Ismertető

Hóman Bálint (1885-1951) történetírásunk mindmáig egyik legjelentősebb, ma is korszerű tudósa. Ifjúkori munkái már fiatalon tekintélyt biztosítottak számára a tudományos világban. Gazdaságtörténeti, historiográfiai, filológiai munkái területükön máig alapműveknek számítanak. Kiváló könyvtári és gyűjteményi szakember volt: az Egyetemi Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Múzeum igazgatója. Nagytekintélyű, iskolateremtő egyetemi tanár: több kiváló, későbbi akadémikus, egyetemi tanár tanítványát tartja számon a magyar történetírás. 1932-42 között kultúrpolitikusként, vallás- és közoktatásügyi miniszterként a máig élő magyar általános és középiskolai rendszer alapjainak lerakásában, a 8 osztályos általános és 4 osztályos középiskola, a szakoktatás, az állami tanfelügyelői rendszer kiépítésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. 1945-46-ban Népbíróság elé állították, életfogytiglani fegyházra ítélték. 1949-ben a váci fegyházba került, ahol a rendszeres bántalmazás, durva bánásmód miatt keletkezett betegségbe 1951-ben belehalt. Korábban vitatott politikai szerepvállalása mellett történetíróként és kultúrpolitikusként is jelentős életművet hagyott maga után, mely életmű méltó megörökítését szolgálja kiadványunk. Az életmű politikai okok miatti mellőzöttsége folytán a tudományos közgondolkodásból, az egyetemi tananyagokból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből kikerült, ugyanakkor a magyar polgári történetírás legjelesebb, többnyire nehezen hozzáférhető munkái válnak most a szélesebb közönség számára megismerhetővé.

Az alábbi munkákat tartalmazza az összeállítás (zárójelben az eredeti megjelenés éve):

Egyetemes történet (1935-1937) - Magyar történet (1928) - Szent István (1938) - Magyar pénztörténet 1000-1325 (1916) - A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában (1921) - A magyar városok az Árpádok korában (1908) - A magyar hún-hagyomány és hún-monda (1925) - A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII-XIII. századi leszármazói (1925) - A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon (1925) - Magyar középkor (1938), benne: Újabb őstörténeti kutatások (1923); A magyarok eredete és vándorlásai (1937); A székelyek eredete (1921); A székely eredetkérdéshez (1922); A honfoglaló törzsek megtelepedése (1912); A magyarság megtelepülése (1919); Székelyek (1920); A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése (1923); A "cseh-szlovák" nemzet történelmi joga Felső-Magyarország felett (1922); Adalék X-XI. századi pénztörténetünkhöz (1918); Szent István (1936); A Szent Benedek-rend szerepe a magyar nemzet megtérésében (1928); Szent Imre (1930); A magyar pénzverés Szent István korában (1916); A XI. századi pénzromlás és a magyar hercegek pénzverése (1916); Szent László (1910); Az első állami egyenes adó; Adalék az európai adótörténethez (1912); Adó vagy földbér (1913); Az első adó elméletéhez (1913); Mégegyszer az első adóról (1916); A magyar címer történetéhez (1920); III. Béla (1932); A középkor elhanyatlása (1916); A középkori királyság bomlása (1930); Társadalomtörténeti terminológia (1921); A társadalmi osztályok Szent István államában (1921); Daróc (1920); A magyar városok és a polgári osztály kezdetei (1907); Serviensek és familiárisok (1913); Várjobbágyok és jobbágyfiúk (1922); Hazai jogszokások (1922); A lengyel-magyar barátság történeti alapjai (1936); Magyar államháztartás I. Károly korában (1920); A XIV. századi aranyválság (1917); Nagy Lajos (1933); Zsigmond király (1933); Hunyadi Mátyás (1936); Magyarország 1301-1490 (1936); Budavár visszafoglalása 1686-ban (1936); Rákóczi Ferenc (1937); Külpolitikai irányok a magyar történetben (1931); Apróbb tanulmányok - Ősemberek - ősmagyarok (Hóman Bálint utolsó munkája kézirata és jegyzetei alapján, 1985) - Bibliográfia.