Tétel adatlapja
CÍMLAP
Horváth Cyrill
A magyar irodalom története
1. kötet


TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó.

Első könyv.

A magyarság a mai magyar földön. Átalakitó hatása. A közös ideál. Az ősmagyar faji sajátságai és a jövő. A haza. A nyelv tanúságai, irás, énekesek. Az első dalok és a hun-hagyomány.

Második könyv.

II. Silvester pápa és III. Ottó. I. István és az új rendszer. A nemzeti visszahatások. Szent László és a kereszténység győzelme. A nép lelkesedése és az első legendák. Irás és iskola. Valter és a Gellért-legenda. Imre herceg legendája. Maurus és Zoërard. Hartvic és Szent István legendája. Szent László legendája. A vallásos hazafiság. Közös ideál.

A krónikák. Névtelenek. A budai ferences. Márk és a Képes Krónika. Béla király Névtelene. A krónikák anakronizmusai és valódi jelentőségök. A magyar krónikás; vallásossága; faji érzése; a nemzeti jogok és sérelmek; idegen-gyűlölet. Az egyetemes érdekek. A krónikás mint a korabeli magyar szellemének tolmácsa. - A krónikás igazmondása. Az énekmondók. A nemzet eredete. A hun-mondák. Etele és örökösei. A krónikás és a nemzeti dicsőség. - A székelyek. - A magyarok kijövetele. A honfoglalás és Árpád. - A józanság. - Szár László fiai. Endre és Béla. A dráma folytatása. Géza, László és Salamon. A mogyoródi csata. Szent László. - A magyarság szellemi fejlődése. - Az oklevelek magyarsága. - Halottas Beszéd. - A magyar nyelv elrejtőzése.

Harmadik könyv.

Partikularizmus a művelődés és irodalom terén. A szerzetes. A Benedek-rendiek és ciszterciták. Premontreiek. Koldulók. Szent Ferenc és Domokos. A néma-barát. A pálosok. A szerzetesség szelleme. Utazás Nagy-Magyarországba. A tatárjárás. Planctus destructionis Hungariae. Kolostori irók. Kolostori szellem. Michael de Hungaria. A kolostorok és a tudomány. Fráter Boethius. A névtelen racionalista. Pelbárt, Laskai Osvát, Csuda Miklós.

Női szerzetek. Görög apácák. Dömések és klarisszák. IV. Béla. Sz. Margit születése. A margitszigeti kolostor és az irodalom. Ráskai Lea, Sövényházi Márta, Szóror Katalin. Sz. Margit élete. A zárdaszűz foglalkozásai. Olvasmányok. Szent Ferenc élete. A Fioretti és az Ehrenfeld- s Virginia-kódex. - Apokrif iratok. Ádám és Éva legendája. A példák és a Példák Könyve. - A Mária-kultusz. A német és magyar Mária-legenda. Mária eredete és gyermekkora. A koimészisz. - A Mária-siralom és Pelbárt. - Egyéb legendák. Az Érdy és Debreceni kódex. Mária szépsége. A legendák nagy részének szárazsága. Bárlám és Jozafát. A legendai világnézlet. Az akarat győzhetetlensége. A legendai képzelet és szélsőségei. - A verses Katalin-legenda mint a középkori klastromi ideál kifejezője, - A verses alak. A Königsbergi Töredék. - A klastromi ízlés. A nyelv. Az egyház himnuszai. A himnusz-fordítások. - A Halál Himnusza. A klastrom mint a műveltség s irodalom tényezője. A középkor két ideálja.

Negyedik könyv.

A középkori gondolkodás két sarktényezője. - A XV. század reform-vágya. Wycleff és Hus. A husitizmus terjedése. Jacobus de Marchia. Pécsi Tamás és Ujlaki Bálint s a moldvai ekszpedició. A husita biblia. A nyelv varázsa.

Az olasz humanizmus. Vitéz János és Mátyás s a magyar humanizmus. Janus Pannonius. A humanizmus hatása. A magyar humanizmus elhanyatlása és eredményei.

