CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETŐ |
Tartalom
A fájdalmas szépségek festője
Grafikai sorozatok
Festmények
Életrajz
Resume
Bevezető
(részlet)
[...]
Mint oly sok kor- és pályatársáét, a kisebbségi sorsba kényszerített Hajnal Mihály festő- és grafikusművész életútját és életművének alakulását, felépülését is a XX. század viharos eseménytörténete, Közép-Európa történelmi konfliktusai, diktatúrái determinálták. E művész sorsa, alkotóútja azért volt különösen nehéz, mert országhatárok szeszélyes módosulásai, hatalmi körök kiszámíthatatlan váltakozásai (és nyomasztó állandósulásai) akadályozták, nehezítették meg személyes aspirációinak kiteljesítését, egzisztenciális alapjainak megteremtését, művészeti gyökereinek meglelését. A művész és kortársainak nehéz helyzetét, különleges alkotói körülményeinek jellemzőit szemléletesen összegezte Szabó Haltenberger Kinga a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága fennállásának tíz éves évfordulójára, 1999-ben megjelent Képünk című kötet bevezetőjében: "A szlovákiai magyar képzőművészek évtizedek óta sajátos körülmények között élnek, fejlődnek, alkotnak. Kissé tudathasadásszerű állapot, amikor otthonról - családjukból, falujukból - a jellegzetesen magyar lelkületet és élményvilágot hozzák magukkal, miközben a - többnyire pozsonyi, de esetleg nyitrai, eperjesi, egyesek prágai - főiskolákon szlovák és cseh mesterektől tanulhatnak. Különösen fiatalkori alkotásaikon néha még érezhető a mester hatása. Élettapasztalataik aztán elősegítik az egyéniség kikristályosodását és jönnek a kesernyés élmények. A szlovákiai magyar művész mindig outsider. A szlovákok közt magyar, a magyarok között ismeretlen felvidéki. Jó esetben közelít Európához, ami innen nézve sikerül is, de Európából nem látszik." Ilyen furcsa körülmények között, e tudathasadásos állapotokat átélve nőtt fel, kezdte meg felkészülését az 1935-ben a magyarországi Anarcson született, Miskolcon gyermekeskedett Hajnal Mihály is, aki az 1950-es évektől a csehszlovákiai Kassa városában Feld Lajos, Julius Nemcik, Löffler Béla és Julius Bukovinsky műhelyében tanult, s aki az 1960-as évek első felében Budapesten Barcsay Jenő magántanítványa volt. ("Amit a rajzolásról és az anatómiáról tudok, azt Barcsaynak köszönhetem" - vonta meg felkészülési periódusának tanulságait a művész.) Autonóm művészi munkásságának kibontakozására ezután még hosszú-hosszú évekig várni kellett: alkalmazott grafikusként plakátokat és grafikákat tervezett, a kassai Thália Színház előadásaihoz díszletek és jelmezek készültek a keze alatt, és mindemellett jelentős művészetszervezői tevékenységet is kifejtett a kassai Kelet-szlovákiai Galéria munkatársaként. Hajnal Mihály Európa politikai-társadalmi átalakulásának, gyökeres átrendeződésének időszakában, a nyolcvanas-kilencvenes évtizedfordulón a számára több mint négy évtizedig otthont adó Kassa városából Prágába költözött, s a közelmúlt tizenöt évében e dinamikus életet élő, fantasztikus történelmi rekvizitumokban és művészeti értékekben oly gazdag városban alkotta meg a korábbi alkotói törekvéseire épülő, művészeti elveit szintetizáló festészeti és grafikai műegyütteseit: olajképeket, pasztelleket, monotípiákat, ceruza-, szén- és tusrajzokat, linóleummetszeteket, litográfiákat.
[...]