Előszó

A t. Olvasó-közönségnek, főkép nevelők, népnevelők, tanítók, tanárok, közép- s felső-iskolai ifjuság, könyvtári olvasók, sőt ifjabb könyvtárnokoknak is, a müveltség magyar forrásaihoz, a magyar irodalom minden-szakbeli termékeihez, általános kulcsot nyujtani, - ez célja munkámnak.

A "Kalauz" gondja nemcsak szépirodalmi elmeszüleményekre terjed ki, melyek összegét általában "nemzeti irodalomnak" szokás nevezni, hanem - s még inkább - a komoly s hasznos tudományokra, mennyiben akár ezek, akár amazok magyar nyelven láttak napvilágot.

Ugy hogy nincs szaka az emberi tudás és teremtőképzelem magyarul irott müveinek, mely a "Kalauzban" többé vagy kevesbbé képviselve nem volna s mely iránt az az olvasót történetileg ugy mint könyvészetileg nem tájékozná.

Ide járulnak a nyelv- és irodalom-történeti "Mutatványok" évrend szerént közölve, az irodalom különböző szakaiból, hogy azok valamint nyelvtörténet szempontjából, ugy az eszmeköröket tekintve, tanulságosak legyenek.

Ennyit könyvem anyaga s egyszersmind terjedelméről.

Rendszer dolgában: a korszak-rendszert mellőztem s a helyett tárgyszak-rendszert alkalmaztam.

Kalauzunk t. i. a magyar irodalom minden ágát külön-külön, kezdettől máig, egyfolytában ismerteti: mi a tárgyak zavartalan fölfogásának s emlékezetben tartásának egyedül kényelmes útja, egyedül kiméletes módja.

Ezt csak az nem látja be, a ki nem akarja s a ki meg nem gondolja, hogy főleg tanulók, kik más tárgyak által, és pedig sokszorosan, szintén igénybe vannak véve, az irodalom-történetnek korrendszer szerént tanulásával akár agyon kinozhatják magokat, midőn ugyanazon szak történelmének 10-15 különböző szak közbevetése s tárgyalása által 5-6 felé (annyifelé, a hány a korszak) széttépett részeit, emlékező-erejök vagy bár a könyvsegélyével, egyesíteni törekesznek, hogy azokat egészben fölfoghassák.

Nem mulasztott el azonban nevezett Kalauz, mintegy bevezetéskép, "Általános részt" is adni, nyújtván a magyar nyelv- és irodalom-történetről közös, valamennyi szakra vonatkozó §§-kat.

Mondottakból kitetszik, hogy jelen munka valamint iskolák falain kivül, a nagy közönség által, kézi könyvnek, ugy azokon belül, a tanuló-ifjúság részéről, tankönyvnek egyaránt használható.

Különösen utóbbi minőséget illetőleg figyelemre méltó: hogy bármely középtanoda (férfi- v. nőképezde, gymnasium, reáliskola, polgártanoda stb.) számára alkalmazhatóbb tankönyvet a Kalauznál kivánni sem lehet. Elővehetni abból, a körülményekhez képest, több s kevesebb szakot, ezeket vagy amazokat: mégis mindig egész marad a tantárgy; mely mint ilyen (t. i. mint egész) könnyebben s több haszonnal sajátítható el.

Hogy munkám nem teljesebb és behatóbb: ez annak, mint egyszersmind tankönyvnek, inkább előnyére válik s nem hátrányára. Utóbbi esetben sem lehetne szerzőt vádolni, - könyvészetünk s egyéb irodalom-történeti segédeszközeink eddigi állapota mellett.

Szóval: Kalauzomat azon meggyőződéssel bocsátom a t. Közönség rendelkezésére, hogy az által irodalmunkban hézagot pótoltam, melyet közművelődésünk nem csekély kárára még eddig senki be nem töltött; s azon reményben, hogy e meggyőződésemet a t. Közönség, átlapozván a könyvet, saját meggyőződésével öszhangzónak találandja, - ajánlom ugyanazt, kiadó nevében is, illetők szives figyelme s részvétébe.

Végül köszönetemet nyilvánosan is ki kell fejeznem Lauffer Vilmos urnak, ugymint a ki lehetővé tette, hogy háromévi fáradságom gyümölcsét, jelen Kalauzt, a t. Közönség kezeibe juttassam.

Budapest, 1878. mártz. 3.
Márki József tdr.