Előszó

E könyv kezdettől fogva nem azt a célt kívánta szolgálni, hogy egyszerű, keresztyén szórakoztató olvasmány legyen. Egészen új és világos betekintést ad arra nézve, hogy kicsoda Jézus, és ki akar Ő lenni nekünk embereknek. Eddig még alig tapasztalt módon kívánja elénk tárni Jézusnak sokoldalú, kegyelmes és hatalmas belenyúlását életünkbe. Blumhardt gazdag, és az Úrnak szentelt életének főként ez volt a gyümölcse. Egyedüli célja az, hogy a Jézus személyére vonatkozó ismereteket és tapasztalatokat tovább adja.

A Jézus személyének nagy jelentőségét bizonyító ősrégi, de sajnos régen elfelejtett és most ismét új szemléleteket nem szabad egy puszta elgondolás eredményének tekintenünk. Olyan tények ezek, amelyeket rendkívül nagy élmények erősítenek és világítanak meg. A könyv útjára is kezdettől fogva csak ezt kértem: "Adja az Úr, hogy a gazdag áldás, amelyet Blumhardt által sokakra kiárasztott, lebegjen e könyv felett is. Lengje körül az olvasót is annak a szép kegyelmi időnek a szellője, amely Blumhardt körül érezhető volt. Szent bizonyosság töltse el lelkét mindarra nézve, amiről ez az életrajz beszél!"

Hála legyen érte az Úrnak, hogy ez a kívánság már sok tekintetben teljesült is.

Blumhardt lelkében - tapasztalatai nyomán - olyan remény fejlődött ki, amely életének valóságos mozgató ereje lett. Ez a "nagy szabadítás" reménysége volt, amit az Úr Jézus hoz, és amelyet eljövetelekor teljesen befejez! Ez a reménység ma már sokakban él. Maga a reménység nagysága is eleve kizár minden olyan kísérletet, amely a bekövetkezendőket részleteiben kiszínezni, vagy az eljövetel idejét megállapítani kívánja. Éppen a reménységnek nagysága és szent bizonyossága az, ami bennünket türelmes "várakozásra" kell, hogy indítson. Egyrészt, amíg az Úr elhárítja az összes akadályt, másrészt pedig, amíg a lelkeket elkészíti.

Abban a tekintetben azonban, hogy minden egyéni és általános bajban, zavarban és kísértésben bátran és önfeledten nézzünk a nagy kibontakozásra és segítségre, amely meg van ígérve - bizonyos "sietésre" kell, hogy ösztönözzön! Az Úr segítő kezének számos jele, amelyet időről-időre küld számunkra, nem más, mint bátorítás, amit hálatelt szívvel kell fogadnunk! Napjaink helyzete, szociális és politikai téren egyre bonyolultabb lesz. Emberileg nézve, olyan megoldásokra törekszenek, amelyek inkább a szakadás, a katasztrófa és pusztulás útját egyengetik. Mi azonban éppen ennél az oknál fogva annál nagyobb vágyódással és bizalommal tekintünk az Úr Jézus Krisztusra, aki csendesen, de győzedelmesen halad e forrongó világ közepette és Isten országa ügyét biztosan és diadalmasan vezeti a beteljesedés felé.

Blumhardt ezt a reménységet a maga egészében, - amely tulajdonképpen minden igyekezete nélkül ejtette hatalmába, - bátran, egyszerűen, alázatosan és úgyszólván teljesen egyedül képviselte. Nagyobbára ez volt az, ami jelentőséget adott életének és ami élettörténetének újabb kiadását is igazolja.

A nagy tapasztalatok, amelyekből ezek a remények fakadtak, nem hullottak egyszerűen, minden fáradság nélkül az ölébe. Blumhardt szokatlanul nehéz és küzdelmes harcok árán jutott azokhoz. A küzdelmek komor jellege miatt és mivel hitte, hogy ilyeneket átélt, egyesek - már életében is - helytelenítőleg csóválták fejüket felette. Most pedig felettem is, mert elhiszem neki, hogy valóban átélte azokat. Nem segített Blumhardton, hogy az összes hasonló történetek mellett az övé egyedülálló volt: egyrészt józan és kegyes magatartása, másrészt pedig az egyedül Jézus által elért győzedelmes befejezés miatt. Ugyanígy rajtam sem fog segíteni az, hogy a negyvenes évek közepén barátságot kötöttem azokkal a személyekkel, akik Blumhardt legtöbb élményének szemtanúi voltak, és akiknek őszinteségében nincs okom kételkedni, megfontoltságuk és kegyességük miatt sem!

Az átélt események annyira ellentétben állnak azzal a világfelfogással, amelyet úgy nagyjából "helyes"-nek mondanak, hogy ezekkel az emberekkel szemben nem tehetünk egyebet, mint hogy belenyugszunk fejrázásukba. Hogy az ilyen rendkívüli eseményeknek hitelt adjanak, azt igen befolyásolja az a körülmény, hogy a legtöbb állítást a nagy csodatevő: "fantázia" rovására írják. Ezért is vannak némelyek, akik érdemesnek, sőt kötelességüknek tartják, hogy ezeket a rendkívüli dolgokat kétségbe vonják, illetve elítéljék. - Inkább hálát kell adnunk az Úrnak, amiért egyszer megajándékozott egy embert azzal az erővel és bátorsággal, hogy szembe mert nézni az embereket megrontó sötét hatalmakkal, és azokat a Jézusban való hit ereje által leleplezte és semmivé tette.

"Jézus a győztes?" Ezzel a kiáltással adta hírül Blumhardt az első heves harc végét. Ennek mindig újból és újból átélt igazsága egyre csak fokozta azt a vágyát, hogy ebben a szegény világban mind nagyobb erővel jusson diadalra Jézus győzelme! Ennek a győzelemnek boldog reménysége utolsó leheletéig élt benne.

Hiszem, hogy ez a kiáltás még hangosan és világosan fogja átjárni ezt a lélekben és igazságban elszegényedett világot; mintegy válaszképpen egy mindinkább általános, de még nem tudatossá vált vágyódásra.

Adja az Úr, hogy ez mielőbb bekövetkezzék. Továbbá, teljes hittel és bizalommal kérem Istent, hogy ennek az életrajznak új kiadása is törjön utat a szívekben és készítsen helyet a nagy győzelem reménységének!

Winterthur, 1886 karácsonyán.

Zündel Frigyes
Lelkész