Tétel adatlapja
CÍMLAP

Mátyás király levelei
Első kötet, 1458-1479
Második kötet, 1480-1490


ELŐSZÓ


Mátyás király hatalmas egyéniségét és csodálatot keltő tevékenységét leghívebben az ő levelei tükrözik vissza.

Önálló szelleme arra készteté, és kimeríthetetlen tettereje arra képesíté, hogy - miként az udvaránál időző Galeotti feljegyzi - "minden levelet, a mit szétküldött, vagy maga mondott toll alá, vagy ha mások írták, elolvasta."

Levelei nagy részben félreismerhetetlenül magukon viselik egyéni jellemének bélyegét. Főleg uralkodásának második feléből maradtak ránk tetemes számban tőle fogalmazott iratok. Úgy látszik, hogy a mint hatalma emelkedett, a mint erejének, felsőbbségének tudata mindinkább áthatotta őt, ezzel az a meggyőződés is gyökeret vert benne, hogy gondolatainak és akaratának méltó kifejezést csak ő maga képes adni, és a szó, mely ajkairól hangzik el, még papírra vetve sem veszti el varázserejét.

Azonban még azon levelek is, melyeket nem maga fogalmazhatott, nemcsak tartalmuk lényegében, hanem részleteikben is az ő szándéki és utasításai nyomán készültek. Ez utóbbiak azonfelül rendszerint az irodalmi, mondhatnók művészeti forma előnyeit is tüntetik föl.

Mátyás maga, bár a humanista műveltség szellemében neveltetett, soha sem is szűnt meg Róma classicus iróinak olvasásában üdülést és tanúlságot keresni: arra nem találhatott időt, hogy a tőle dictált levelek irályára kellő gondot fordítson. Jellemző vonásaik: a túlterjengő bőbeszédűség, a pongyolasággal határos keresetlenségég és a magyarúl megalkotott gondolatmenetnek úgyszólván szolgai reproductiója.

Azonban igényei, a miket cancellariájával szemben emelt, nagyobbak voltak. Élére és fogalmazó személyzetének körébe kiváló humanistákat helyezett. És a környezetében tartózkodó nagynevű főpapok: zrednai Vitéz János és Janus Pannonius, bizonyára az ő óhajtására vették gyakran kezökbe a tollat, hogy a királyi iratoknak formai tekintetben is el nem évülő értéket biztosítsanak.

Ezek után nem lehet meglepő, hogy minden időben kivételes érdeklődés tárgyát képezték Mátyás levelei.

Már az ő életében kezdettek a királyi cancellária tisztviselői a fogalmazatok lemásolásával gyűjteményeket állítani össze. Példájokat követték utódaik a következő királyok udvaránál.

...

Mikor ezen munkálatok felől a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának 1890. november havi ülésében jelentést tettem, már is kimutathatám, hogy Mátyás királynak négyszáznál több kiadatlan levele áll rendelkezésemre.

Ezen alkalommal indítványt tettem Mátyás király levelei teljes gyűjteményének kiadása érdekében.

A Történelmi Bizottság, egyaránt indíttatva hazai történetünk egyik legnagyobb alakja iránti kegyeletétől és levelei történet-kútfői fontosságának méltatásától, - készséggel fogadta el az indítványt, és engem bízott meg a gyűjtemény kiadásával.

Abban állapodott meg, hogy a gyűjteménybe felveendők Mátyás királynak már nyomtatásban megjelent levelei is, lehetőleg az eredeti vagy legrégibb példányok után készült új másolatok után; ellenben a Mátyás királyhoz intézett levelek, még ha kiadatlanok is, csak annyiban foglaljanak helyet a gyűjteményben, a mennyiben Mátyás király leveleinek megértése és felvilágosítása érdekében közzétételök kívánatos.

A levélgyűjteménynek három osztályba csoportosítása határoztatott el.

Az első a külügyi levelezést, a második a Magyarország belső kormányzására vonatkozó leveleket, a harmadik a Mátyás által meghódított osztrák és cseh tartományok belső kormányzását illető leveleket foglalná magában; minthogy a levelek ezen három csoportja Mátyás király tevékenységének három külön irányát világítja meg.

...

A külügyi osztály első kötetét bocsátjuk íme közzé. Ez Mátyás trónraléptétől bezárólag 1479-ig terjed.

Az idegen fejedelmekhez és köztársaságokhoz, ezeknek kormányférfiaihoz és tanácsosaihoz intézett összes levelek mellett, azon levelek is helyet találtak, melyeket külföldre bocsátott követeihez és külügyek tárgyában magyar tanácsosaihoz intézett.

A leveleket egész terjedelmökben közöljük. A helyesírás tekintetében a Történelmi Bizottság egyéb oklevéltáraiban követett gyakorlathoz alkalmazkodunk. A hol szükségesnek mutatkozott, jegyzetekkel és utalásokkal igyekeztünk a szöveget felvilágosítani.

Fraknói Vilmos.


×