Bevezetés

Magyarországon a háztartásokat és a családokat elsőként a teljes körű népszámlálások alkalmával vették számba. A népszámlálások története több évszázadra, ezen belül a modern, korszerű népszámlálások története mintegy másfél évszázadra nyúlik vissza. Ezek - és az utóbbi néhány évtizedben a teljes körű népszámlálások közötti időszakban megtartott kis népszámlálások, az ún. mikrocenzusok - tematikájában mindig helyet kapott a háztartásokra, illetve a családokra vonatkozó információk gyűjtése. Ez kezdetben csupán a legalapvetőbb adatokra, például a mainál tágabban értelmezett családok és a bennük élők számára, esetleg a családtagok néhány alapvető személyi ismérvére korlátozódott. A második világháborút követő népszámlálások és mikrocenzusok fokozott figyelmet fordítottak e kérdéskörre, és egyre részletesebb információkat gyűjtöttek és tettek közzé a háztartások és a családok, valamint azok tagjainak összetételére, jellemzőire vonatkozóan.

A jelen kiadvány célja, hogy rövid áttekintést adjon

- a magyarországi népszámlálások és mikrocenzusok háztartás- és családfogalmainak, valamint az alkalmazott osztályozások és csoportosítások változásairól;

- a nemzetközi szervezetek (ENSZ-EGB, Eurostat stb.) népszámlálásokra vonatkozó, a háztartás és a család témakört érintő, ezen belül az alkalmazandó fogalmakra, osztályozásokra és csoportosításokra adott ajánlásairól;

- a legutóbbi, 2001. évi népszámlálás és a 2005. évi mikrocenzus előkészítésekor, végrehajtásakor és feldolgozásakor alkalmazott fogalmakról, osztályozásokról és csoportosításokról;

- a háztartás- és családfogalmaknak, osztályozásoknak és csoportosításoknak a teljes körű és nagymintás adatfelvételeknél alkalmazandó formáiról;

- az ún. kismintás adatfelvételeknél követendő eljárásokról.

A kiadvány célja továbbá, hogy segítséget nyújtson az adatokat felhasználó intézmények, kutatóintézetek, kutatók és általában a téma iránt érdeklődők számára a Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott adatfelvételekből származó, a háztartásokra és a családokra vonatkozó adatok tartalmának minél pontosabb megismeréséhez, értékeléséhez.

Mivel a háztartások és családok fogalmára vonatkozóan a magyar népszámlálási hagyományokra és a nemzetközi szervezetek ajánlásaira épülő fogalmak tekintendők kiindulópontként a háztartások és a családok jellemzőit tudakoló más adatfelvételek esetében is, a kiadvány a háztartásokra és a családokra vonatkozó fogalmak, osztályozások és csoportosítások időbeli változásait a népszámlálásokra és a mikrocenzusokra vonatkoztatva követi nyomon részletesen. A kismintás adatfelvételek közül csupán a kifejezetten háztartásstatisztikai célú háztartási költségvetési felvétel során alkalmazott fogalom ismertetésére térünk ki, egyben felhívjuk a figyelmet arra, hogy minden más, a háztartások, illetve a családok jellemzőit tudakoló adatfelvétel esetén egyértelműen meg kell határozni az alkalmazott háztartás- és családfogalmat, valamint jelezni kell a kiindulópontul szolgáló fogalomtól való eltérés jellegét és okát.