Bevezetés

A magas Tátra vadregényes mengusfalvi völgyében a Poprád tó csendes, tiszta tüköre 1525 m. magasságban terűl el. Déli partján egy kis patakocska veszi eredetét, mely a Poprád folyóvá növi ki magát és másfélnapi, először keleti, azután éjszaki folyása közben, a déli Tátra patakait felvevén, a Dunajeczbe szakad. A Poprád folyó völgyét a legrégibb idők óta tekintélyes vársor koszorúzta. E várak elseje Lautschburg névvel Szepes- és Liptómegye határán emelkedett, ott, hol a Poprád folyó a magas hegység zuhatagait elhagyván, a völgyben nyugodtabb folyást vesz. Másfél órányira Poprád város közelében egy másik vár Schlösschen név alatt volt ismeretes és már a XIII. század okmányaiban említtetik. Poprádról 1 1/2 órányira haladva, Késmárkot érjük, hol még most is hirdetik a várromok a Tökölyiek egykori hatalmát és dicsőségét. Közel a késmárki várhoz Nagy-Eőr erődített helyről már 1256-ban IV. Béla egyik okmányában tétetik említés. Nagy-Eőrtől 3 órányira Lubló vár emelkedik.

E vársort a Poprád völgyében a már Sárosban emelkedő Palocsa vára fejezi be, mely a palocsai Horváth család törzsvára volt.

E várak sora a Poprád völgyében hiányos volna, ha nem emlékeznénk meg Podolin erődített városról, mely Nagy-Eőr és Lubló vár között fekszik.