CÍMLAP
|
1. kötet TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó.
Első könyv.
A magyarság a mai magyar földön. Átalakitó hatása. A közös ideál. Az ősmagyar faji sajátságai és a jövő. A haza. A nyelv tanúságai, irás, énekesek. Az első dalok és a hun-hagyomány.
Második könyv.
II. Silvester pápa és III. Ottó. I. István és az új rendszer. A nemzeti
visszahatások. Szent László és a kereszténység győzelme. A nép lelkesedése
és az első legendák. Irás és iskola. Valter és a Gellért-legenda. Imre
herceg legendája. Maurus és Zoërard. Hartvic és Szent István legendája.
Szent László legendája. A vallásos hazafiság. Közös ideál.
A krónikák. Névtelenek. A budai ferences. Márk és a Képes Krónika. Béla
király Névtelene. A krónikák anakronizmusai és valódi jelentőségök. A
magyar krónikás; vallásossága; faji érzése; a nemzeti jogok és sérelmek;
idegen-gyűlölet. Az egyetemes érdekek. A krónikás mint a korabeli magyar
szellemének tolmácsa. - A krónikás igazmondása. Az énekmondók. A nemzet
eredete. A hun-mondák. Etele és örökösei. A krónikás és a nemzeti dicsőség.
- A székelyek. - A magyarok kijövetele. A honfoglalás és Árpád. - A
józanság. - Szár László fiai. Endre és Béla. A dráma folytatása. Géza,
László és Salamon. A mogyoródi csata. Szent László. - A magyarság szellemi
fejlődése. - Az oklevelek magyarsága. - Halottas Beszéd. - A magyar nyelv
elrejtőzése.
Harmadik könyv.
Partikularizmus a művelődés és irodalom terén. A szerzetes. A Benedek-rendiek
és ciszterciták. Premontreiek. Koldulók. Szent Ferenc és Domokos. A néma-barát.
A pálosok. A szerzetesség szelleme. Utazás Nagy-Magyarországba. A tatárjárás.
Planctus destructionis Hungariae. Kolostori irók. Kolostori szellem.
Michael de Hungaria. A kolostorok és a tudomány. Fráter Boethius. A
névtelen racionalista. Pelbárt, Laskai Osvát, Csuda Miklós.
Női szerzetek. Görög apácák. Dömések és klarisszák. IV. Béla. Sz. Margit
születése. A margitszigeti kolostor és az irodalom. Ráskai Lea, Sövényházi
Márta, Szóror Katalin. Sz. Margit élete. A zárdaszűz foglalkozásai.
Olvasmányok. Szent Ferenc élete. A Fioretti és az Ehrenfeld- s
Virginia-kódex. - Apokrif iratok. Ádám és Éva legendája. A példák és a
Példák Könyve. - A Mária-kultusz. A német és magyar Mária-legenda. Mária
eredete és gyermekkora. A koimészisz. - A Mária-siralom és Pelbárt. - Egyéb
legendák. Az Érdy és Debreceni kódex. Mária szépsége. A legendák nagy
részének szárazsága. Bárlám és Jozafát. A legendai világnézlet. Az akarat
győzhetetlensége. A legendai képzelet és szélsőségei. - A verses
Katalin-legenda mint a középkori klastromi ideál kifejezője, - A verses alak.
A Königsbergi Töredék. - A klastromi ízlés. A nyelv. Az egyház himnuszai.
A himnusz-fordítások. - A Halál Himnusza. A klastrom mint a műveltség s
irodalom tényezője. A középkor két ideálja.
Negyedik könyv.
A középkori gondolkodás két sarktényezője. - A XV. század reform-vágya.
Wycleff és Hus. A husitizmus terjedése. Jacobus de Marchia. Pécsi Tamás és
Ujlaki Bálint s a moldvai ekszpedició. A husita biblia. A nyelv varázsa.
Az olasz humanizmus. Vitéz János és Mátyás s a magyar humanizmus. Janus
Pannonius. A humanizmus hatása. A magyar humanizmus elhanyatlása és
eredményei.
