi figyelem, s míg az azonos neműek vonzalma továbbra is lényeges jellemzője marad az egyéni életszervezésnek, nem képez akadályt az egyének társadalmi integrációjában.
Kutatásaim történetileg igazolódni látszó előfeltevése, hogy a jól körülhatárolható - kívülről tulajdonított, majd az érintettek által internalizált - homoszexuális identitások létezése egyfajta társadalmi tünetként azonosítható. A mai Magyarországon a homoszexualitás identitásképző tényezőként való működése azt jelzi, hogy a magyar társadalomban az egymást kizáró monolitikus identitásminták az uralkodóak, melyek esetenként komolyan veszélyeztethetik az egyének társadalmi boldogulását. A homoszexuális identitást tehát elsősorban a megbélyegző társadalmi megkülönböztetés, a gyakorlati életben tapasztalható hierarchikus elkülönítés termékeként értelmeztem. Ez a jellemző tekinthető az egyéni - nem csak szexuális, de akár etnikai, vallási, politikai gondolkodásbeli - különbözőséghez való jog elutasításának társadalmi tüneteként.