CÍMLAP
|
Trauben sollen Scheiben zieren! TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Kovács József László: Polgárok és parasztpolgárok lövészünnepei (Előszó helyett)
I. rész Sopron, 16-18. század
Dobner Ferdinánd: Lövészünnep és szőlőlövészet (1698) (Magyar fordítás)
Ferdinand Dobner: Frey- und Trauben-Schiessen (1698) (Az eredeti kiadás hasonmása [RMK III. 4101] és latin betűs német szövege)
Dobner emblematikus versei és sírfelirata (17-18. sz.) (Magyar fordítás)
Dobners emblematische Gedichte und seine Grabstein Inschrift (17-18. Jh.) (Az eredeti német szövegrészletek latin betűs változatai)
A céllövészet rendje (1542, átírva: 1577) (Magyar fordítás)
Schützen Ordnung (1542, 1577) (A kézirat latin betűs német szövege)
Fegyverfogó polgárok. Feljegyzések a lövészekről (16-17. sz.) (Magyar fordítások)
Bewaffnete Bürger. Aufzeichnungen über die Schützen (16-17. sz.) (Az eredeti német szövegrészletek latin betűs változatai)
Csányi János: Az 1704. év eseményei. Ocskay kurucai (1704) (Magyar fordítás)
Hanns Tschány: Anno 1704 Begebenheit. "...war angekommen der Ocskay" (1704) (Az eredeti német szövegrészletek latin betűs változatai)
Diárium. Sopron Szabad Királyi Város kétszer is elkezdett és abbahagyott ostromáról, amelyet a fő rebellis Vak Bottyán és Ocskay vezetett (1706) (Magyar fordítás)
Diarium. Der zweymaligen unter Anführung beeder Ertz-Rebellen Vak Bottyan und Ocskay, beschehenen und aufgehobenen Belagerung der Königlich-Ungarisch-freyen Stadt Oedenburg (1706) (Az eredeti kiadás [App. H. 2383] hasonmása és latin betűs német szövege)
Levélkivonat. Bécsújhelyről 1706. január 15-én (1709) (Magyar fordítás)
Extract - Schreiben. Aus der Neustadt bey Wien vom 15. Januarii 1706 (1709) (Az eredeti kiadás [App. H. 2384] hasonmása és latin betűs német szövege)
Johann Georg Ritter: Soproni krónika Rákócziék 1704-es ostromáról. "Rákóczi-féle zavargás" (1704) (Magyar fordítás)
Johann Georg Ritter: Oedenburger Chronik zur Geschichte der Rákóczyschen Belagerung im Jahre 1704. "Rákóczische Unruhen" (1704) (Az eredeti német szövegrészlet latin betűs változata)
Csányi János: Lipót császár Sopronban 1681-ben (1681) (Magyar fordítás)
Hanns Tschány: 1681 - Landtag, Krönung, Leopold der I. in Oedenburg (1681) (Az eredeti német szövegrészlet latin betűs változata)
Artner Leopold: Értekezés a Kúria belső falain kiállított képekről és feliratokról (1714) (A Christophori Lackneri [...] vitæ curriculum [OSZK, App. H. 2396] részletének magyar fordítása
Pamer Mihály: Értekezés a belváros és a Kúria két kapujára írt feliratról (1714) (A Christophori Lackneri [...] vitæ curriculum [OSZK, App. H. 2396] részletének magyar fordítása)
II. rész Budaörs és környéke, 19. század
Schams Ferenc: A budai hegyvonulat és Promontór (1833) (Magyar fordítás)
Franz Schams: Ofner Gebirgszug und Promontorium (1833) (Az Ungarns Weinbau [OSZK, 228.016] két részletének hasonmása)
Josef Vinzenz Haeufler: Buda-Eörs és környéke (1854) (Magyar fordítás)
Josef Vinzenz Haeufler: Buda-Eörs und seine Ungebung (1854) (A Buda-Pest, historisch-topographische Skizzen [OSZK, 218.646] részletének hasonmása)
Hunfalvy János: Buda-Eörsről (1859) (A Budapest és környéke [OSZK, 229. 783] két részlete)
Hevesi Lajos: Bor és Promontór (1876) (A Budapest és környéke [OSZK, 216. 303] két részlete)