A nemzet. Költői emlékek. - A betűk ismerete és a tudomány tisztelete. Thuróczy, Werbőczy és a "Hármas-könyv". Világiak és egyháziak. Kinizsy Pál és Magyar Benigna. Magyar Benigna imádságos könyvei. Simon úr imádságos könyve. A világiak imádságos könyvei és a költészet. Vásárhelyi András Cantilenája. Ének Szent László királyról. A vers-formák. - Mátyás és a költészet. Pannónia megvétele. Tar Lőrinc pokoljárata. - Az első "lantos" műve. Emlékdal Mátyás halálára. - A hanyatlás. Alkalmi verselők. Az első magyar szatirikus.

Ötödik könyv.

A reformáció és alapelvei. A magyar viszonyok. A papság tekintélyének hanyatlása. Hogyan gondolkoznak a "lutherizmus"-ról? Az egyházi birtok. A papság érzelmei. A germán telepek. A magyar faj megmozdulása. Külföldi iskolázás. Sajtó és irodalom. Az új szellem hatása. Ozorai. Dévai Mátyás, az első kodifikátor. A haladás. A reformáció és a magyar faj tulajdonságai. A tömegek. Sztárai és a prot. iskolai dráma. A reformátor tragikuma. A reformáció elágazása. Juhász Péter és a kálvinizmus. Az első unitárius viták. Erdély és az unitarizmus. Melius türelmetlensége. Az igazi pásztor. Az új világnézlet. Melius társai. Félegyházi Tamás. A bibliai renaissance. Ingadozás.

Dávid Ferenc. A Stancaro-viták. Dávid és Melius szövetkezése. Dávid tovább halad. A titok kipattanása. Melius és a vásárhelyi konkordia. Melius újabb támadásai. Dávid felelete. Az erdélyi rendek. A gyulafejérvári vitatkozás. Irodalmi harcok. Váradi disputa. A "Disputatio Debrecinensis". A "jubileum". Dávid prédikációi. Az unitarizmus diadala. Dávid F. tragikuma. Dávid F. hatása. Heltai Gáspár.

A reformáció eszmei evolúciója. - A katholicizmus. A katholicizmus ébredése. Erdély és a politikai törekvések. Oláh és a jezsuiták. Szántó István és Beregszászi Péter. A jezsuiták Erdélyben. Báthori Zsigmond. A jezsuiták Magyarországon. Telegdi. Canisius katekizmusa. Telegdi és a szószék. Az Evangéliumok Magyarázatja. Bornemisza Péter. Az első vita. Telegdi győzelme. A Jeles Okok. Dávid János. Monoszlói András. Pécsi Lukács.

A jezsuiták új betelepítése. Forgách Ferenc. A jezsuita-korszak. Pázmány Péter. Pázmány és Bellarminus. Magyari István. A Felelet. Pázmány Grécben. A Tíz Bizonyság. Gyarmathy. P. az országgyűlésen. Alvinczi Péter. Vita Alvinczival. Az nagy Calvinus Jánosnak hiszek egy Istene. A hatás. A Kalauz. Pázmány a Kalauzban. A Kalauz hatása. Viták Zvonaricscsal, Nagy Benedekkel és Alvinczival. Az Itinerarium Catholicum. Pázmány az érseki széken. Bethlen támadása. Politikai röpiratok. Pázmány mint politikus. A Phosphorus és Pázmány felelete. Az Sz. Irásrul és az Anyaszentegyházrul. Pécsváradi Péter és Felelete. Pázmány válasza. A fordulat. Pázmány prédikációi. A vitatkozások irodalmi hatása. Pázmány mint stiliszta és a század tipusa.

Pázmány társai. Balásfi. Veresmarty Mihály és munkái. Káldi György.

