CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
1. Bevezetés
2. Az Európai Unió és a kultúra
2.1. A kulturális terület megjelenése az Európai Unióban
2.2. Az Európai Unió kulturális politikája
2.3. Intézmények
2.4. Változás a csatlakozás óta
3. Kultúra 2000 program
4. Kulturális örökség, digitális örökség
5. eEurope
6. Az Európai Unió és a könyvtárak
6.1. Keretprogramok
6.2. EBLIDA
7. Lundi alapelvek
8. MINERVA
8.1. NRG
9. Szerzői jogi kérdések
10. A digitális kultúra főbb hazai "képviselői"
10.1. Országos Széchényi Könyvtár
10.2. Magyar Elektronikus Könyvtár
10.3. Neumann János Digitális Könyvtár
10.4. Digitális Irodalmi Akadémia
10.5. Nemzeti Audiovizuális Archívum
10.6. Nemzeti Digitális Adattár
11. Befejezés
Bibliográfia
Ábrajegyzék
Bevezetés
A dolgozat az Európai Unió és a digitális kultúra kapcsolatát vizsgálja,
melyből természetesen nem lehet kihagyni a könyvtárakat, jelesül az
elektronikus és digitális könyvtárakat sem. E két fogalom különbségét nem
vizsgálom, jelen esetben a digitális kultúra megőrzése, a hozzáférhetőség
biztosítása a fő szempont. Ehhez hasonlóan nem térek ki az Európai Unió
helyenként bonyolultnak tűnő intézményrendszerére sem, főbb pontjait
ismertnek tekintem. Csak azokat említem, melyeknek a kultúra kérdésköréhez
közük van.
A kezdő fejezetben arról esik szó, hogyan és mikor jelent meg a kultúra az
Európai Unióban, milyen a kulturális politika, jelenleg mely intézmények
foglalkoznak a kultúra kérdéskörével és Magyarország csatlakozása óta
milyen változások következtek be ezen a területen. Az EU egyetlen,
kizárólag kulturális projekteket támogató programja után néhány bevezető
gondolattal a kulturális örökség, digitális örökség témaköre kerül sorra.
A következő fejezetek olyan programokat, projekteket, irányelveket mutatnak
be, melyek európai szinten foglalkoznak a kulturális értékek megőrzésével,
az újfajta kihívásokkal, az információs társadalommal. Itt esik szó a
könyvtárakról is, az ok egyszerű: ezek az intézmények ősidők óta a
kultúrát, a tudást képviselik, s ez a technika fejlődésével mit sem
változik. A digitális kultúrának ugyanúgy képviselői, mint az írott
kultúrának. Egy fejezet szól a szerzői jogi kérdésekről, ez a téma a
kultúra terjesztésében mindig is aktuális volt, az internet korszakának
beköszöntével pedig még inkább azzá vált. Az utolsó fejezetben
magyarországi példákat említek, olyan intézményeket, kezdeményezéseket,
melyek nevét a digitális kultúra megőrzése fémjelzi. Válogatás ez, hiszen
ma már egyre több intézmény dönt úgy, hogy anyagát digitális formában is
elérhetővé teszi, illetve gyűjt csak elektronikusan létező dokumentumokat.
Többnyire egy ismertetőt közlök ezekről, milyen lehetőségeink vannak, ha
weboldalukra látogatunk. A digitalizálás technikai oldaláról nem esik szó,
inkább az alapelvek bemutatásán keresztül próbálok rávilágítani arra,
mennyire aktuális napjainkban ez a problémakör. Nem volt célom a teljes
pályázati rendszer bemutatása sem. Illusztrációként honlapképeket alkalmaztam,
törekedve arra, hogy ezeknek legyen információtartalma. Ahol nincs kép, ott
a szövegben helyeztem el a további tájékozódást segítő URL címet.
A dolgozat minden részegysége önálló témaként is megállná a helyét, a cél
most az, hogy ezek együtteséből alakuljon ki valami új.