Bevezető

A számítógépet, mint emberi találmányt megalkották és mára már oly mértékben tért hódított, hogy átalakította az emberiség jelentős részének egész életét. Nem lehet ezt egyértelmű örömmel fogadni. Mára kiderült, az átalakult életmódnak a napos oldala mellett van árnyékos is. Itt elsősorban nem az egész társadalmat érintő hatásokra gondolok, miszerint adataink egyre növekvő adatbázisokban rögzítődnek egy számhalmazként, amiben elvész az egyéniség, a személyiség, ezek helyett egy nagy tömegbe olvasztva minket. Tehát itt inkább az egyéneket közvetlenül érintő hatásokra gondolok. Hiszen a képernyő elé merevedett ifjúság, aki elszédül az új vizuális varázslat csábításától, játékszenvedélyével hasonlóvá válik a narkomániáshoz, felcseréli a valós természetet a virtuális valósággal. A saját területünkről példát véve: a digitális zenei tárolás robbanásszerű elterjedése kiszorítja a közönséget kívánó, szórakoztató, alkotó jellegű élő zenét az otthonokból. Az üzleti hajsza kényszerében néhány csinált sztár privilégiumává teszik a zenei előadás lehetőségét. A könnyen elérhető zenehallgatás örömével csábított közönség pedig nem veszi észre a nagy becsapást, hogy miközben a élőzene-teremtés kollektív élményétől van megfosztva, eközben magányos, elszigetelt walkmanes emberekké vált. Ezt is sínyli jelenleg a hangszerkészítő szakma.

Talán meglepő, hogy egy számítógép felhasználását igénylő dolgozat bevezetőjeként panaszt emelek a számítógép ellen. Teszem ezt azért, mert a számítógép kerülendő hatásai ma egyre nyilvánvalóbbak. Nem vagyok meggyőződve az üzletekben bizonytalan arccal billentyűket keresgélő pénztáros láttán, hogy neki a számítógép hallatlan sebességével és tévedhetetlenségével gyorsítja és egyszerűsíti a munkáját. Inkább az jut eszünkbe, hogy kiszorítja a cselekvésből az emberi szellemet, tovább fokozva a munka kiüresedését, gépiesítését, az individuumok elszigetelődését sőt az ember feleslegessé válását.

A számítógépnek persze óriási előnyei is vannak, és itt nem csak a mindenki által jól ismert technikai, informatikai eredményekre gondolok, amelyek számítógép alkalmazása nélkül nem valósulhattak volna meg. Inkább azt említem meg, amire gyakran nem is gondolunk, hogy számítógép nélkül nem suhanhatnánk olyan gyönyörű formatervezésű autókban, mert csak a számítógépes vezérlés szabadította fel a tervezés és gyártás korlátjait úgy, hogy semmi ne szabjon határt a végtelen fantázia megvalósításának. A mennyiségi változás, mivel a számítógéppel millió műveletet tudunk rövid idő alatt elvégezni, meghozta a minőségi változást.

A számítógépet is, mint mindent, az emberi jó- és rosszakarat eszközévé lehet tenni. Önmagában semmi nem jó vagy rossz. Az eszközt használó ember akarata és célja a meghatározó. Hiszem, és munkámban ez serkent, hogy jó célú és hasznos számítógépes alkalmazást választok, amikor összekapcsolom két érdeklődési körömet a hegedűkészítést és a számítógép felhasználást. Lehet, hogy Magyarországon még úttörő tevékenységnek számít ez, de azon az úton amin a "fejlett nyugat" már jár, a mi fiatalságágunknak és a jövő generációjának is elkerülhetetlenül járnia kell majd.

A hegedűkészítés a maga egyedi, kézműves jellege miatt eddig dacolt a technika térhódításával szemben. Részben azért, mert olyan finom és érzékeny műveleteket kíván, hogy a gyári produktum minősége soha nem tudta felülmúlni a mesterek munkáját, ellentétben néhány más hangszerrel, ahol is megjelentek a nagynevű, márkás gyári kivitelek és eltűntek az egyéni készítők. Másrészt meg azért, mert az elődök olyan megmásíthatatlan keretek közé szorították a hegedű kialakítását, hogy nincs sok helye a kutató útkeresésnek, az újításnak, a szabad formaalkotásnak. A technika viszont megállíthatatlanul fejlődik és a hasznot keresők felhasználják eszközként, hogy betörjenek mindenhova, még az eddig intimnek számító, individuális szférák területeire is. Nem kell hozzá jóstehetség, hogy a jövőről azt képzeljük, a jó hangzással vesződő, farigcsáló mester helyett az elektronikus keveréssel bármilyen hangzásigényt kielégítő elektromos hegedűk uralma jön, ahol a hangerő korlátlan, s így nem csak egy zseni által készített hangszer tud a pódium királynőjévé válni.