A reformáció és könyvnyomtatás mint a biblia terjesztője. A germán humanizmus. Erasmus Rotterdamus. Pesthy Gábor. Sylvester János. Komjáthi Benedek. A sajtó föllendülése. Heltai és Melius Péter. Félegyházi Tamás. Károli Gáspár és a Vizsolyi Biblia. Hatása. Szántó István. Káldi. Pázmány a Károli-bibliáról. Az "Oktató intés". Káldi biblia-fordítása.

A biblia hatása és az egyházi költészet. Az egyh. költ. művelői és forrása. A Batthyányi-kódex. A "Dies irae". A sajátlag prot. líra és főbb vonásai. A zsoltárok. Az unitáriusok és szombatosok énekei. A vallásos hazafiság. Farkas András. Szkhárosi Horvát András és művei. A jeremiádok. Énekgyüjtemények. A XVII. század szelleme. A reakció. Geleji Katona István. Az unitarizmus leverése. Geleji mint vitázó. A Magyar Grammatikácska. Az Öreg Graduál. Szenczi Molnár Albert és Zsoltárai. A zsoltárkönyv hatása. Protestáns énekköltés és a katholicizmus. A kath. énekköltés föllendülése és szelleme. Az egyházi áramlat fontosságának megszünte az irodalomban. Eredmények.

Hatodik könyv.

A XVI. és XVII. század vallási küzdelmeinek hatása. Az élet Magyarországon. A Balassák és Balassa Bálint. Balassa mint a lovagi eszmény költője és mint lírikus. Elődjei és követői. Rimay. Petrőczi Kata Szidónia. A XVII. század vége.

A közönség. A gajdok. Az elbeszélés verses alakja. Bibliai történetek. Batizi, Dézsi, Sztárai. A lantosok. Tinódi Sebestyén s társai. Ilosvai és a Toldi-monda. Szilágyi és Hajmási. Az új latin irodalom hatása. Istvánfi és a Historia Regis Volter. A Gesták; Apollonius, Rustán császár, Joveniánus. - Enca Silvio és Eurialus. - Ráskay Gáspár és Franciscó-ja. - Bankó leánya. - Gergei és az Árgirus. - A prózai elbeszélés kezdete. Pesthy és Heltai meséi. Markalf. Mánkoczi István kalandjai. - Ponciánus. Fortunátus. Magyelona. Rosnyai Dávid és a Horologium. Haller János és a Hármas História. - A drámai alakú olvasmányok. Az iskolai dráma. Balassa Menyhért árultatása. Szegedi Lőrinc. A két Comico-Tragoedia.

Az elbeszélés fejlődésének fő akadályai, - Zrínyi Miklós. Családi hagyományai, nevelése. Olasz útja és az olasz irodalom. Szerelmi énekei. Marini és Zrinyi. - A Feszületre. - Zrinyi költői hivatása. A kor szelleme. Az Obsidio Szigetiana. - Zrínyi mint politikus és katona. Visszavonulása.

Hetedik könyv.

Az Obsidio hatása és kora. A köz-szellem változása. - Gyöngyösi; politikai magatartása; költészetének néhány vonása. Művei. Hatása.

Gyöngyösi kora. Az elnyomás és rémuralom. Az első fölkelések; Thököly; a mozgalom elnyomása. Az eltiprott Magyarország és a bécsi urak gazdálkodása. A magyarság rétegei. A nép nyomora. A nagy fölkelés kezdete és elterjedése. A magyar középkor vége és eredményei. A kuruc költészet általában. - A régi vitézi népköltészet. A veszprémi hajdúk levele, 1646. - Rákóczi László kalandja, 1662. - Az Obsidio visszhangja. - Énekek Zrinyi Miklós halálára. - Oláh Gerő éneke. - Petkó Zsigmond. - Az elégedetlenség nyilvánulásai. Papok uralma. Czeglédi István. Rab-prédikátorok. - A "Kuruc tábori dal", 1672. - A Thököly-korszak emlékei. - A Rákóczi-korszak költészete.

Nyolcadik könyv.

