CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Előszó
1. Félperiféria: Gazdaságelméleti adalékok
1.1. A külgazdasági környezet
1.1.1. A külgazdasági környezet fogalmáról
1.1.2. A külgazdasági környezet szerkezete
1.1.3. Szereplők
1.2. Centrum, periféria, félperiféria
1.2.1. A félperiféria helye a világgazdasági rendszerben
1.2.2. Az emberi tényező meghatározó szerepe
1.2.3. Vagyoni és emberi tényezők egyenszilárdsági viszonyai
1.2.4. Nemzetgazdasági szakterületek egyenszilárdsági viszonyai
1.2.5. Periferiális és félperiferiális helyzet: eredő hatás
1.3. A kitörés feltételei a félperiferiális helyzetből
1.3.1. A nemzetgazdaság fejlődési kapacitása
1.3.2. Nemzetközi gazdasági illeszkedés
1.3.3. Nemzetközi közegellenállás
1.4. Gazdasági integráció: centripetális és centrifugális erők
1.4.1. Az integrációk formálódásának hármas kritériuma
1.4.2. Az önértékelés és az "etalon"-gazdasághoz való hasonlítás
1.4.3. Komplex értékelés és politikai szempontok
1.4.4. Az integráció kölcsönös kohézióserő-törvénye
1.4.5. Az európai integráció bővülési esélyei
2. Európa és európaiság
2.1. Ki mit ért Európán?
2.1.1. Éghajlat?
2.1.2. Népsűrűség?
2.1.3. Nyelvi hovatartozás?
2.1.4. Kulturális közösség?
2.1.5. Gazdasági fejlettség?
2.2. A szűkebb értelemben vett "Európa" fejlődési modelljeinek heterogenitása
2.3. Az európai Centrum súlyos gondjai
2.3.1. Az európai Centrum sebezhetősége
2.3.2. A szűkebb értelemben vett "Európa", szemben a másik két világcentrummal
2.4. Az európai Centrum keleti peremövezete: a belső és a külső kör
2.5. Kelet-Közép-Európa lehetséges helye az európai Centrum érdek- és cselekvési rendszerében
2.6. Ki mit ért Európán - kísérlet a válaszadásra
2.7. A félperiféria esélyei: a lehetséges jövőképek mozaikkockái
3. A magyar külgazdasági pozíció Achilles-sarkai
3.1. A magyar külgazdasági kapcsolatrendszer stratégiai horderejű feszültségei
3.1.1. A kereskedelem
3.1.2. Munkamegosztás: illeszkedési nehézségek
3.1.3. A tényezőszerkezet problémája
3.1.4. Az eladósodás
3.2. A nemzetközi illeszkedés lehetséges modelljei
3.3. Két közkedvelt "deus ex machina": a működőtőke-import és az európai integrációhoz való csatlakozás
4. Kitörési kísérletek
4.1. Kitörési kísérletek
4.2. Az ezredforduló kitörési esélyei: nemzetközi és hazai környezet
4.2.1. Előzetes megjegyzések
4.2.2. Globális csapdák
4.2.3. A gazdasági fejlődés öröksége
4.2.4. A XX. század politikai hagyatéka
4.3. A magyar fejlődés (néhány emlékeztető adalék)
4.4. A világ-környezet fejlődésének néhány, reálisnak ítélhető, alternatív forgatókönyve
4.4.1. A globális csapdák alakulásának lehetőségei
4.4.2. A XXI. század első évtizedeinek általános gazdasági trendjei: néhány scenario
4.4.3. A világpolitika lehetséges trendjei: néhány scenario
4.4.4. Interregionális összefonódások ("egymás mellé sodródások") lehetősége
4.4.5. Európai politikai irányzatok
4.5. A magyar gazdasági fejlődés általános politikai közege (néhány scenario)
4.5.1. Magyar sajátosságok a kelet-európai félperiférián belül
4.5.2. Magyarország gazdasági adottságai
4.5.3. Sorsdöntő jelentőségű gazdaságpolitikai kihívások - valószínű helytelen válaszok
4.6. Az európai Centrum és Magyarország
4.6.1. Magyarország geopolitikai és világgazdasági szerepe: lehetséges forgatókönyvek
4.6.2. Európai integráció: Magyarország esélyei. Lehetséges forgatókönyvek
4.7. Fejlődési prognózis: Kelet és Nyugat együttes hatása
4.7.1. Módszertani megjegyezések
4.7.2. Fejlődési forgatókönyvvázlatok
4.8. Mire számíthatunk? Adalékok a tovább-gondolkodáshoz
4.8.1. Sodródás a mélyperiféria felé: reális veszély
4.8.2. Fejlődési variánsok
4.9. A gazdaságpolitikai filozófia néhány alapvonása
Fülszöveg
A jelen könyv olybá kezelendő, mintha a "Külgazdasági stratégia" ötödik gondolati köre volna. Műfaja közel áll a "meditációhoz", a töprengéshez. Azokat a legfontosabb gondolati "csomagokat" próbálom benne felbontani, amelyeket egy, a XXI. század első évtizedeiben kialakítandó magyar külgazdasági stratégia összeállításakor mindenképpen át kell rágni-gyötörni, mert ha elmulasztjuk, a nemzetgazdaság számára évszázados kihatású döntéseket óhatatlanul felületesen kezeljük. Vagyis a gondolatmenet nem külgazdasági stratégiát tartalmaz, kidolgozva, "konyhakészen". Ez felelőtlenség volna. A kutató nincs abban a helyzetben, hogy elvégezhesse a gazdaságpolitikai műhelyek helyett a munkát még nagy vonalakban sem. Ellenben rámutathat azokra a környezeti és belső problémakörökre, amelyek óhatatlanul meg fogják határozni egy kialakítandó stratégia céljait, az ezek eléréséhez vezető utak alternatíváit, valamint a nemzetgazdaság mozgási korlátait. Ezek legfontosabbjait igyekeztem bemutatni.