Tétel adatlapja
CÍMLAP
Frank Dénes Dániel
Nem az égben van

TARTALOM, BEVEZETŐ



Tartalom

Lektori bevezető
Előszó
Sumer, akkád, asszír csillagtudomány - Mezopotámia
Egyiptomi csillaghit paradigma
A kínai asztronómia történeti vázlata
Indiai csillagfejtés és matematika
A közép-amerikai népek csillagtudománya
Miért nem írok perzsa asztronómia történetet?
Mit üzentek a hébereknek a csillagok?
A görög idő idő-tér perspektíva
Ne féljetek az égi jelektől! Római csillagfejtés
A középkori arab asztronómia
A középkori Európa csillagvallása
Kulturális interakciók. Összegzés
A csillagfejtő papok és a kulturális elit?
Kislexikon-fogalomtár
Szemelvények



Bevezető

Térben is időben is érdekes, kalandos útra indul az olvasó a következő oldalakon. Időben azért, mert ez az olvasmányos kultúrtörténeti munka az ókortól szinte a jelenkorig vezet minket, térben pedig azért, mert utunk a kultúra bölcsőjének mondott két folyó, a Tigris és az Eufrátesz völgyében indul, s eljutunk a Távol-Keletre, Egyiptomba és Görögországba, a Kolumbusz előtti Amerikába, majd onnan ismét vissza a középkori és a reneszánsz Európába.

Az idő mérése, az idő minősége, a naptárrendszerek mind-mind izgalmas téma, hiszen az ember, éljen bár az őserdőben vagy a végtelen sztyeppén, valamelyik édeni görög szigeten vagy a nagy kultúrákat adó termékeny folyóvölgyek valamelyikén, mindig az időben él. Méri, szabdalja, pillanatnyi érdeke szerint kurtítani vagy tágítani próbálja - de ki nem kerülheti. Vele él, benne él, ezért hát az asztrológia egy kicsit minden tudomány bölcsője.

A csillagászat valóban ősi tudomány és valóban megkerülhetetlen, jelen van mindennapi életünkben ma is. Jelen van kalendáriumainkban, kártya- és asztali naptárainkban, televízióinkban, a rádiókészülékeinkben megkonduló harangszóban, digitális óráinkban és modern tükrös teleszkópjainkban, hold- és marsjáró robotjainkban is. Eszünkbe jut-e ha karóránkra pillantunk, hogy az a Nap és a Hold járását modellálja? Hogy tulajdonképpen mindegyik egy-egy kicsiny planetárium. A nagymutató, miként a Nap, végighalad a tizenkét órán, a tizenkét hónapon, a kismutató pedig, vagyis a Hold, ezalatt tizenkétszer találkozik vele. A negyedórák esetében a mutatók ugyanúgy kilencven fokra állnak egymástól, mint a Nap és a Hold, amikor naptárunkban az első és a harmadik negyed időpontját látjuk.

Ez a könyv nem regény, nem kell folyamatosan olvasni. Átugorhatunk korszakokat, beleolvasgathatunk itt is, ott is, akár hátulról előre is haladhatunk benne, hiszen mindenütt a kíváncsi embert és az emberi kultúrát találjuk. Az embert, aki megkísérli a lehetetlent, megpróbálja megismerni, megmérni és porciózni azt, aminek része - a megismerhetetlen, megmérhetetlen és feloszthatatlan időt.

Dr. Janák Lajos


×