A béke. A közérzés. - A régi memoire-irók. Martonfalvy Imre, Zay Ferenc, Verancsics Antal, Mindszenthy Gábor, Gyulafi Lestár, Szamosközy, Illésházy István. Kemény János. Szalárdy János. Bethlen Miklós. Cserei Mihály. Apor Péter és a "Metamorphosis". Kuruc emlékek. - Mikes Kelemen. - Az egyetemes történelem föllendülése. A régiek: Székely István, Heltai Gáspár, Petthő Gergely. Humanista történetirók: Oláh, Verancsics, Forgách Ferenc, Istvánfi. Erdélyi történetirók: Bethlen Farkas és János. - Révai Péter és az új irány. A külföld hatása. Bél Mátyás. A jezsuiták, Pray, Katona és társaik. A szellem. A nyelv és ügye. Apácai Cseri János. - A XVIII. század tudós iróinak célja. Az irodalomtörténet kezdete. Az első munkások. Bod Péter.

A társadalom. Az idegen szokások terjedése. Egy társas összejövetel, Orczy Lőrinc rajzában. - Faludi Ferenc és művei. - A század sajátos költészete. - Rádai Pál. - Amade László. - Az iskolák. - Csiksomlyói miszterium-játékok. - Az iskolai dráma. Jezsuita iskolai drámák. Illei "Ptolomaeus"-a és "Tornyos Péter"-je. A pálosok. A "Polydorus et Cassandra" közjátéka. A piaristák. Pállya István és művei. - "Igaz barátságnak és szíves szeretetnek Tüköre". - Összefoglalás.



Előszó

Három évvel ezelőtt vállalkoztam e könyv megírására. Azóta író, nyomtató egyszerre dolgozott rajta, úgy és annyit, a hogyan és a mennyire számtalan gondjaim engedték, pihenő óráimban, oly időkben, mikor évente heti 35, néha negyvennél is több órát kellett különféle intézetekben tanítanom, fáradt testtel és elmével, de soha sem csüggedve, és a miért mindezt itt elmondottam, derék kiadóimtól, bár a kikötött időpont kétszer is lejárt, soha nem keserítve.

Nem akartam tudós munkát alkotni vagy bármely meglevő hasonló tárgyú művel versenyezni, - és most is úgy látom, szépen megférhetünk egymás mellett. Az én célom az volt, hogy az érdeklődő laikusokkal megismertetem a magyar irodalom történetét, de úgy, hogy az irodalom termékeit lehetőleg részletesen és közvetlenséggel tárjam föl, kerülve mindent, a mi a szakemberek dolga, a kérdések történetét, a hipotéziseket, a tudományos színt és elvontságot, és egyedül a lényegest nyújtva, azt, a mi iránt a nagyközönség általában érdeklődhetik.

Megvallom, a kitűzött célt magam sem tartom teljesen megvalósítottnak. Ha a nyomtatás nem folyik együtt az írással, számos részleten rövidítettem, másokon ismét némileg bővítettem, és egyet-mást, a mi a tudományban időközben jobb vagy helyesebb megállapítást nyert, javítottam volna. A 97. lapon, az utolsó sorban Katona Lajos tanártársam cikkei után nem állana amaz ominózus "föláldozta," e helyett: "kész volt föláldozni," a 191-ik lapon az első magyar nyomtató műhelyt sem írnám Geréb László, hanem, mint Fraknói kimutatta, Karai számlájára... De ezek a foltok tán mégsem rontják le a terjedelmes munka minden értéket, mely, bátran mondhatom, legnagyobb részében a tárgyalt anyag közvetlen ismeretén alapszik.

És én nyugodtan bocsátom azt az igazságos és hivatott kritika itélőszéke elé, hódolatos köszönetet mondva Szász Károly ev. ref. püspök úrnak, ki a Rádai-könyvtár becses ereklyéit szokott előzékenységével bocsátotta használatomra. Feci, quod potui.

Budapest, 1899. március 15-én.
Dr. Horváth Cyrill.


×