Tartalom

Bevezetés
1. §. A nyelvtörténet fontossága
2. §. A nyelvtörténet korszakai

I. Ókor
3. §. A m. nyelv eredete
4. §. Magyar ugor nyelvrokonság
5. §. A hazai rokon népek és nyelvek
6. §. Magy. és nem-magyar tulajdon- és köznevek
7. §. Az ősi m. nyelv rendszere
8. §. A m. nyelv ősi szókincse
9. §. A m. ny. tájszólásai
10. §. Régi m. írás, betűk

II Középkor
I. időszak. Árpád királyok kora
11. §. Művelődés. A nyelv közdivata
12. §. Nyelvmaradványok
13. §. Irodalmi maradványok
14. §. E nyelvemlékek írása és nyelve
15. §. Hangsajátságok
16. §. Alakok I. Ragozás
17. §. II. Szóképzés
18. §. Szókötés és stil
19. §. Szavaik
II. Időszak. Az Árpád királyok után a reformatióig
20. §. Művelődés és nyelv
Irás és hangtan
21. §. Az írásmód általában
22. §. Hangzatbeli sajátságok
23. §. Egyes hangok változása v. cseréje. Magánhangzók
24. §. Mássalhangzók cseréje
25. §. Folytatás
26. §. Folytatás
27. §. Folytatás
28. §. Folytatás u. o.
Alaktan. I. Ragozás
1. Nevek
29. §. Nevek személyragai
30. §. Hasonlítás fokai. Comparatio
31. §. A többes alakjai
32. §. Névmások alakjai
33. §. Számnevek alakjai
34. §. Nevek esetragai
35. §. Névutók
2. Igeragozás
36. §. Igék személyragai
37. §. Igék idői. Multak és jövők
38. §. Kötelező, óhajtó mód alakjai
39. §. Igenevek
Alaktan. II. Szóképzés
40. §. Rövid törzsek
41. §. Véghangzós törzsek
42. §. Egyes képzők. Magánhangzók
43. §. Mássalhangzó képzők. -b -p -m
44. §. -t -d és a velek összetettek
45. §. -h -k -g stb.
46. §. -r -l -ly -nc -ny stb.
47. §. -s -cs -cz -z stb.
47a. § Határozók alkotása
48. §. Összetett nevek
49. §. Összetett igék
50. §. Határzók és kötőszók összetétele
Szófűzés. I. Szóegyezés
51. §. Többes szám
52. §. Személynévmások szerkesztése
53. §. Más névmások
54. §. Számnevek
55. §. Mondomány
56. §. Jelző
57. §. II. Szóvonzat. Birtokviszony
58. §. Esetragok vonzata
59. §. Névutók
60. §. Igéktől származó nevek vonzata
61. §. Határzó szó és névféle csatlakozása
Igék kötése
62. §. Igenemek
63. §. Igék módjai. Kötelező
64. §. Óhajtó
65. §. Az igék időalakjai
66. §. Igenevek. I. Ige-főnév
67. §. Igenevek. II. Melléknevek
68. §. III. Határzói igenév
Mondatkötés
69. §. Általában mondatfűzési sajátságok
70. §. Kötőszók
71. §. és is és összetételeik
72. §. sem se
73. §. sög isőt isögh stb.
74. §. ha és összetételei u. o.
75. §. hogy és összetételei
76. §. hát tahát stb.
77. §. de nemde demaga stb.
78. §. oly és összetételei
79. §. mi-től származók: minem mire miért stb.
80. §. az ez azon ezen ha névmási gyökerektől
81. §. vala- kezdetű melléknevek és határzók, avagy akar stb.
82. §. ne netalán
83. §. kedeg viszont ellen, monnal stb.
81. §. Igéből mondatból: tudniillik jólehet
85. §. Indúlatszók, erősítők
86. §. Hasonlító inkább, kiemelő ingyen stb.
87. §. Kötőszó mellőzés és halmozás
88. §. Általános észrevételek a kötőszókról
89. §. Szórend
90. §. A gondolkozás és izlés
91. §. A nyelvezet tisztasága
92. §. Nehézkesség. Homályosság
93. §. Hosszasság
94. §. Naivság. Népiesség
95. §. Szóbőség. Műszók
96. §. Szépség
97. §. Hangzatosság
98. §. Rövidesség
99. §. Érzékiség vagy összerűség
100. §. A nyelvtan kezdete. Reflexio a nyelvre
101. § Az első magyar nyelvtan
Pótlások és javítások