Nem vagyok mégsem pesszimista, vagy reményvesztett, hiszen akkor az elektronika felé fordulnék és nem a hegedűkészítés rejtelmei felé. A technikának is be kell futni a maga köreit, megismerve lehetőségei határát. A technika korlátlanságába vetett hitünk már rég megtorpant. Az ember végül belátja, hogy a természetes mindig magasabb rendű.

A hegedű az anyagának köszönheti, hogy soha nem válik olyan élettelen tárggyá, ami tömeggyártható. Amíg a hegedű fából készül, addig nem veszíti el élő jellegét és egyediségét. Addig a minőségért meg kell harcolni a fával és ezt a harcot csak a szellemmel és lélekkel vezérelt emberi alkotó munka képes megtenni. Ezért had higgyem, hogy a hegedű mindig az lesz amire az ideák világában az istenek szánták: a művészetet szolgáló művészi alkotás.

A hagyományok túlzott tiszteletben tartása akadálya lehet a fejlődésnek. Ha a hegedű jó irányú, új fejlődési szakasznak fog indulni, az csak úgy lehetséges, hogy a már megcsontosodottnak tűnő, misztifikált, lényegét vesztett hagyományokat áttöri egy bizonyító erejű szemléletváltás, egy újszerű tudás, ami a technika által eddig ismeretlen finom anyagi törvényszerűségek felfedezésével és alkalmazásával lehetséges. Az ember számára láthatatlan rezgő és hullámzó világot csak a technika tudja láthatóvá és ezáltal megérthetővé tenni.

"Amit az ember lát, az csupán burok, a dolgok héja, ami hangzik az láthatatlan. ... a hangban van meg az emberfölötti hatalom, amely a természetre teremtő hatást gyakorol. Ezért volt a zenének minden hagyományban oly nagy jelentősége." (Hamvas Béla: Eksztázis)

Ezzel a szakasszal örömmel egészítem ki e bevezetőt. A hegedű számítógépes modelljét 1996 őszén kezdtem és azt reméltem, hogy 1997-ben kész szakdolgozatként leadhatom. A munka sokkal nagyobb lett, mint előre felmértem, ezért a tervezett időpontra nem készült el. Akkor célként csak statikus vizsgálatot mertem kitűzni, mégis a feladat óriási lett. Egy év telt el azóta, s ezt az időt nem csak az elkezdett téma befejezésére tudtuk felhasználni, hanem sikerült továbblépni és a dinamikai vizsgálatokat is elvégezni. Ez olyan eredményt adott, amit remélni sem mertünk az elején. A teljes hegedűtest rezonáns viselkedése tárult fel szinte bármely frekvencián. Így vált teljessé a számítógépes analízis.

E bevezető nem csak a jelen dolgozat elé kívánkozik, hanem azon új útkeresés elé is, aminek első lépései közé tartozik a szakdolgozat tárgyát képező numerikus feldolgozás. Hiszem, hogy a minket követő, fiatal hangszerkészítők a jövőben bátran és értőn fognak nyúlni a számítógépes lehetőségekhez mint eszközökhöz a jobb eredmények érdekében. Remélem tehát, hogy folytatása lesz e terület kis szeletét felölelő munkának, s a hatalmas kutatási tartományt be fogják járni az erre vállalkozók. Nekik ajánlom elsősorban a dolgozatomat.

Megjegyzések:

Jelen munkának három egymástól nagyon távol eső szakterületen is meg kell felelnie, ki kell állnia a kritikát:

- hegedűkészítő szakma,
- mechanika, szilárdságtan,
- számítástechnika

Tehát a hármas igénynek megfelelően, ha nem is maradéktalanul, de igyekeztem mindegyik területet érintően a dolgozatba foglalni a legszükségesebbeket, hogy érzékeltető képet nyújtsak a végeredményt megelőző munka teljességéről. Ezért kerültek bele olyan részek is, amik a hangszerkészítő szakmát közvetlenül nem érintik.

A dőlt betűs szavakhoz magyarázat található a tárgymutatóban.