Bevezető (részlet)

1998-ban a Szombathelyi Képtár rendezte meg a Felfedezett és felfedezésre váró életművek című művészettörténeti konferenciát, amely a XX. század első felének magyar művészetében fontos szerepet játszott, ám mindez ideig alig-alig ismert alkotók munkásságát volt hivatva visszamenőlegesen feltárni. A kutatók többek között Opitz Gyöngyi, Bartoniek Anna, Rauscher György és Schönbauer Henrik pályafutását, művészetét elemezték, illetve illesztették be a magyar művészettörténet azon folyamataiba, amelyeket jól ismert mesterek - mint Rippl-Rónai József, Mednyánszky László, Kernstok Károly, Vaszary János és a hosszú ideig ismeretlenségben lappangó, a modern magyar művészet egyik legragyogóbb életművét megalkotó Vajda Lajos - és kortársaik neve és munkássága fémjelez. Nos, úgy tűnik, egy újabb konferencia immár megrendezhető lenne a XX. század második felének művészeti krónikáját analizálva is: ez a periódus is rejtett, elfeledett értékek tárháza, ismeretlenségben lappangó életművek, feldolgozásra váró műegyüttesek hallatlanul gazdag művészeti közege. A nagy mesterek, Bernáth Aurél, Szőnyi István, Korniss Dezső, Gyarmathy Tihamér oeuvre-je mellett, vagy ezek árnyékában számos olyan alkotó építette fel életművét, akiket csupán a szűkebb szakma (vagy az sem) ismert és ismer, s akiknek művészete különböző okok miatt nem válhatott a modern magyar művészet integráns részévé. Ebben a művészeti szférában, a valamiképpen kissé háttérben maradt (háttérbe szorult-szorított) alkotók csoportjában bukkanhatunk Kántor Lajos festőművész a XX. század második felét átfogó, és napjainkban is továbbépülő munkásságára. E művész 1954 óta szerepel alkotásaival kiállításokon és 1963 óta számos vidéki városban, valamint több, Budapesten rendezett önálló tárlaton is bemutatkozott, és folyamatosan jelen volt a nagy országos, csoportos bemutatókon is, de művészetének elemzése és jellemzése mindmáig hiányzik a nagy, összefoglaló magyar művészettörténeti feldolgozásokból, s csak néhány kisebb tanulmány és cikk kísérte, dokumentálta és dokumentálja tevékenységét a szaklapok hasábjain illetve a napilapok kritikai rovataiban. Művészete részletesebb elemzésére, szélesebb körű megismertetésére mindmáig nem került sor. Ezt a hiányt próbálja felszámolni a Körmendi Galéria legújabb kiadványa: egy izgalmas pályaképet villant fel, és egyediségekkel jellemezhető, különleges értékekből épülő festői oeuvre-be ad bepillantást.

[...]