Dulácska Géza és Gerlóczy Gyula (szerk): Tétény és vidéke (1879) (A Budapest és környéke... [OSZK, 118.321] két részlete)
Krúdy Gyula: Krónprinc Ferdinánd (1917) (Az Őszi utazások a vörös postakocsin [OSZK, 83.545/9] részlete)
Krúdy Gyula: Szüret a Sashegyen (1909) (A Régi szélkakasok között [In: OSZK, HB 4.915] VII. fejezetéből)
Nikolaus Seiler: A szüret (1952) (Magyar fordítás)
Nikolaus Seiler: Bei der Weinlese (1952) (A Budaörser Heimatbuch [OSZK, OB 35.674] német szövege)
Luntz Ottokár: Budaörs szőlőtermesztése egykor (1990-es évek)
Kovácsné Paulovits Teréz: A szőlőművelés néprajza Budaörsön (1990)
Ritter Mihály: Egy naptári év szokásai Budaörsön. Budaörsi lövészek (1993)
Bonomi Jenő: Német lövészegyletek a budai hegyvidéken (1941) (Magyar fordítás)
Eugen Bonomi: Schützengesellschaften im Ofner Bergland (1941) (Az eredeti német szöveg)
Az óbudai római katolikus polgári lövészegylet rendszabályai (1872) (Magyar fordítás)
Verhaltungsregeln für den römisch katolischen Bürgerschützenverein in Altofen (1872) (Az eredeti kiadás [FSZEK, B 799/16] hasonmása)
Kovács József László: Utószó
Említett utcák, falvak és városok földrajzi nevei / Geographische Namen der erwähnten Strassen, Dörfer und Städte
Képek jegyzéke
Fülszöveg
Kötetünk a 17-18. századi magyar történelem és a 16-19. századi magyarországi társadalomtörténet reprezentatív forrás-, fordítás- és tanulmánygyűjteménye. Témája a polgári lövészet és a parasztpolgári szőlőkultúra ünnepélyes világa. Korunk emberének a lövészet csupán sport, vagy szórakozás. A régi polgár számára az aktív társadalmi szerepvállalás sajátos formája volt, tettrekészségének kifejezése, az állami, városi és vallási értékek védelmének jelképes és gyakorlati eszköze. Hogy mi köti össze a lövészegyesületeket a szőlőműveléssel? A 18. századig ismertek voltak olyan jelmondatok, mint Metas sic botrus adornat, vagy Uva coronat opus (A céltáblákat szőlőfürt díszítse! A művet a szőlő koronázza). A szőlő Dionüszosz-Bacchus és Krisztus szimbólumaként nem csupán ünnepi örömöt jelez, hanem azt is: a lövészet célja egyszerre testi, lelki és szellemi. Ezért helyeztek jelképesen királyi szőlőfürtöket a céltáblákra, és volt a lövészversenyek díja isteni szőlőskehely. A heraldikában, városépítészetben, képzőművészetben, szónoklattanban és költészetben megnyilvánuló emblematika, melynek az idézett két mondat is alkotása, nem korabeli politikai propagandának tekintendő. Őseink összefüggéseket látó, különféle területek között megfeleléseket találó és azok szerint élő szimbolikus világlátására vall. Így kapcsolódtak össze a polgárság császárhoz és valláshoz hű lövészhagyományai a szőlőművelés természettisztelő és istenfélő hagyományaival. Immár négy teljes hasonmáskiadás, két hasonmás-részlet, tizenegy eredeti németnyelvű szövegközlés és magyar fordításaik, öt magyarnyelvű forrás, öt tanulmány és korabeli illusztrációk segítségével tanulmányozhatjuk e témákat. Kovács József László összeállítása jelentős helytörténeti forrásokkal rendelkezik Sopron, a "kétszeresen (uralkodója és hazája iránt) hű város" és Budaörs, a "budai hegy- és borvidék szíve" vonatkozásában is. Ugyancsak fontos adatokkal szolgál a történelmi magyar-német kapcsolatok és a magyarországi németajkú kisebbségek tekintetében.