CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Előtörténet.
A középkor és a reneszánsz: A fizika a teológiát szolgálja
I. fejezet. A természettudományok helyzete a középkorban, a XIV. és XV. században
1. Az arabok
2. Arisztotelész és a skolasztika
3. A XIV. és XV. század haladó természetfilozófiája
Jegyzetek és irodalom
II. fejezet. Művelődési viszonyok Magyarországon 1526-ig
1. Iskolázás és tudomány Magyarországon a középkorban
2. Mátyás király és kora
Jegyzetek és irodalom
Első rész.
A XVI. és XVII. század: A fizika a filozófiát szolgálja
III. fejezet. Áttekintés a fizika fejlődésén a XVI. és XVII. században
1. Kopernikusz fellépése és a kopernikuszi tan elterjedése
2. Az atomizmus újjáéledése
3. A vallásos fizikák
4. Az alkímia szerepe és jelentősége
5. A kartéziánizmus
6. Az igazi fizika
Jegyzetek és irodalom
IV. fejezet. Iskolák és természettudomány a XVI. és XVII. században
1. Reformáció, ellenreformáció és iskolázás, a fizika oktatása
2. Alkímia, orvostudomány és technika
Jegyzetek és irodalom
V. fejezet. A reáliák megjelenése a magyarországi irodalomban
1. A XVI. századbeli füveskönyvek, magyar nyelvű orvosi munkák
2. Az első aritmetikák
3. Kalendáriumok a XVI. és XVII. században
4. Akik nem hittek a kalendáriumok jóslataiban
5. Az első magyar geográfusok és a világrendszerek kérdése
Jegyzetek és irodalom
VI. fejezet. Mágikus-vallásos fizikai irányzatok a XVI. és XVII. században
1. Egy XVI. századbeli tudós-kalandor: Scalichius Pál
2. Tycho Brahe és Kepler barátja, a vértanú, magyar származású orvos: Jeszenszky (Jessenius) János
3. A gyulafehérvári főiskola szervezője: Alsed János Henrik
4. Comenius fizikája
5. Ismeretlen magyar tudós atomelmélete
6. Ismeretlen szerzőjű jegyzet a debreceni nagykönyvtárban
Jegyzetek és irodalom
VII. fejezet. A magyarországi természettudományos irodalom a XVII. századi értekezések és viták tükrében
1. Arisztotelésztől Descartesig: fizikai értekezések
2. A "meteorok": szivárvány, jégeső, földrengés, vulkánok
3. Szférák, körök, örvények: asztronómiai értekezések
Jegyzetek és irodalom
VIII. fejezet. A legrégibb magyarországi fizikakönyvek
1. Arisztotelész fizikája még teljes virágjában2. Descartes és Regius első magyarországi tanítványa: Apáczai Csere János (Kolozsvár)
3. Az első magyarországi atomista: Czabán (Zabanius) Izsák (Eperjes)
4. Bacon első magyarországi követője: Bayer János (Eperjes)
5. Az eklektikus philosophia naturalis: Pósaházi János (Sárospatak)
6. A XVII. század végi Erdély kéziratban maradt fizikai irodalmából
7. Az első teljes kartéziánus fizika szerzője: Szilágyi Tönkő Márton (Debrecen)
Jegyzetek és irodalom
Fülszöveg
E tudománytörténeti feldolgozás valóban hézagpótló jelentőségű. A szerző sok száz évre visszamenőleg dolgozta fel a nagyobb fizikakönyvek mellett a fizikai tárgyú értekezések, disputák latin nyelvű szövegeit. Hatalmas forrásanyagon nyugvó munkája első ízben ad teljes képet a magyarországi fizika korai történetéről. Fejtegetései nyomán kitűnik, hogyan jutott a fizika tudománya egy-egy gondolattal előbbre, hogyan tértek át az aristotelesi és egyházi dogmákról lassanként a kísérleteken alapuló mai fizikára. A spekulatív filozófikus gondolatok között nagy szakértelemmel igazit el, s rámutat azokra, melyekben az egyes szerzők haladó eszméi rejlenek. Különösen értékesek és érdekesek az életrajzi szemelvények és adatok, továbbá az eredeti forrásokból közölt idézetek. A gazdagon illusztrált munka élvezetes olvasmány, mely átfogó képet nyújt a haladó eszmék küzdelmes útjáról, különösen az átmeneti jellegű 17. századból.