A nemzet. Költői emlékek. - A betűk ismerete és a tudomány tisztelete.
Thuróczy, Werbőczy és a "Hármas-könyv". Világiak és egyháziak. Kinizsy
Pál és Magyar Benigna. Magyar Benigna imádságos könyvei. Simon úr imádságos
könyve. A világiak imádságos könyvei és a költészet. Vásárhelyi András
Cantilenája. Ének Szent László királyról. A vers-formák. - Mátyás és a
költészet. Pannónia megvétele. Tar Lőrinc pokoljárata. - Az első "lantos"
műve. Emlékdal Mátyás halálára. - A hanyatlás. Alkalmi verselők. Az első
magyar szatirikus.
Ötödik könyv.
A reformáció és alapelvei. A magyar viszonyok. A papság tekintélyének
hanyatlása. Hogyan gondolkoznak a "lutherizmus"-ról? Az egyházi birtok.
A papság érzelmei. A germán telepek. A magyar faj megmozdulása. Külföldi
iskolázás. Sajtó és irodalom. Az új szellem hatása. Ozorai. Dévai Mátyás,
az első kodifikátor. A haladás. A reformáció és a magyar faj tulajdonságai.
A tömegek. Sztárai és a prot. iskolai dráma. A reformátor tragikuma. A
reformáció elágazása. Juhász Péter és a kálvinizmus. Az első unitárius
viták. Erdély és az unitarizmus. Melius türelmetlensége. Az igazi pásztor.
Az új világnézlet. Melius társai. Félegyházi Tamás. A bibliai renaissance.
Ingadozás.
Dávid Ferenc. A Stancaro-viták. Dávid és Melius szövetkezése. Dávid tovább
halad. A titok kipattanása. Melius és a vásárhelyi konkordia. Melius újabb
támadásai. Dávid felelete. Az erdélyi rendek. A gyulafejérvári vitatkozás.
Irodalmi harcok. Váradi disputa. A "Disputatio Debrecinensis". A "jubileum".
Dávid prédikációi. Az unitarizmus diadala. Dávid F. tragikuma. Dávid F.
hatása. Heltai Gáspár.
A reformáció eszmei evolúciója. - A katholicizmus. A katholicizmus
ébredése. Erdély és a politikai törekvések. Oláh és a jezsuiták. Szántó
István és Beregszászi Péter. A jezsuiták Erdélyben. Báthori Zsigmond. A
jezsuiták Magyarországon. Telegdi. Canisius katekizmusa. Telegdi és a
szószék. Az Evangéliumok Magyarázatja. Bornemisza Péter. Az első vita.
Telegdi győzelme. A Jeles Okok. Dávid János. Monoszlói András. Pécsi
Lukács.
A jezsuiták új betelepítése. Forgách Ferenc. A jezsuita-korszak. Pázmány
Péter. Pázmány és Bellarminus. Magyari István. A Felelet. Pázmány Grécben.
A Tíz Bizonyság. Gyarmathy. P. az országgyűlésen. Alvinczi Péter. Vita
Alvinczival. Az nagy Calvinus Jánosnak hiszek egy Istene. A hatás. A
Kalauz. Pázmány a Kalauzban. A Kalauz hatása. Viták Zvonaricscsal, Nagy
Benedekkel és Alvinczival. Az Itinerarium Catholicum. Pázmány az érseki
széken. Bethlen támadása. Politikai röpiratok. Pázmány mint politikus. A
Phosphorus és Pázmány felelete. Az Sz. Irásrul és az Anyaszentegyházrul.
Pécsváradi Péter és Felelete. Pázmány válasza. A fordulat. Pázmány
prédikációi. A vitatkozások irodalmi hatása. Pázmány mint stiliszta és a
század tipusa.
Pázmány társai. Balásfi. Veresmarty Mihály és munkái. Káldi György.
A reformáció és könyvnyomtatás mint a biblia terjesztője. A germán
humanizmus. Erasmus Rotterdamus. Pesthy Gábor. Sylvester János. Komjáthi
Benedek. A sajtó föllendülése. Heltai és Melius Péter. Félegyházi Tamás.
Károli Gáspár és a Vizsolyi Biblia. Hatása. Szántó István. Káldi. Pázmány
a Károli-bibliáról. Az "Oktató intés". Káldi biblia-fordítása.
A biblia hatása és az egyházi költészet. Az egyh. költ. művelői és forrása.
A Batthyányi-kódex. A "Dies irae". A sajátlag prot. líra és főbb vonásai.
A zsoltárok. Az unitáriusok és szombatosok énekei. A vallásos hazafiság.
Farkas András. Szkhárosi Horvát András és művei. A jeremiádok.
Énekgyüjtemények. A XVII. század szelleme. A reakció. Geleji Katona István.
Az unitarizmus leverése. Geleji mint vitázó. A Magyar Grammatikácska. Az
Öreg Graduál. Szenczi Molnár Albert és Zsoltárai. A zsoltárkönyv hatása.
Protestáns énekköltés és a katholicizmus. A kath. énekköltés föllendülése
és szelleme. Az egyházi áramlat fontosságának megszünte az irodalomban.
Eredmények.
Hatodik könyv.
A XVI. és XVII. század vallási küzdelmeinek hatása. Az élet Magyarországon.
A Balassák és Balassa Bálint. Balassa mint a lovagi eszmény költője és mint
lírikus. Elődjei és követői. Rimay. Petrőczi Kata Szidónia. A XVII. század
vége.
A közönség. A gajdok. Az elbeszélés verses alakja. Bibliai történetek.
Batizi, Dézsi, Sztárai. A lantosok. Tinódi Sebestyén s társai. Ilosvai és a
Toldi-monda. Szilágyi és Hajmási. Az új latin irodalom hatása. Istvánfi és a
Historia Regis Volter. A Gesták; Apollonius, Rustán császár, Joveniánus. -
Enca Silvio és Eurialus. - Ráskay Gáspár és Franciscó-ja. - Bankó leánya. -
Gergei és az Árgirus. - A prózai elbeszélés kezdete. Pesthy és Heltai
meséi. Markalf. Mánkoczi István kalandjai. - Ponciánus. Fortunátus.
Magyelona. Rosnyai Dávid és a Horologium. Haller János és a Hármas
História. - A drámai alakú olvasmányok. Az iskolai dráma. Balassa Menyhért
árultatása. Szegedi Lőrinc. A két Comico-Tragoedia.
Az elbeszélés fejlődésének fő akadályai, - Zrínyi Miklós. Családi
hagyományai, nevelése. Olasz útja és az olasz irodalom. Szerelmi énekei.
Marini és Zrinyi. - A Feszületre. - Zrinyi költői hivatása. A kor szelleme.
Az Obsidio Szigetiana. - Zrínyi mint politikus és katona. Visszavonulása.
Hetedik könyv.
Az Obsidio hatása és kora. A köz-szellem változása. - Gyöngyösi; politikai
magatartása; költészetének néhány vonása. Művei. Hatása.
Gyöngyösi kora. Az elnyomás és rémuralom. Az első fölkelések; Thököly; a
mozgalom elnyomása. Az eltiprott Magyarország és a bécsi urak gazdálkodása.
A magyarság rétegei. A nép nyomora. A nagy fölkelés kezdete és elterjedése.
A magyar középkor vége és eredményei. A kuruc költészet általában. - A régi
vitézi népköltészet. A veszprémi hajdúk levele, 1646. - Rákóczi László
kalandja, 1662. - Az Obsidio visszhangja. - Énekek Zrinyi Miklós halálára.
- Oláh Gerő éneke. - Petkó Zsigmond. - Az elégedetlenség nyilvánulásai.
Papok uralma. Czeglédi István. Rab-prédikátorok. - A "Kuruc tábori dal",
1672. - A Thököly-korszak emlékei. - A Rákóczi-korszak költészete.
Nyolcadik könyv.
A béke. A közérzés. - A régi memoire-irók. Martonfalvy Imre, Zay Ferenc,
Verancsics Antal, Mindszenthy Gábor, Gyulafi Lestár, Szamosközy, Illésházy
István. Kemény János. Szalárdy János. Bethlen Miklós. Cserei Mihály. Apor
Péter és a "Metamorphosis". Kuruc emlékek. - Mikes Kelemen. - Az egyetemes
történelem föllendülése. A régiek: Székely István, Heltai Gáspár, Petthő
Gergely. Humanista történetirók: Oláh, Verancsics, Forgách Ferenc,
Istvánfi. Erdélyi történetirók: Bethlen Farkas és János. - Révai Péter és
az új irány. A külföld hatása. Bél Mátyás. A jezsuiták, Pray, Katona és
társaik. A szellem. A nyelv és ügye. Apácai Cseri János. - A XVIII. század
tudós iróinak célja. Az irodalomtörténet kezdete. Az első munkások. Bod
Péter.
A társadalom. Az idegen szokások terjedése. Egy társas összejövetel, Orczy
Lőrinc rajzában. - Faludi Ferenc és művei. - A század sajátos költészete. -
Rádai Pál. - Amade László. - Az iskolák. - Csiksomlyói miszterium-játékok.
- Az iskolai dráma. Jezsuita iskolai drámák. Illei "Ptolomaeus"-a és
"Tornyos Péter"-je. A pálosok. A "Polydorus et Cassandra" közjátéka. A
piaristák. Pállya István és művei. - "Igaz barátságnak és szíves szeretetnek
Tüköre". - Összefoglalás.
Előszó
Három évvel ezelőtt vállalkoztam e könyv megírására. Azóta író, nyomtató
egyszerre dolgozott rajta, úgy és annyit, a hogyan és a mennyire számtalan
gondjaim engedték, pihenő óráimban, oly időkben, mikor évente heti 35, néha
negyvennél is több órát kellett különféle intézetekben tanítanom, fáradt
testtel és elmével, de soha sem csüggedve, és a miért mindezt itt elmondottam,
derék kiadóimtól, bár a kikötött időpont kétszer is lejárt, soha nem keserítve.
Nem akartam tudós munkát alkotni vagy bármely meglevő hasonló tárgyú művel
versenyezni, - és most is úgy látom, szépen megférhetünk egymás mellett.
Az én célom az volt, hogy az érdeklődő laikusokkal megismertetem a magyar
irodalom történetét, de úgy, hogy az irodalom termékeit lehetőleg
részletesen és közvetlenséggel tárjam föl, kerülve mindent, a mi a
szakemberek dolga, a kérdések történetét, a hipotéziseket, a tudományos
színt és elvontságot, és egyedül a lényegest nyújtva, azt, a mi iránt a
nagyközönség általában érdeklődhetik.
Megvallom, a kitűzött célt magam sem tartom teljesen megvalósítottnak.
Ha a nyomtatás nem folyik együtt az írással, számos részleten rövidítettem,
másokon ismét némileg bővítettem, és egyet-mást, a mi a tudományban
időközben jobb vagy helyesebb megállapítást nyert, javítottam volna. A 97.
lapon, az utolsó sorban Katona Lajos tanártársam cikkei után nem állana
amaz ominózus "föláldozta," e helyett: "kész volt föláldozni," a 191-ik
lapon az első magyar nyomtató műhelyt sem írnám Geréb László, hanem, mint
Fraknói kimutatta, Karai számlájára... De ezek a foltok tán mégsem rontják
le a terjedelmes munka minden értéket, mely, bátran mondhatom, legnagyobb
részében a tárgyalt anyag közvetlen ismeretén alapszik.
És én nyugodtan bocsátom azt az igazságos és hivatott kritika itélőszéke
elé, hódolatos köszönetet mondva Szász Károly ev. ref. püspök úrnak, ki
a Rádai-könyvtár becses ereklyéit szokott előzékenységével bocsátotta
használatomra. Feci, quod potui.
Budapest, 1899. március 15-én.
Dr. Horváth Cyrill.